Andrea, Ilma
5 °C
11 °C

Európa megszenvedi a szexbotrányt

2011.05.16. 09:54
Dominique Strauss-Kahn francia elnöki ambíciói miatt a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) 2012 tavaszáig akkor is le kellett volna játszódnia az utódlási folyamatnak, ha a szervezet vezérigazgatóját a hétvégén New Yorkban nem vették volna őrizetbe nemi erőszak kísérletének vádjával. A váltás, a bűnügytől függetlenül is, valószínűleg arról szólt volna, hogy sikerül-e megvédeniük a visszaszoruló európai országoknak történelmi pozícióikat az alapon belül, írja az MTI. Európa az euróválság miatt is megszenvedi a Strauss-Kahn–botrányt: bizonytalanná vált a portugál és a második görög mentőcsomag menetrendje, ami gyengíti az eurót.

Noha egyes londoni lapok már arról cikkeztek, hogy az IMF vezérigazgatói helye voltaképpen Gordon Brown volt miniszterelnöknek "dukál", a nemzetközi szervezeten belül már régóta arról folyik a vita, hogy a vezetés reformjának jegyében ne válasszanak-e meg inkább most először egy feltörekvő országból érkező vezérigazgatót.

Az IMF működési rendjében tavaly novemberben, éppen Strauss-Kahn támogatásával bevezetett változtatások következtében ugyanis megnőtt a világgazdaságban is megerősödött fejlődő országok, így Kína, India és Brazília szavazatának súlya. Ezzel létrejött annak az elvi lehetősége, hogy a tagállamok szakítsanak azzal a sok évtizedes, hallgatólagos megegyezéssel, hogy az IMF vezetője mindig egy európai, a Világbanké pedig egy amerikai tisztségviselő legyen.

Elkötelezett vagy elfogult?

Dominique Strauss-Kahn közgazdászprofesszor, volt francia pénzügyminiszter, aki 2007 novemberében öt évre vette át az IMF irányítását, azzal váltott ki elismerést, hogy a globális pénzügyi válság idején segített rávenni a világ vezetőit: pumpáljanak dollármilliárdokat a gazdaságba. De a francia IMF-vezér elsősorban a bajba jutott európai gazdaságok (a magyar, az izlandi a görög, az ír és a portugál) iránti elkötelezettsége – a kívülállók szerint elfogultsága – miatt vált ismertté.

Az IMF-nek az öreg kontinens iránti megértése – vagy részlehajlása? – egy csapásra megszűnhet, amint a szervezet élére nem európai vezérigazgató kerül. Részben erre enged következtetni az eurónak a Strauss-Kahn őrizetbe vétele óta végbement árfolyamvesztése is. A világgazdaság súlypontjának eltolódása mellett a regionális váltáshoz a szubjektív feltételek is adottak, mert a fejlődő országokból nem egy kompetens közgazdász került már az IMF látóterébe.

Közöttük tartják számon Trevor Manuelt, a dél-afrikai tervbizottság vezetőjét, aki hazájának leghosszabb ideig hivatalban lévő pénzügyminisztere volt, valamint Kemal Dervist, a török pénzügyek volt irányítóját, aki sokáig az ENSZ Fejlesztési Programját irányította. Manuel és Dervis együtt dolgozott a Nobel-díjas Michael Pence által létrehozott bizottságban, amelynek feladata a harmadik világbeli országok gyors és fenntartható gazdasági fejlődésének ösztönzése volt.

Az esélyesek között emlegetik az indiai Montek Szingh Ahuluvaliát, az IMF független értékelő hivatalának első igazgatóját, aki Újdelhiben a tervbizottság és a miniszterelnök gazdasági tanácsadói testületének tagja volt. De szóba jöhet még Tharman Sanmugaratnam szingarpúri pénzügyminiszter, valamint a mexikói központi bank jelenlegi elnöke, Agustin Carstens vagy elődje, Guillermo Ortiz is.

Az európaiak azonban most, hogy a görög adósságfinanszírozás éppen a körmükre égni látszik, nem könnyen áldoznák be a hagyományosan biztos pontnak tartott pozíciót valutaalap élén. Többen máris azt állítják, hogy a belső működési szabályok megváltozása nem jelenti automatikusan azt is, hogy egyúttal módosult volna az IMF és a Világbank vezetőjének kiválasztási módja is. Így tehát még kérdéses, hogy teremt-e új precedenst az IMF-vezér utódlása körüli egyezkedés. Az Egyesült Államok a maga részéről minden esetre még sohasem jelezte, hogy hajlandó lenne lemondani a Világbank elnöki posztjának betöltésétől.

Adósságaggodalmak

Európa nemcsak középtávon, az IMF-en belüli pozícióharcokban szenvedheti meg a mostani botrányt. Hétfő reggeli hírek szerint az euró hatheti mélypontjára süllyedt, amit elemzők a szexbotránnyal hoznak összefüggésbe.

Az IMF vezetőjének ügye tovább növeli a Görögországnak és a súlyos adósságválsággal küszködő többi euróövezeti tagországnak nyújtandó segítséggel kapcsolatos bizonytalanságot. Az euró 1,4063 dollárig gyengült hétfőn hajnalban, míg péntek reggel még 1,4335 dolláron állt; a japán jennel szemben kéthavi mélypontra, 113,35 jenre gyengült.

Görögország támogatása egy újabb, több tízmilliárd eurós hitellel ráadásul a Strauss-Kahn-botrányától függetlenül is kétséges. A német Die Welt hétfőn azt írta, az IMF igen csalódott, amiért nem halad előre a várt ütemben a görög reformprogram, nem sikerült tartani a hiánycélt és nem indult be a privatizáció.

Az is előfordulhat, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezet nem járul hozzá a görög hitel következő, júniusban esedékes részletének átutalásához, így az IMF-re jutó 12 milliárd eurót az uniós partnereknek kell átvállalniuk. Ugyanakkor a Die Welt uniós diplomáciai körökből származó értesülései szerint inkább az a valószínű, hogy az IMF a fenntartásai ellenére végül nem száll ki a görög programból.