Béla
8 °C
15 °C

Orbán Viktor gyurcsányi lendületben

2011.05.30. 11:37
Mi köti össze az egykori jeles közigazgatás-tudóst az anyák megmentőjével vagy Deák Ferenc gyámlányának férjével? Ne guglizzon, eláruljuk: mindhármukat – Magyary Zoltánt, Semmelweis Ignácot és Széll Kálmánt – programba foglalták az elmúlt egy évben; legalábbis megígérték ezt. De voltak itt gazdasági akcióprogramok, bejelentették a nemzeti munkatervet, a szociálpolitikai koncepciót és a csúcsok csúcsát jelentő Wekerle-tervet is.

Kereken tíz napja volt hivatalban a második Orbán-kormány, amikor a kormányfő a parlamentben meghirdette az első tervet – ezt, ha nem is a parlamentben, nem is a kormányfő szájából, még további tizenegy követte, vagyis minden hónapra jutott egy terv. Igaz, ezek egy részéről csak bejelentették, hogy majd lesz, lesz, lesz – valamikor.

A teljesítmény így is impozáns, különösen azzal összevetve, hogy a nagy tervezgető Gyurcsány Ferenc fordulatokban gazdag négy és félves kormányzása alatt hét jelentős gazdaság- és társadalompolitikai programot hirdetett a 100 lépéstől az Új egyensúlyon és a köztisztaságon át a 48 pontig (a sorrend talán nem ez volt). Igaz, a teljesítményét javítja, hogy a 100 lépés több mint százhúsz lépése kilenc kisebb, ágazati program egyvelegeként is felfogható volt.

Fotó: Huszti István
Fotó: Huszti István

Egyvelegből itt sem volt hiány. Adócsökkentés és -átrendezés, költségvetési költségstop kétmilliós bérplafonnal és 98 százalékos különadóval, közüzemidíj-moratórium, devizás lakáshitel megszüntetése, uniós források átcsoportosítása és szabad pálinkafőzés – néhány az első akcióterv huszonkilenc pontjából. A bejelentett intézkedések nem kapcsolódtak szerves egységbe, nem volt kidolgozott gazdaságfilozófiai üzenetük (talán annak a Matolcsy-féle tézisnek a nyomai jelentek meg benne, hogy az adócsökkentés olyan foglalkoztatás- és fogyasztás-, ezáltal pedig gazdasági növekedést hoz, ami átmeneti adósságnövekedés után csökkenő pályára állítja a költségvetési deficitet).

Jött az ősz, vele a második gazdasági akcióterv – az október közepén két lépésben, néhány nap különbséggel bejelentett intézkedéscsomag már egészen más összetételélű volt, jelezve, egyharmad év alatt még a kétharmad birtokában is nagyot tud fordulni a világ. Habár már az első csomag bejelentésekor tudni lehetett, hogy a Fidesz választási terveiben szereplő átmeneti deficit- és adósságnövelésre nincs esély, négy hónapnak kellett eltelnie, hogy a második csomagból – amely már ezért is koherensebb volt – kiderüljön, mit kezd a kormány az euróválság és a még a nyugdíjelszámolós kozmetikázást is blokkoló brüsszeli szigor okozta kényszerpályával.

Különadók a kereskedelmi láncoknak – a magyar tulajdonú hálózatoknak kedvező számítási módszerrel –, a telekomcégeknek és az energetikai vállalatoknak, a magán-nyugdíjpénztári rendszer több hét alatt több apró lépésben bejelentett felszámolása (kezdve a járulékok 14 havi einstandjától a teljes magánrendszer államosításáig), a ppp-konstrukciók megszüntetése, az egykulcsos szja bevezetése – ezek voltak a második akcióterv főbb pontjai. A bejelentett intézkedések túlnyomó többsége, akárcsak az első akciótervé, megvalósult.

Széll Kálmán duplázott

A tervkormányzás az idén, tehát a kormány első évének második felében gyorsult fel. Januárban bemutatták az Új Széchenyi tervet, bár ez valójában csak a neve miatt tartozik a sorba. Hiszen lényegében nem volt más, mint a szocialisták Új Magyarország tervének – a 2007-2013-as fejlesztési tervnek – a némileg átfazonírozott, finomhangolt változata (csökkentették a pályázati adminisztárciót, felgyorsították a kifizetéseket, nagyobb hangsúlyt fektettek a kkv-kra, leállították néhány központi nagyprojektet).

Orbán Viktor az ÚSZT pályázati kézikönyvével (Fotó: Kovács Attila)
Orbán Viktor az ÚSZT pályázati kézikönyvével (Fotó: Kovács Attila)

Majd márciusban bemutatták a kormány első évének legátfogóbb, legkomplexebb és nyomban két változatban is elkészített programját, a Széll Kálmán tervet. Március elsején látott napvilágot a magyar nyelvű változat, számok és a konkrét lépések ismertetése nélkül (bár a következő napokban számos részletét bejelentették, és az is kiderült, hogy 2013-ig 902 milliárdos költségvetési kiigazítást jelent).

Több egyéb kis ágazat és téma mellett négy nagy területet érintett: a munka világát, a nyugdíjakat, a gyógyszerkasszát és a tömegközlekedést. Még szintén márciusban megjelent a részletesebb angol nyelvű változat is, amelyből kiderült, tarthatatlan volt a múlt év végén bemutatott középtávú költségvetési prognózis, és amely a szakértők szerint részletesebb és pontosabb képet rajzolt a hazai köznyelvben megszorításként elkönyvelt ágazati reformokról.

A Széll-terv volt az alapja az április közepére elkészített konvergenciaprogramnak, aminek középpontjában szintén az adósság és a költségvetési deficit csökkentése áll (hogy ez mennyire nem volt fontos a kormánynak első éve első, az új közgazdasági mechanizmussal fémjelzett részében, jelzi: ősszel, amikor aktualizálni szokás a tavasszal elkészített dokumentumot, mi ezt nem tettük meg). Ez a dokumentum már részletekben, több mint harminc pontban mutatta meg, hogyan valósul meg a kiigazítás.

A Széll-terv bejelentése (fotó: Huszti István)
A Széll-terv bejelentése (fotó: Huszti István)

Tervbe vett tervek

Az öt (két akcióterv, Széll-terv két változatban és konvergenciaprogram) plusz egy (Új Széchenyi) nagy program mellett számos kisebb ágazati reformtervet, intézkedéscsomagot harangozott be a kormány az elmúlt hónapokban. Ezeket részben még most véglegesítik, részben a már bejelentett nagy programok kisebb részei.

Ilyen például a június elején elindítani tervezett közigazgatási reform, ami a Magyary Zoltán-programban ölt testet, és amiről februárban tárgyalt először a kormány. Ősszel készült el az egészségügyi reform stratégiájának vitaanyaga, a Semmelweis Ignác-tervről azóta sokat nem hallottunk azon kívül, hogy ezeroldalszám gyűlnek hozzá a javaslatok.

Április végére ígérték a nemzeti munkatervet, ami elvileg azt hivatott megmondani, hogyan lesz itt egymillió új munkahely tíz év alatt. A dokumentum akkorra nem készült el, az NGM május elején azt mondta, még finomhangolják, a múlt héten elvileg tárgyalt róla a kormány, de továbbra is csak a már korábban bejelentett részleteket ismerjük. Készült emellett egy bürokráciacsökkentő csomag, elkészült a nemzeti szociálpolitikai koncepció munkaanyaga (pdf), ami egyebek mellett a segélyezés rendszerének átalakításáról szól majd, ez azonban még nem került a kormány elé.

Végül pedig még tervnek is csak terv a Wekerle-terv, amiről először Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter beszélt múlt pénteken. Ha kész lesz, akkor viszont új dimneziókba helyezi a mindennapjainkat, legalábbis ha hinni lehet a nemzetgazdaság miniszterének, aki azt mondta róla: "a csúcspont az lesz, amikor a kormány elfogadja a Wekerle-tervet, és azzal kitágítja azt a történelmi földrajzi, gazdaságpolitikai keretet, amit már a Széchenyi-tervvel elkezdett".

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!