A szobalány, aki piacokat mozgatott

Hogy a szobalány is akarta-e, talán már soha nem fogjuk megtudni, Dominique Strauss-Kahn mindenesetre aligha így akarta. Az IMF-vezér szexbotránya nem csak karrierjét, de a piacokat is megdöntötte, hétfőn gyengülni kezdett az euró, a botrány a görög és portugál adósságválság körüli félelmeket is felkorbácsolta.

DSK még le sem mondott, már megindultak a találgatások az utódról, a nevek között izraeli, mexikói, indiai, és kínai jelöltek is felmerültek, jó eséllyel indulhat a posztért Christine Lagarde francia gazdasági, pénzügyi és ipari miniszter, sajtóértesülések szerint őt támogatja Németország és az Egyesült Államok is.

Könnyebben találtak elnököt az Európai Központi Bank élére, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök hétfő este Brüsszelben bejelentette, az olasz Mario Draghit jelöli az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek csoportja.

Ígéretes reformok, látszatmegoldások

Nálunk a kormány a rendvédelmi dolgozókra és a fiatal nyugdíjasokra vetette rá magát, 57 év alatt minél több mindenkit visszaterelne a munkaerőpiacra. A londoni elemzőknek tetszik az új magyar reformkedv, de úgy vélik, a - minden fontosabb területre kiterjedő - csomag végrehajtása hosszabb távon növekedési kihívásokkal járhat, és a változatlanul felfelé ható inflációs kockázatok is terhelik a kilátásokat.

Javította a tevékenységi területének egészére és ezen belül a magyar gazdaságra adott idei növekedési előrejelzését pénteken a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), is, szerintük azonban a magyar gazdasági növekedés elsődleges hajtóereje - szemben a térség országainak többségével - még mindig az export.

Az előremutató intézkedések mellett akad néhány látszatmegoldás is: pénteken Matolcsyék megegyeztek a Bankszövetséggel, miszerint 180 forinton rögzítenék a frank árfolyamát, ezzel segítve a devizahiteleseket. Ez első hallásra jó dolog, de lényegében azt jelenti: aki most nem tud rendesen törleszteni, újabb hitelt kap, ezzel átmenetileg csökken a részlet, viszont három és fél év múlva az áthidaló és az eredeti hitelt együtt kell visszafizetnie.

Kapitalizmus, korrupció, cukor

A devizásokat mentő kormányzati gesztus aligha javítja a magyar kapitalista viszonyokat. A Közjó és Kapitalizmus szerdán kiadott jelentése szerint a tavalyi évben a magyar gazdaság közelebb került ugyan a makrogazdasági egyensúlyhoz, de ezért a munka megbecsülése szempontjából fontos intézmények meggyengülésével fizettünk.

A kiszámítható viszonyok gyengülése mellett egyre többen érzik úgy, hogy nő a korrupció. Egy nemzetközi felmérés szerint a magyarok háromnegyede úgy érzi, hogy a korrupció széles körben elterjedt az országban. Ez a második legrosszabb európai adat, holott a helyzet a kontinensen sehol nem jó: az európaiak több mint egyharmada hajlandó lenne vesztegetni.

Ezek után nem csoda, ha a magyar kormány még a cukor drágulása mögött is gyanús ügyleteket sejt, a cukorgyárak privatizációját tizenkét fős bizottság vizsgálja majd, Font Sándor és Ivanics Ferenc képviselők javaslata szerint a testületbe négy tagot delegálhatna a Fidesz, a KDNP, az MSZP és a Jobbik kettőt-kettőt, az LMP pedig egyet, és a testület tagjaként dolgozhatna egy független képviselő is.

Az egy év alatt csaknem duplájára drágult cukor problémáját a rábaközi gazdák  új cukorgyárral orvosolnák, ami Kapuváron épülhetne meg. Az Index múlt heti átfogó cukorpiaci körképéből pedig kiderül, cukorgyárat építeni ma az uniós szabályok szerint nem érdemes.

Roskadozó vállalatok

A magyar cukoriparhoz hasonlóan roskadozni látszik az egykori Fővárosi Fotóipari Vállalat is, miután május első napjaiban bezárta a Photo Hall-hálózathoz tartozó üzleteit, Miskolcra helyezte át székhelyét, és megindította a cég megszüntetését eredményező végelszámolást. A működése utolsó időszakában havi 20 milliós mínuszt termelő cég hitelezői az ingatlanok eladásából remélhetnek pénzt.

Rossz hírek érkeztek a héten az Econet háza tájáról is, a cég papírjai szerdán 31 forintos, új történelmi mélypontra zuhantak. Tavaly júliusban még 112 forinton is járt a részvények árfolyama, de a vállalatnak nincsen jó éve: le kellett mondania a Neo FM-ről, május elején értékesítette a Radiocafét (ami kedden meg is szűnt) és az sem biztos, hogy a Szigetet meg tudja tartani.

A héten a budapesti értéktőzsdén mindegyik nagyobb papír vesztett értékéből, az OTP az előző heti 6250 forint után 5920, a Mol 23 338 forint után 22 624 forinton zárta a hetet. A forint a héten keveset mozgott, pénteken azonban az európai adósságválság miatt félelmek rendesen meglengették a devizapiacokat. Délután egy svájci frank már 216 forint volt, a dollár 189,7 forinton állt.

	20. heti záró	19. heti záró
BUX	22 624	23 338
OTP	5920	6250
Mol	22 510	23 060
Richter	36300	36 500
Magyar Telekom	529	540

Az államnak jól megy

Kiderült, a nagy állami karcsúsítások bejelentése ellénére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél máris több munkatársat vettek fel, mint amennyit a kormányváltás óta kirúgtak, a 117 elbocsátást 173 új alakalmazott felvétele követte. Jó formában van a Magyar Posta Zrt. is, az állami cég új leányvállalatot alapított Posta Paletta Zrt. néven a kedvezményes adózású utalványok kibocsátására.

Reményeik szerint az új típusú szolgáltatással az utalványpiac jelentős szereplőjévé válik a Posta Paletta Zrt., és némileg ellentételezni lehet a hagyományos postai tevékenység mérséklődéséből adódó forgalom- és bevételkiesést.

A Közgép Zrt. pénteken bejelentette, megvásárolja a Manufaktúra Befektető Kft. száz százalékos tulajdoni hányadát, és ezzel annak részesedését a Zsolnayban, így az építőipari cég mentőövet dob a finanszírozási nehézségekkel küzdő pécsi porcelángyárnak.