Politikusfizetéssel jön a gáztőzsde és a távhősmentés

2011.06.06. 12:41 Módosítva: 2011.06.06. 12:42
Gáztőzsdét hozna létre, és a rendszerhasználati díjakon keresztül támogatná a kapcsoltan termelő erőműveket az a zárószavazás előtt, az utolsó pillanatban benyújtott törvényjavaslat, amelyet a képviselők javadalmazásáról szóló törvénybe csúsztattak bele.

Váratlan hirtelenséggel, de a kormány eddigi gyakorlatától nem szokatlan módon, zárószavazás előtt, hétfőn délelőtt kerültek fontos energetikai kérdéseket érintő módosító javaslatok (pdf) a képviselők elé. Az alkotmányügyi bizottság az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslathoz passzírozta be a távhődíjakhoz kapcsolódó, a gáz- és árampiacot jelentősen befolyásoló törvényjavaslatot.

A Balsai István bizottsági elnök által benyújtott, tizenkét oldalas módosító meglepte az Index által megkérdezett energetikai cégeket. A jogszabálytervezet értelmezése jelenleg is folyik. Elsőre az látszik a javaslatból, hogy a kormány a HUPX áramtőzsde mintájára – vagy annak keretein belül – létrehozna egy gáztőzsdét, ahol a földgáztermelők, kereskedők, felhasználók és a rendszerüzemeltető köthetnek ügyleteket.

A tőzsdét alighanem a gázpiacra készülő Magyar Villamos Művek alá sorolnák, és 2013-tól indulna, a részletekkel kapcsolatban egyelőre forrásaink is csak találgatnak. A módosítóban olvashatók szerint az FGSZ-nek pedig fel kell majd adnia a jelenlegi napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piacot, ugyanis ezt a tevékenységet is az új gáztőzsde látná el. A módosító rendelkezik arról is, hogy az FGSZ tulajdonhányadot szerezhessen majd az új gáztőzsdében, azonban a börze egyik tulajdonosa sem gyakorolhat 10 százaléknál magasabb szavazati jogot.

A kát és a kapcsoltak

A kát-rendszer létrehozásának alapvető célja a megújuló energiatermelés támogatásán kívül az volt, hogy magas hatásfokú, hőt és villamosenergiát egyszerre termelő erőművek váltsák ki a korábbi, elavult kazánokat. Ha már úgyis termelnek hőt, akkor azzal egyben egy generátort is meg lehet hajtani és villamos energiát termelni. Így a nagy, központi erőművek kapacitásának egy részét közelebb viszik az önkormányzatok és iparvállalatok hőfelhasználásához, így az a hő hasznosul és nem a kéményen távozik. Csak áramot termelni ezekkel a kisebb erőművekkel nem gazdaságos, mivel mérethatékonyságuk nem éri el a nagy erőművekét. A társadalmi hasznossága az energiaforrások hatékonyabb felhasználása, amivel csökken gáz import függőségünk és kíméljük erdeinket. A termelés még kapcsoltan sem feltétlenül olcsóbb, így bevezették a kát rendszert. Azonban mint a legtöbb támogatási rendszer, ez is önálló életre kelt: először csak a távfűtés árát keresztfinanszírozta, majd egyre több villamosenergia termelést, hasznos hő nélkül. A költségek elszabadultak: a kát-támogatás mértéke 2010-ben 100 milliárd forint volt, ebből csak a kapcsolt termelők 60 milliárdot kaptak. A kormány tavasszal - hosszú huzavona után - a rendszer jelenlegi formájának megszűnése mellett döntött.

A törvényjavaslat másik érdemi pontja a kötelező átvételi rendszer kapcsoltan termelő erőművekre vonatkozó változtatása. Mint ismert, az úgynevezett kát-rendszeri támogatásból júliustól a hőt és áramot egyszerre előállító erőművek nem részesülnek, korábban több erőmű is jelezte, hogy a támogatás megszűnésével komoly veszteségeik keletkeznek, a kevésbé tőkeerős kis erőműveknek pedig jelentős likviditási gondokat okozhat.

A törvényjavaslat az 50 MW-nál kisebb erőműveknek dobna mentőövet – legalábbis első olvasatban ez látszik –, azzal, hogy a szénfillér mintájára az úgynevezett rendszerhasználati díjakba kilowattóránként 1,20 forint kapcsolat támogatást építenének be.

"Kérdés, hogy az unió mit szól majd a kátot felvátó, kapcsoltakat támogató új rendszerhez. Már az elsősorban a Vértesi erőművet életbentartó szénfillér-támogatásról is komoly viták voltak az EU-ban, az állami támogatásnak ezt a formáját általában nem nézik jó szemmel."

Múlt héten a kapcsolt termelők helyzetével kapcsolatban Bencsik János energiaügyi államtitkár a Világgazdaságnak azt mondta: elkészült a helyzetüket rendező javaslat, azt azonban csak az energiastratégiával egy időben szeretnék a kormány elé terjeszteni, ezt követően küldik előzetes uniós jóváhagyásra.

"Az eredeti elképzelésekkel összhangban, a kapcsoltan termelt áram piaci áron történő átvételére teszünk javaslatot, valamint a fűtési szezontól bevezetésre kerülhet a hőoldali támogatás" - mondta múlt héten az államtitkár. Bencsik szerint nincs elegendő idő arra, hogy még az idén bevezetésre kerüljön az ágazat hosszú távú működését kiszámíthatóbb módon biztosító kapcsolt-bizonyítványos rendszer.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Betét