Miért pont ott masíroznak, ahol masíroznak?

2011.05.13. 12:21
Az elmúlt években számos faluban vonult a gárda, járőröztek polgárőrök, vagy tüntetett a Jobbik. Bár azt várnánk, hogy az etnikai feszültségek a leghátrányosabb helyzetű vagy a legnagyobb cigány lakosságarányú régiókban növekedtek, ez nem teljesen van így. Ráadásul a hírekben szereplő falvak a szűkebb környezetükből sem lógnak ki látványosan. A szociológus szerint a konfliktusok mélyén a válság után még inkább elszegényedő lakosság küzdelme áll a lecsúszás és a teljes kirekesztettség ellen - a legszegényebb helyeken viszont már nincs is miért harcolni.

Elsőként 2007 végén Tatárszentgyörgyön vonult fel a Magyar Gárda a „cigánybűnözés” elleni önszerveződésre buzdítva. Az akciót számos másik követte különböző településeken, különböző indokokkal, de a lényegi üzenet minden esetben hasonló: a falu nem cigány lakói félnek a cigányoktól, és ennek véget akarnak vetni.

Az ellentétek kiéleződésében sok esetben szerepet játszottak maguk a felvonulások és az országos politikai közbeszéd is, azonban az, hogy minden faluban találtak támogatókra, azt jelzi, hogy létező etnikai feszültségre reagáltak. Kérdés, hogy mi állhat ennek hátterében, hol vannak és mi jellemző ezekre a falvakra.


Gárda vonulások nagyobb térképen való megjelenítése

Nem a problémás régiókban

Az a tüntetések térképét összehasonlítva a kistérségek gazdasági helyzetével látható, hogy a felvonulások nagy része nem a legszegényebb régiókra koncentrálódik. Ugyan jó részük Északkelet-Magyarországon van, de nem több, mint Közép- vagy Nyugat-Magyarországon. Utóbbiak az ország leggazdagabb térségeinek számítanak, azaz jobbak a jövedelmi viszonyok és alacsonyabb a munkanélküliség. Az alábbi ábrán a legvilágosabb árnyalat a legalacsonyabb jövedelmeket jelzi, de hasonló színezetű térképet kapnánk, ha a munkanélküliséget ábrázolnánk.

1.png

Ugyanígy nem teljesül az a várakozás sem, hogy azokban a régiókban lennének a legélesebbek a konfliktusok, ahol a legmagasabb a cigányság aránya. Míg a 2001-es népszámlálás adatai szerint a magát cigánynak, romaninak vagy beásnak valló lakosság legnagyobb számban az ország délnyugati és északkeleti kistérségeiben lakik, addig a tüntetések ennél sokkal nagyobb szórást mutatnak, a többségük nem ezeken a területeken történt, sőt, a délnyugati régióban gyakorlatilag nem találunk ilyen jellegű akciót.

2.png

A szomszédok frusztrálnak?

Ha nem azokon a területeken fokozódnak az indulatok, amik a legszegényebbek, ahol a legmagasabb a munkanélküliség vagy a cigányság aránya a lakosságban, akkor további lehetséges magyarázat lehetne az, hogy ezek a falvak a saját térségükön belül különböznek az átlagtól.

E feltételezésből már valamivel többet igazolnak az adatok, főként az egy főre jutó éves jövedelmet nézve. Ez ugyanis minden vizsgált településen alacsonyabb a saját kistérségének átlagánál, különösen kiugró a lemaradás Hejőszalonta és Lak esetében. Ugyanakkor ez a mutató félrevezető is lehet, mert a térségeken belül vannak az érintett településeknél is szegényebb falvak, a kistérségi átlagot pedig általában felhúzzák a több lakosú központok, ahol a falvaknál magasabb a jövedelem.

 

A bűnözési statisztikák sem mutatnak egyértelmű képet: Gyöngyöspatán például alig több, mint a kistérségi átlag felének megfelelő bűncselekményt követtek el, Galgagyörkön kevesebb mint a felét, és Sajóbábony is biztonságos falunak számít a térségében. Tatárszentgyörgyön ugyanakkor kétszer, Lakon pedig négyszer annyi bűncselekményt követtek el, mint a környező falvakban.

Több adat is ellentmond annak az állításnak, hogy több a bűncselekmény ott, ahol magasabb a cigányság aránya, hiszen Gyöngyöspatán ötször akkora a romák aránya, mégis fele akkora a bűnözés, mint a térségében. Az edelényi kistérségben az országos átlag 2 százalékkal szemben 17,6 százalék a cigányság aránya, a bűncselekmények sűrűsége ugyanakkor kisebb. (A szabálysértések nem szerepelnek a a vizsgált statisztikákban.)

  Bűncselekmények sűrűsége Egy lakosra jutó jövedelem Munkanélküliségi arány Cigányság aránya
  db/ezer lakosra ezer Ft % %
Gyöngyöspata 25,90 594,7 11,1 11,73
 Gyöngyösi kistérség  41,81  822,31  7,6  2,91
Tatárszentgyörgy 77,50 388,7 7,9 9,54
 Dabasi kistérség  34,76  666,35  4,83  2,58
Galgagyörk 20,20 648,4 4,2 9,32
 Váci kistérség  41,79  896,64  3,51  1,48
Hejőszalonta 26,60 290,3 26,1 4,89
 Tiszaújvárosi kistérség  25,75  923,64  9,37  2,47
Lak 106,60 219,6 35,8 48,76
 Edelényi kistérség  28  483,77  20,34  17,60
Sajóbábony 41,90 599,4 11,5 5,58
 Miskolci kistérség  47,58  768,68  10,66  3,89
 Országos átlag/összeg  41,94  817,11  7,84  2,02

Forrás: MTA Közgazdaságtudományi Intézet, 2008-as adatok

Félelem, irigység

Bár a statisztikák gyors elemzése minden tudományos alaposságot nélkülöz, az ennyi alapján is látható, hogy a tüntetések nem a kiugróan rossz helyzetben lévő településeken történtek. Virág Tünde szociológus, az MTA Regionális Kutatások Központjának munkatársa szerint ez azzal magyarázható, hogy a konfliktusok gazdasági hátterében egy harc áll a térért és a forrásokért, így a látványos konfliktusok nem a gettósodó, legrosszabb helyzetben lévő térségekben alakulnak ki, hanem ott, ahol még vannak javak, amikért érdemes konfrontálódni.

A feszültség egyik forrása az, hogy főként a válság után számos településen megnőtt azoknak a száma, akik folyamatos gazdasági lecsúszást élnek meg, félnek a munkanélküliségtől, vagy éppen a válság hatására lettek munkanélküliek - mondja Virág Tünde. Ilyenkor, főként ha nem tudnak változtatni a sorsukon – a jellemzően alacsony iskolázottság és a lényegében eladhatatlan házak miatt lehetetlen elköltözés nyomán ez jellemzi a falvak lakosságának tekintélyes hányadát – a legegyszerűbb valakit okolni. És aki közel van, azt a legegyszerűbb.

Ehhez számos településen hozzájárul a szegregáció, a cigányság településen belüli térbeli elkülönítése a nem cigány lakosságtól, ami szinte minden településre jellemző, ahol cigányok élnek. A külön élésből következően egyre ritkábbak a két csoport közötti társadalmi érintkezések, nincs tudás- és tapasztalatcsere, nincsenek információk a másik csoportról, mindez tovább erősíti az előítéleteket.

Különösen akkor igaz ez, ha nemcsak a lakóhely szegregált, de az iskola is, és nincsenek közös munkalehetőségek sem. Ezekről a településekről hiányoznak azok a közös terek és alkalmak, ahol az emberek szabadon találkozhatnának, megbeszélhetnék dolgaikat, vagy lennének olyan falusi rendezvények, ahol mindkét csoport tagjai egyenlő félként lehetnének jelen, mondja a szociológus.

De hogy kerül oda a gárda?

Fontos megjegyezni, hogy a szélsőjobboldali szervezetek megjelenése nincs feltétlenül összhangban a helyi etnikai feszültségek mértékével. Döntő lehet, hogy a helyi hatalom, a helyi elit menyire egységes és erős - ha egy településen legitimációs probléma van, megkérdőjelezik a például a helyi polgármestert, akkor könnyebb feszültséget szítani. Az is legalább ilyen fontos, hogy a helyi társadalom mennyire "vevő" a gárdára. Ebben nem is egységesek az érintett falvak, Lakon a helyiek elutasítóak voltak, Hejőszalontán a polgármester együtt volt a cigányokkal, amíg a Jobbik vonult, Gyöngyöspatán viszont enni adtak nekik és befogadták őket.

Szinte minden faluban  vannak mindennapi konfliktusok, de azok többségét a helyi társadalom valamennyire tudja kezelni – mondja Virág Tünde. Lakon például a legtöbb helybeli, köztük az iskolaigazgató is kételkedett abban, hogy a cigány fiatalok követték el azokat a gyilkosságokat, amikre hivatkozva a Jobbik levonult, viszont a szélsőjobboldali szervezetek abban érdekeltek, hogy legyen minél több etnikai konfliktus, mert csak így tudják ezt a témát felszínen tartani.