Oszkó: Nem dicsértem a kormányt

2011.05.19. 10:33

A jelenlegi kormány gazdaságpolitikája jó irányba alakul, ugyanis végre elkezdett a politika foglalkozni a húsz éve halogatott kérdésekkel, jelentette ki Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Oszkó cáfol

Talán mindenki másnál jobban meglepődtem én magam, amikor egyébként kiegyensúlyozott gazdasági hírportálokon olvastam vissza, hogy micsoda dicséretet kapott tőlem a kormány - írta a volt pénzügyminiszter blogján cikkünk megjelenése után.

Nem azért, mert egyébként kényszeresen kerülném, hogy megdicsérjek bármely kormányt, amelyik ténylegesen jó teljesítményt nyújt, hanem pusztán azért, mert egyszerűen nem emlékszem, hogy az elmúlt napokban dicséretként értékelhető kijelentéseket tettem volna, s kétségeim támadtak saját memóriám megbízhatósága felől.

Igaz, ami igaz, valóban váratlan eseménynek tekinthető, hogy interjút kért tőlem és készített velem a Magyar Nemzet, az interjú szövege pedig ténylegesen híven tükrözi vissza, amit mondtam. A cím és a felvezetőszöveg értelemszerűen már az újság saját összefoglalója és értelmezése, s úgy tűnik, a többi hírportál pedig leginkább abból és nem az általam közvetlenül elmondottakból dolgozott.

Szerinte az interjúból is kiderül, miszerint az elmúlt egy év haladási irányát a legkevésbé sem tartotta helyesnek, a kormányzati gazdaságpolitika viszont mostanra befordult a szükséges irányba, még ha eddig nem is indult meg rajta a szükséges tempóban - fogalmaz a bejegyzésben. "Magyarán a kormány  eljutott a megfelelő kérdések megfogalmazásáig, a végleges válaszok persze még váratnak magukra. Aki éhezik a dicséretre, akár ezt is annak veheti."

Az államadósságról is beszéltek

Oszkó Péter az interjúban emlékeztetett arra, hogy a belföldi gazdaságpolitikai hibák okozták, hogy Magyarország a térség legkiszolgáltatottabb országai közé került.

Oszkó szerencsétlen dolognak tartja, hogy még egyetlen pénzügyminiszter vagy miniszterelnök sem vállalta magára a felelősséget az államadósság növekedéséért. Az előző kormány pénzügyminisztere szerint a 2002 és 2006 közötti időszakban volt a legtöbb „eladósító határozat”. 2002 előtt jóval kisebb mértékben történtek ilyen döntések.