Továbbra is hat százalék a kamat

Nem okozott meglepetést az MNB, a monetáris tanács ezúttal sem nyúlt a kamathoz, amely így – már január 25-e óta – hat százalékon maradt. Egyhangú döntést hozott a testület, mondta a jegybank elnöke az ülés után.

Simor András a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón azt mondta: "a márciusi előrejelzésben megfogalmazott inflációs alappálya továbbra is érvényes, az időközben megjelent inflációs adatok nem írták felül ezt a világképet". Ezt azt jelenti, hogy a jegybank várakozásai szerint idén az infláció számottevően meghaladhatja a 3 százalékos célt, jövő év végére azonban ennek közelében lehet.

A nyersanyagárak tovább nőttek, a gyenge kereslet és a magas munkanélküliség azonban némileg visszafogja az árazási és béremelési törekvéseket. Az élelmiszerárak miatt van némi felfelé mutató kockázat. A belső fogyasztás növekedése lassú, a konvergenciaprogram erősítheti, hogy a fogyasztás növekedése lassú lesz – sorolta Simor az inflációra ható tényezőket.

"Nem adunk semmilyen indikációt a kamat további irányára vonatkozóan" – mondta az MNB elnöke, reagálva azokra az elemzői véleményekre, hogy hosszabb távon maradhat ezen a szinten kamat.

Az előzetes elemzői körkép szerint a szakértők teljesen egyhangúan ezt a döntést várták, különvélemények csak abban voltak, lesz-e még kamatemelés: a CIB és a Quaestor elemzői szerint igen, 6,5 százalékon fog tetőzni a kamatpálya, igaz, csak 2012-re, illetve 2011 végére várják ennek elérését. A Morgan Stanley és a Danske Bank is úgy véli ugyanakkor, hogy a jegybanknak emelnie kéne - de nem fog. A Reutersnek válaszoló szakértők többsége szerint viszont innen már csökkentés jöhet.

A tanács a legutóbbi kamatdöntésnél teljesen egyhangúan határozott a tartás mellett – ez volt az első olyan ülés, amelyen mind a négy új monetáristanács-tag részt vett. A tanács döntött arról is, hogy az idei második félévtől hétfő helyett keddenként ülésezik, így június 20-án lesz az utolsó hétfői kamatdöntő ülés. Júliusban már 26-án, kedden döntenek a kamatról. A döntés oka az, hogy így át lehet tekintenie a jegybanki stábnak a hétvégi eseményeket, emellett pedig hétfőnként vannak bizonyos fix ünnepnapok (húsvét, pünkösd), míg keddenként nincsenek.

Az akkori döntés indokainak jelentős része ma is felhozható, de a mai indoklásra délután háromig várni kell. Áprilisban a jegyzőkönyv szerint a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy Magyarország kockázati megítélése az elmúlt időszakban némileg javult, és ennek köszönhetően a forint eszközök iránti befektetői érdeklődés is kedvezően alakult. A pozitív tendenciát elsősorban a régiós folyamatok, kisebb részben a magyar események okozták. Többen kiemelték, hogy a Széll Kálmán-terv javította a befektetői megítélést, egyes tanácstagok szerint ugyanakkor a terv gyakorlati megvalósítását övező kockázatokat egyelőre nehéz megítélni.

Kérdés ugyanakkor, hogy a várnál erőteljesebb infláció és kisebb növekedés mennyiben árnyalta a tanács mostani helyzetértékelését. A Központi Statisztikai Hivatal szerdán azt tette közzé, hogy áprilisban a fogyasztói árak 4,7 százalékkal  haladták meg a tavaly áprilisi szintet és 0,6 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest. Az elemzők 4,6 százalékos éves drágulást vártak. Pénteken pedig kiderült, lassabb a kilábalás a vártnál, a magyar gazdaság az első negyedévben 2,3 százalékkal nőtt, az elemzők 2,5 százalékot vártak.

Nem változott érdemben a forint árfolyama az MNB piaci várakozásoknak megfelelő kamatdöntését követően, az eurót 267,60-267,70 forint környékén jegyezik, jelentette az MTI. A forint a kamatdöntést megelőző fél órában erősödésnek indult, árfolyama 268 körüli eurójegyzésekről 267,60-ra mozdult el. Hétfőn délelőtt még 267,50 forinton jegyezték a péntek délutáni 267,10 forinttal szemben, hétfőn kora reggel 268 felett állt a jegyzés a nemzetközi deviza kereskedelemben.

Kommentárok

A belső kereslet és bérnyomás továbbra is fennálló hiánya nem teszi szükségessé a kamatemelést, azonban a továbbra is fennálló inflációs kockázatok nem teszik lehetővé a kamatcsökkentést – mondta a döntés után Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Mivel fennáll annak a kockázata, hogy a jelenleg érvényesülő külső eredetű ársokkok magasan tarják az inflációs várakozásokat, a szakértő az év további részében sem vár kamatváltozást. Annak ellenére, hogy a várakozása szerint a 3 százalékos célkitűzés a jövő év második felében teljesülhet, a fennálló kockázatok miatt a kamatcsökkentés jelenleg mégsem lehetséges.

A piac inflációs kilátásai mind 2011-re, mind 2012-re megközelítőleg egybevágnak az MNB-jével, jóllehet, a Budapest Alapkezelő számításai szerint idén decemberben az éves fogyasztói árindex közelebb lesz az 5 százalékhoz, mint a négyhez, azaz jelentősen kívül esik majd az MNB és a kormány közös 3 +/-1%-os inflációs célsávján, mondja Duronelly Péter befektetési igazgató. Ennek ellenére a közeljövőben nem számít kamatemelésre, mivel a magasabb infláció részben a nyersanyagáraknak, részben bizonyos szabályozott árak változásának köszönhető.

Az irányadó kamat természetesen nemcsak a hazai folyamatok, hanem a külső környezet függvénye is, ahol a hangulat egyértelmű romlása figyelhető meg. Ez egyelőre viszont nem elegendő arra, hogy az MNB emelje az irányadó kamatokat, véli az igazgató, aki egyelőre a kamatszint további tartását látja valószínűnek. Ez változhat abban az esetben, ha az európai adósságválság eseményei olyan fordulatot vennének,  amelyek az európai pénzügyi rendszer stabilitásába vetett hitet rendítenék meg, és ami miatt a hazai pénzpiacon is növekedne a volatilitás.