Áron
-4 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Így mentették meg az osztrák építőipart

2011.06.07. 15:40
Ausztriában lakás-felújítási programot is bevetettek az építőipar megmentésére. Ez amellett, hogy hozzájárult az ágazat megélénkítéséhez új munkahelyeket is teremtett. Az energiatakarékosságról és az élhetőbb környezetről nem is beszélve.

Állami szerepvállalás nélkül nincs energiatudatos megújulás, mondta az Üzleti Konferenciaközpont és a Baumit konferenciáján Margarete Czerny, egy osztrák építőipari szakma szervezet vezetője. Szerinte az építészetet nem lehet a rövid távú politikai célok mentén megvalósítani, csak a hosszútávú stratégia hozhat eredményt.

Ebből a szempontból sokat tanulhatunk Ausztriától, ahol a lakásépítésre elköltött pénzekből kétszer annyi új munkahely születik, mint a legtöbb más ágazatban, a projektek mellé támogatási stratégiát is társítanak, mondván, állami támogatás nélkül semmi sem megy.

Ausztriában a válság kezdetén 2009-ben indították útjára a lakások utólagos hőszigetelését szolgáló konjunktúra programot, felismerve, hogy a gazdasági krízis már rövid távon is szociális válsághoz vezet. A központi és a tartományi kormányokkal egyeztetve, a nyilvánosság teljes bevonásával útjára indított Sanierungsscheck program alapötlete a régi épületek felújítása volt.

Egy százalékkal nőtt a GDP

A 100 milió eurós állami támogatás – közel egy százalékkal növelve a GDP-t – 700 millió eurónyi felújítási beruházást generált és 7000 új munkahelyet teremtett, miközben az ágazat kifehérítéséhez is hozzájárult. A szén-dioxid-kibocsátás 4 millió tonnával csökkent. Az állam az áfából több mint 100 millió euro bevételre tett szert és közel ekkora az a tétel ami a munkanélküli segély és más szociális juttatások megtakarításából ered. Vagyis a 100 milliós befektetés közvetlenül 200 millió eurót hozott vissza az államnak.

A megvalósításban a szakmai szövetségek, az építőipar legfontosabb szereplői, és a lakástakarék pénztárak is részt vettek. A program felügyeletét, a munkák ellenőrzését, a számlák hitelességét egy külön szervezet a Kommunalkredit Austria AG. végezi. Az egyszerű és gyors adminisztrációval zajló Sanierungsscheck program keretében az osztrák állam évi 100 millió eurót adott az ingatlanok utólagos hőszigetelésére, korszerűsítésére. A legalább 20 éves családi házak és társasházak tulajdonosai jelentkezhettek és a feltételek szerint a felújítással legalább 30 százalékos energia megtakarítást kellett elérni.

Egy ingatlan esetében maximum 6500 eurót kaphatott a tulajdonos, utólag, vissza nem térítendő támogatásként. Amennyiben megújuló energiák is szerepet kaptak a tervben, további 1500 euróhoz juthatott az igénylő. A tulajdonosok kétharmada a teljes felújítást választotta, de a támogatást részmunkákra vagy a teljes felújításra is lehetett fordítani. A lakástulajdonosok pedig az energiaszámlán többet spórolnak, mint amennyi a hitel törlesztő részlete. A sikeres program folytatódik: Ausztriában, 2011-15 között ismét évi 100 millió eurót fordítanak a projektre, amelyben már középületek is pályázhatnak.

Margarete Czerny a magyar valóságot elemezve kifejtette: megdöbbenéssel látta, hogy a magyar építési teljesítmény még a hasonló adottságú Csehország teljesítményének kétharmadát sem éri el. Illy Gábor a Baumit Kft. ügyvezetője szerint ezzel kapcsolatban azt tartja fontosnak, hogy Sanierungsscheck hasonló program idehaza is jelentős lendületet adhatna az építőiparnak. Az előbbre lépést azonban a pénzhiány mellett az is megnehezíti, hogy a második legfontosabb ágazatnak tekinthető építésgazdaságot 20 éve nem képviseli önálló minisztérium.