Előd
10 °C
16 °C

Felfüggesztették a Mol kereskedését

2011.05.24. 13:38 Módosítva: 2011.05.24. 14:56

Délután negyed kettőkor a Mol kérésére felfüggesztették a társaság papírjainak kereskedését a Budapesti Értéktőzsdén. A felfüggesztést – amelyről a határozat itt olvasható pdf-ben – az olajipari vállalat azzal az indoklással kérte, hogy "a mai napon olyan információ válik publikussá, amely a Mol-részvények kereskedésére jelentős hatással bírhat".

A felfüggesztés okairól ennél többet nem árultak el lapunk kérdésére a Molnál. Tény ugyanakkor, hogy Fellegi Tamás fejlesztési miniszter délután négy órára sajtótájékoztatót hirdetett meg, amelyen információink szerint nagy jelentőségű energetikai témájú bejelentést tesz. Piaci és elemzői körökben biztosak abban, hogy a Fellegi-közlés lesz a kereskedést alapvetően meghatározó információ.

Az Index által megkérdezett elemzők szerint a bejelentés várhatóan a Szurgut Mol-részvényeivel lehet kapcsolatos. A 21,1 százalékos pakett visszavásárlásról már csaknem egy éve folynak egyeztetések a magyar kormány és az orosz fél között; Fellegi tavaly augusztusban tárgyalt erről Moszkvában. A tavaly áprilisi választások után megalakult kormány a kezdetektől világossá tette, hogy magyar befolyás alatt szeretné látni. A lapunknak múlt év végén adott interjúban úgy fogalmazott: "nemzeti érdekünk azt diktálja, hogy egy olyan vállalat, mint például a Mol, döntően nemzeti befolyás alatt legyen".

A Mol papírjai 4,06 százalékos pluszban voltak nyitáshoz képest, a felfüggesztéskor 23 310 forintot értek. Vagyis a részvénycsomag a felfüggesztéskori áron megközelítőleg 517 milliárd forintba kerül, ezért nehezen képzelhető el, hogy az állam saját forrásból meg tudná vásárolni.

A legvalószínűbb forgatókönyv a közös tulajdon: vagy magával a Mollal, vagy egy harmadik szereplővel összefogva vásárolná meg az állam a részvényeket. A legutóbbi Mol-közgyűlésen a részvényesek elfogadták, hogy a cég az alaptőke 25 százalékáig vásárolhasson saját részvényt.

Az Index által megkérdezett elemzők egyetértenek abban, hogy a hírnek rövid távon pozitív hatása lesz a Mol-papírok kereskedésére. A jelentős állami tulajdon megjelenése azonban hosszabb távon biztosan lefelé hajthatja a részvényárakat.

Mint ismert, az orosz Szurgut 2009-ben vásárolta meg az osztrák OMV-től a Mol 21,1 százaléknyi részvényét, de a részvénykönyvi bejegyzés azóta sem történt meg. A törvényi előírások szerint a bejegyzéshez a Magyar Energiahivatal jóváhagyása szükséges, a hivatal azonban a cég erre irányuló kérelmének eljárását 2010-ben hozott végzéssel megszüntette, mert az orosz cég nem nyújtotta be a hivatal által kért információkat a megadott határidőig. A Szurgut a tavalyi közgyűlésen nem vehetett részt szavazati joggal, csupán megbízottja volt ott megfigyelőként, az idei közgyűlésre már nem jött el.

Bár hivatalosan sem a Mol, sem a Szurgut nem állami vállalat, a Szurgut kérdése rendszerint előkerült a magyar és az orosz kormány közötti tárgyalásokon. Míg Budapest prioritásként kezeli és kezelte az ismeretlen hátterű vállalat kezében lévő pakett visszaszerzését, addig az orosz kormány a Szurgut bejegyzését követelte a Mol részvénykönyvében. Mindeddig úgy tűnt, hogy az álláspontok nem közelednek egymáshoz, decemberben Fellegi azt mondta lapunknak: ebben a kérdésben álltak a legtávolabb az álláspontok a tárgyalások megindulásnál, és "még mindig elég nagy a távolság a két fél elképzelései között".