Koronavírus adatok

2022. jan. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Angelika
-2 °C
5 °C

Elbukott a különadó, cégek sora dőlt be

2011.05.08. 10:09

Újból elbukott az Alkotmánybíróságnál a 98 százalékos különadó – hazai szempontból ez a hét – legalább annyira gazdasági, mint politikai – híre. A költségvetést ugyan nem fogja megrázni, hogy az eddig befolyt egymilliárd forintot vissza kell fizetni, és valószínűleg az sem, ami már csak a döntés következményeként nem érkezik meg a május 20-ig postázható szja-bevallásokkal. Igaz, az adóhatóság és az NGM mindeddig gondosan megkerülte, hogy elárulja – bár közérdekű adatról van szó –, mekkora összeggel is kalkuláltak a különadóból.

Az AB-döntés jelentőségét leginkább az adja, hogy az éppen a különadó előző változatának hatálytalanításáért hatásköre csorbításával büntetett szervezet meg tudja találni a lehetőséget, hogy lépjen, ha akar. Bár a nyilvánvaló kormányzati szándék az volt, hogy az adó- és költségvetési ügyek felett ne legyen alkotmányos kontroll, a mostani határozatból az látszik, hogy az emberi méltóságot, a személyes autonómiát védve egy az adófizetők számára méltánytalan, igazságtalan ügyben a bíróság a jövőben is fel fog tudni lépni.

Kapott a kormány más pofont is, igaz, ezek távolról sem foghatók az eredetileg még Orbán Viktor tavalyi, első 29 pontjában bejelentett különadó újbóli bukásához. Andor László, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért felelős biztosa szerint bután akar spórolni a 90 naposra csökkentett munkanélküli segéllyel a kormány: szerinte nem véletlen, hogy ennyire rövid ideig folyósított segély sehol nincs az unióban, amit ezen megspórol a magyar büdzsé, kénytelen lesz más formában szociális támogatásként odaadni és elkölteni. Brüsszel persze nem diktál nekünk, ha ezt nem is, azt újra fontosnak tartotta elmondani Matolcsy György, hogy milyen jól kipateroltuk innen az IMF-t. Szerinte Magyarország pénzügyi függetlenségi, gazdasági szabadságharcot folytat, amelynek első lépése az IMF "kipaterolása" volt, a második a Széll Kálmán Terv, amellyel az ország méltósága állhat helyre a világban.

Itt azonban még akad munka. Egyfelől a kormány ugyan elrendelte a költségvetési szférában előbb az ideiglenes, majd a teljes zárolását a250 milliárd forintnak, egyelőre azonban a tárcák többsége úgy tűniknem tudja, miből teremti elő a GDP közel egy százalékának rá eső részét – amit egyébként jövőre már meg se kap. Másrészt a kormány a Széll Kálmán-tervben azt is vállalta, hogy április 30-ra elkészíti a Magyarország Munka Tervet. "Ebben feltárjuk a probléma jellegét, azonosítjuk azokat a tényezőket, amelyek azt generálják, és egyszersmind megoldást is nyújtanak a kialakult helyzet kezelésére" – magyarázták, mire is szolgál majd az MMT. Ami viszont egyelőre késik, és megkeresésünkre egyelőre hallgat az NGM arról is, hogy mikorra készülhet el.

A magyar cégekre persze aligha ezzel összefüggésben, de rájárt a rúd a héten. A Jeans Club csődvédelmet kért, a Photo Hall pedig bezárta üzleteit. Az Egervint harmadszor sem sikerült senkinek sem eladni, ami persze, ha a Coface elemzését olvassuk az élelmiszeripar hazai bizonytalanságairól, nem is csoda. Ugyanakkor viszont érthetetlen, ha az ágazatban folyamatosan sikeres, egy borászatot is cégei között tudó Csányi Sándorral gondolunk, az OTP-vezér éppen visszavette első helyét a leggazdagabb magyarok új listáján. Kevésbé sikeres magyar cégeket böngészhet az adóhatóság legújabb feketelistáján.

Legyen bár csődközeli vagy sikeres egy magyar vállalkozás, annak biztosan nem örül, hogy a héten – az elmúlt hónapokban már megszámlálhatatlanadik alkalommal – újra rekordot döntött a benzin ára. A négyforintos emelés 390 forint körüli átlagárat jelent. A többi energiahordozó ha olcsóbb nem is lehetne, hatékonyabb felhasználásukkal szépen lehetne spórolni: a volt MVM-vezér Mártha Imre szerint egy cégbe kellene összevonni valamennyi távhőszolgáltatót.

  18. heti záró 17. heti záró
BUX 23 712 24 161 
OTP 6340 6 320
Mol 23 230 24 900 
Richter 37 705 37 300
Magyar Telekom 559 608

A tőzsdén vegyes volt a kép, a BUX az elmúlt hetekre jellemző erősödést némileg megtörve esett, de ez elsősorban a Molnak és Magyar Telekomnak volt köszönhető, a távközlési cég papírjai viszont az osztalékfizetés után természetesen vesztettek árfolyamukból. A Richter komolyabban, az OTP minimálisan erősödött. A forintnak is rosszabb hete volt, az euró ára több hetes rekordszinten is járt, de érdemben azért nem gyengült a forint, 265 körüli szinteket tartott.

A görögök eldobják az eurót?

A forint pénteki korrekciójában már szerepet játszott az euró gyengülése is: a Spiegel online szellőztette meg, majd több nyugati szerkesztőségnek is megerősítették, hogy péntek estére válságtanácskozásra ültek össze az eurózóna pénzügyminiszterei. Az Athén és a résztvevők által is cáfolt hírek szerint azért, hogy Görögország eurózónából való kilépéséről tárgyaljanak.

A hírek mindenesetre alighanem felerősítik majd az eurószkeptikus hangokat. A Capital Economics londoni elemzőintézet a héten kiadott anyagában az eurót nem, azt viszont megkérdőjelezte, hogy a kelet-európai országoknak szükségük van-e rá, szakértőik szerint gyorsabban fejlődhetünk önálló árfolyampolitikával. A kormánynak mindenesetre eszébe sincs kapkodni, 2020-ra lát esélyt Orbán Viktor a maastrichti kritériumok teljesítésére és az euró bevezetésére.



  • Bérelnék
  • Hírek