Zalán
2 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

160 forintnál rögzítené a svájci frankot Matolcsy György

2011.05.18. 17:14

A korábban emlegetett 190 forintos szintél jóval alacsonyabban, 160 forinton rögzítené a kormány a devizahitelesek svájci frank árfolyamát a Reters hírügynökség birtokába jutott levél szerint. Az euró árfolyama 250 forint lenne.

A Reuters beszámolójának megjelenése után a forint kéthavi mélypontra esett, az eurót 269,70 forinton is jegyezték, az árfolyam azóta valamelyest visszakorrigált, délután fél ötkor 268,72-nél áll. Ezzel a forint a viszonyítási pontként szolgáló valutáknál (lengyel zloty, török líra, cseh korona) rosszabbul teljesített, az egy százalékot meghaladó gyengüléshez pedig lehet köze a kiszivárgott híreknek az Equilor elemzője, Szántó András szerint.

Tárgyalnak

A tárgyalások folyamatban vannak, nem szakadtak meg és nem zárultak le – mondta az Indexnek Müller János a Bankszövetség vezető tanácsadója. Kérdésünkre, hogy létezik-e ez a levél, többször is kitérő választ adott.

Azt viszont többször is elmondta Müller, hogy amíg a tárgyalások tartanak, addig mindkét félnek van lehetősége arra, hogy újabb javaslatokat tegyen. A Bankszövetség elnöksége arra kapott felhatalmazást, hogy folytassa a tárgyalást és törekedjen a megállapodásra. "Ehhez kompromisszumokra van szükség, úgy gondolom, hogy értelmes kompromisszumokat egy jó cél érdekében mindkét félnek kötnie kell" - mondta Müller.

A május 12-én kelt és a Bankszövetségnek címzett levelében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az árfolyamszinteken túl azt is közölte, hogy a kormány szeretné, ha a banki különadó megfelezve, de az eredeti tervekkel ellentétben 2013-14 is tovább élne. A miniszteri levélből az is kiderül, hogy a kormány a vártnál szigorúbb feltételekhez kötné a kilakoltatási és árverezési moratórium feloldását.

Az eredeti tervekben szereplő ötszázalékos arány helyett negyedévente a bedőlt hitelek ingatlanfedezetének idén csak 1, jövőre 2, majd öt év múltva már tényleg 5 százalékát árverezhetnék el a bankok.

Az NGM azt is szeretné elérni, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Társaság az eredeti tervekben szereplő arányok helyett (Budapesten és megyei jogú városokban az érték 55 százalékán, városokban 50, községekben pedig 35 százalékán) alacsonyabb diszkontáron vegye meg a bankoktól a szociálisan rászorulók lakásait.

Hitel nélkül nincs növekedés, így viszont nem lesz hitel

A moratórium fenntartását többször kifogásolta az Magyar Nemzeti Bank. "Tudatában vagyunk annak is, hogy a feloldás nyilvánvalóan sokaknak nehézséget fog okozni, de ugyanakkor ennél még több embernek okoz az nehézséget, hogy csak nagyon drágán vagy egyáltalán nem jutnak jelzáloghitelhez, hiszen olyan helyzetben, amikor a kilakoltatás-árverezés nem működik, akkor gyakorlatilag a jelzáloghitelezés rendszere lehetetlenül el" – mondta legutóbb a hétfői kamatdöntés után Simor András, hangsúlyozva azt is, hogy persze nem lehet egyszerre a piacra zúdítani a problémás hitelek mögötti lakásokat.

Az árfolyam rögzítésével kapcsolatban a jegybankelnök azt mondta, "hogy csak olyan megoldást érdemes alkalmazni rövid távon, ami hosszú távon sem okoz nagyobb károkat." A devizahitelesek megmentését erőltetett módozatait kifogásolta jelentésében a Közjó és Kapitalizmus Intézet is.

A kritikák hátterében leegyszerűsítve ugyanaz a megfontolás áll: nem várható el a bankoktól, hogy felfuttassák a hitelezést, ha eközben újabb és újabb terhekkel, a már élő szerződéseikben foglalt lehetőségeikkel kapcsolatban pedig újabb és újabb korlátozással szembesülnek. Márpedig – ezt a kormány is többször megfogalmazta – a hitelezés élénkülése nélkül a gazdaság növekedési üteme sem gyorsulhat kellően.

A bankrendszer kiszolgáltatottságának növekedése ráadásul számos egyéb kockázatot rejt, ez nyilvánul meg többek között a forint árfolyamreakciójában is.

Jó lesz ez a devizahiteleseknek?

Kérdéses lehet, mennyire jó a devizahitelesnek, ha a most körvonalazódó forgatókönyv szerint mentik meg. Egy átlagosnak mondható devizahiteles 160 forint körüli svájci frank mellett vett fel hitelt, melynek törlesztőrészlete akkor 50 ezer forint volt. Ez azt jelenti, hogy a most jellemző, 210 forint körüli frankárfolyam mellett a törlesztőrészlet csak az árfolyamhatásnak köszönhetően 65 625 forintra emelkedett - valójában ennél jellemzően bőven magasabbra, köszönhetően több egyéb tényezőnek, például az úgynevezett országkockázati felár emelkedésének, ami miatt a bankok - melyek jellemzően jelentősen megdrágult rövidlejáratú hitelekkel fedezték az általuk kiadott hosszú hiteleket - magasabb költségeket érvényesítenek az ügyfelek felé.

De az árfolyam fixálása esetén csak az ezzel összefüggő költségelem esik ki a mai törlesztőkből, a példánál maradva tehát havi 15 625 forint (nem számolva a forint/frank árfolyam érdemi elmozdulásával). Ez évente 187 500 forintot jelent, három év alatt pedig - amíg a tervek szerint a korlátozás tartana - 562 500 forintot. Ezt, és ennek kamatait pedig három év múlva újra az ügyfeleknek kellene megfizetnie, a mentés ára így 700 ezer forint fölött lehet adósonként.