Kiket fenyeget a kilakoltatás?

A 90 napon túli késedelemben lévő jelzáloghitel-adósok közel 90 százaléka devizahiteles, ezen belül azonban további, heterogén - az ügyfél, illetve az ügylet jellemzői szerinti - alcsoportokra bonthatók, mutat rá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kilakoltatási moratórium feloldását követő helyzetről készített, a Napi Gazdaság által közölt elemzésében.

A bankok jelzései ellenére a jelentős törlesztési késedelembe esett adósok között meglehetősen elenyésző a forinthitelesek aránya. A pénzintézetek korábban többször is hangsúlyozták, hogy a bajba került adósok között nagyon sok a hazai devizás.

  Az MNB elemzése szerint a nem teljesítő ügyfelek mintegy felét a szabad felhasználású devizahitelt felvevők teszik ki. Ők inkább az idősebb, 40 fölötti korosztályból kerültek ki, az átlagosnál alacsonyabb az iskolai végzettségük, viszont magasabb a velük egy háztartásban élő eltartottak aránya. Magasabb átlagos életkoruk miatt számukra a hiteleket alacsonyabb induló futamidővel folyósították.

Ebben a csoportban alapvetően az alacsony, 50 százalék alatti induló hitelfedezeti értékek, illetve a relatíve kisebb hitelösszegek dominálnak. Ennek megfelelően a teljes hitelállományból vett részarányuk alacsonyabb (40 százalék), mint az adósok száma szerinti.

  A devizaalapú lakáshitelt felvevőket is két csoportra bontotta az MNB. A normál kölcsönfelvevők között a nem teljesítők aránya 13 százalék. Ezek az adósok fiatalabbak és nagyobb értékű ingatlannal is rendelkeznek, mint az átlag. A hitelállomány szerinti részesedésük közel megegyezik a számarányuk szerinti részesedésükkel. Azok viszont, akik a lakás értékéhez képest eleve nagyobb hitelösszeget kaptak, a nem teljesítők 17 százalékát teszik ki, hitelállomány szerint pedig a problémás portfólió közel negyede köthető hozzájuk.

Erre a csoportra jellemző, hogy leginkább 2007 után jutott hitelhez, amikor a bankrendszerben már fellazultak a hitelezési feltételek. Náluk az átlagosnál jóval nagyobb induló hitelösszeg figyelhető meg, amit − annak érdekében, hogy a havi törlesztőrészletek alacsonyabbak legyenek − hosszabb átlagos futamidővel kompenzáltak. Ezzel összhangban itt a legmagasabb a fiatal, és nagyobbrészt egyedülálló hitelfelvevők aránya is.

	2008	2009	2010
	90 napon	Arány	90 napon	Arány	90 napon	Arány
	túl	(százalék)	túl	(százalék)	túl	(százalék)
Bankok
Hitelállomány (milliárd forint)	97,8	2,3	317,5	5,4	541,6	8,1
Szerződésszám (ezer darab)	23,0	2,0	68,5	5,8	83,3	7,2
Fedezetek száma (ezer darab)	17,0	2,0	48,5	4,3	66,9	5,9
Hitelbiztosítéki érték (milliárd forint)	118,5	1,8	355,0	3,5	524,3	5,0
Becsült piaci érték (milliárd forint)	118−160	−	355−450	−	524−680	−
Egyéb**
Hitelállomány (milliárd forint)	49,4	12,5	93,3	18,8	119,0	23,2
Szerződésszám (ezer darab)	15,9	14,8	21,9	19,9	23,8	21,7

Náluk nagyobb bajban a több kölcsönnel rendelkezők vannak. Ők a problémás adósok 12 százalékát teszik szám szerint ki, állományarányos részesedésük azonban ennek közel kétszerese. A több hitellel rendelkezők között találhatók olyanok, akik támogatott forinthitel mellé vettek fel devizahitelt, akiknél lakás-takarékpénztári megtakarítással kombinálták a hitelfelvételt, illetve "hitelhalmozók" is.

A veszélyben levő ingatlanok többsége 5−15 millió forintos érték közötti alsó középkategóriás lakás. A legalacsonyabb, 5 millió forint alatti lakásszegmensben, ami a hazai ingatlanállomány közel ötöde, a jelzálog-hitelezés a jegybanki elemzés szerint nem volt jellemző (a tulajdonosok alacsony hitelképessége és a fedezet alacsony értéke miatt). A felső kategóriás (30 millió forintnál értékesebb) ingatlanok pedig felülreprezentáltak ugyan a jelzáloghitellel terhelt ingatlanok között, számarányuk a problémás jelzálogügyleteken belül azonban így is csak 8 százalék.

A hiteltartozás értéke − a forint elmúlt két évben bekövetkezett gyengülése miatt − az ügyletek közel tíz százalékánál túlnőtt az ingatlan hitelfolyósításkori piaci értékén. Azt figyelembe véve, hogy az eltelt időben nemcsak a hiteltartozás árfolyamváltozások miatti értéke növekedett, hanem az ingatlan ára is sok esetben csökkent, az adósok mintegy negyedének a hiteltartozása nagyobb a lakása értékénél − állapítja meg az MNB.

Az MNB szerint a bajban levő adósok felének szinte bizonyosan nem alternatíva a hitelügylet zárása és a kisebb lakásba költözés. Amellett ugyanis, hogy minden negyedik adós tartozása nagyobb ingatlana értékénél, további negyedrészt tesznek ki azok, akiknek kevesebb mint 2,5 millió forintja maradna az ingatlan eladása és a hitel visszafizetése után.