Csak a gazdagoknak jó az adóreform

2011.05.13. 07:12
Két év múlva már a most hatályos 1995-ös törvény alkotója sem ismer rá az szja-rendszerre. Ha hinni lehet a kormány terveinek, akkor megszűnik az adójóváírás, a szuperbruttó, ám a söralátét-ígéret beváltásához egy sor egyéb kedvezményt is ki kell irtani.

Az idén jelentős átalakítások történtek a személyi jövedelemadó (szja) rendszerében, hiszen az egykulcsossá vált. Ennek nem is abban van jelentősége, hogy eltűnt a 36 százalékos kulcsú felső sáv, hanem abban, hogy eltűnt az összes többi kulcs. Korábban többtucatnyi eltérő terhet tartalmazott a törvény − külön az osztalékra, a tőzsdei, a tőzsdén kívüli ügyletekre, a természetbeni juttatásokra, a tárgynyereményekre −, ezek helyett januártól egyetlen kulcs lesz, s az egyes jövedelmek között csak az utána fizetendő vagy nem fizetendő járulék tesz különbséget.

Csendesebb a bérkommandó

Ez azoknak kedvez, akik az átlagnál magasabb bérrel, illetve jelentősebb mértékű nem bér jellegű jövedelemmel rendelkeznek. Főleg azért, mert az idén az adójóváírás is szűkült, aminek következtében a 260 ezer forint alatt keresők valamelyest rosszabbul jártak − a kormány azt várta volna a munkáltatóktól, hogy a 4−6 százalékos bérajánlást betartva a vállalkozások hozzák fel ezt a mínuszt a béremelésekkel. Ez javarészt elmaradt, erre találta ki a kormány a bérkommandó néven elhíresült, pillanatnyilag csendesebben működő képződményt.

Szintén alapvető átalakítást jelent a családi kedvezmény beiktatása, amely egy és két gyerek nevelésekor tíz-tíz, három és annál több gyereknél pedig gyerekenként harmincezer forint kedvezményt jelent. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a magasabb jövedelműek tudják teljes egészében kihasználni a kedvezményt − három gyereknél százezer forint adót kell fizetni havonta a kedvezmény teljes kihasználásához.

Várhatóan jövőre is folytatódik a kormány elköteleződése a magasabb jövedelmű állampolgárok iránt. Erre enged következtetni, hogy két lépcsőben megszüntetnék az adójóváírás egyébként bonyolult és káros intézményét. A konvergenciaprogram szerint jövőre 180 milliárd, 2013-ban pedig 230 milliárd forintot jelent majd az intézkedés. Az adójóváírás 2009-ben 270 milliárd forintot tett ki, az idei összeg még nem ismert, az azonban nagyjából megbecsülhető, hogy az alkalmazottak fele, kétmillió ember járhat rosszul. Az viszont tény, hogy az adómentes rész kiiktatásával kevésbé éri majd meg a szürke foglalkoztatás. Az adóteher ugyanis nem emelkedik olyan drasztikusan, mint a mostani rendszerben a jövedelem növekedésével, vagyis nehezebb lesz meghúzni a határt, ahonnan már biztosan zsebbe fizetne a munkáltató.

Ez azt jelenti, hogy tisztán egykulcsos rendszer lép majd életbe Magyarországon − ilyen még a sokat emlegetett Szlovákiában sincs, ott is van egy adómentes sáv. Ha az adókedvezmény teljesen megszűnne, az azt jelenté, hogy a minimálbér mostani 2,7 százalékos terhelése két év alatt 16 százalékra emelkedne. Vagyis a nettó minimálbér a mostani mintegy 60 ezer forintról 51 ezerre csökkenne, hiszen a 3750 forint szja helyett 12 480 forintot kellene fizetni − a köztes szuperbruttó 1,13-as szorzója tovább rontaná a helyzetet, ám mivel azt nem lehet tudni, hogy az adójóváírás csökkentése első lépésben hogyan alakul, így ezzel nem lehet számolni.

A GKI számításai szerint ha jövőre 140 milliárd forinttal csökkenne az  adójóváírás mértéke, az kivitelezhető lenne azzal, hogy havi bruttó 180  ezer forintig egységesen 4500 forint lenne a jóváírás, fölötte pedig nem járna. A minimálbér szinten tartásához ugyanakkor 12 százalékos emelésre lenne  szükség. A bruttó százezer forintot keresők számára a változtatás még a kedvező hatásokkal együtt is hétszázalékos nettó jövedelemcsökkenést okozna, a kompenzálás 8,5 százalékos béremelést igényelne.

Ha már a legjelentősebb kedvezményt kiirtaná a kormány, kevés esélye marad a többinek. A családi biztosan megmarad, s esélyes a lakáshitelek törlesztőrészletéhez kapcsolódó kamatkedvezmény felturbózása is – ez a fénykorban 300 milliárd forintot tett ki. Ezt leszámítva azonban a többinek mennie kellene – ha hiszünk a kormány korábban bejelentett, söralátéteket népszerűsítő, egyszerűbb adórendszerről szóló tervének. A valóság ugyanakkor ennek némiképp ellent is mondhat. A nemzetgazdasági minisztériumban született egy munkaanyag, amely azzal számol, mennyit lehetne spórolni a szuperbruttó további fenntartásával. Eredetileg az adóalap-korrekciós szorzó jövőre 1,13-ra mérséklődne, majd 2013-tól megszűnne. A megszellőztetett verziót eddig a szaktárca nem cáfolta.