Májusban nőtt a költségvetés hiánya

Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – 2011. május végi hiánya 724,2 milliárd forintra teljesült, mely az éves előirányzat 105,4 százalékát jelenti. 2010-ben az államháztartás központi alrendszerének május végi deficitje 736,2 milliárd forint volt, mely az éves teljesítés 84,6 százaléka. Az államháztartás központi alrendszerének május havi hiánya 58 milliárd forint volt, ez a tavaly májusi 99,2 milliárd forintos adatnál 41,2 milliárd forinttal kedvezőbb adat.

Az 58 milliárdon belül a központi költségvetés 40,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 24,4 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 6,5 milliárd forintos szufficittel zártak.

A központi költségvetés 2011. évi hiányának alakulását egyrészt egyes bevételek szokásostól eltérő időbeli lefutásai okozzák, mindenekelőtt az, hogy a magányugdíjak államosításából és az Adósságcsökkentő Alapból származó bevételek 528,8 milliárd forintos összege csak a második félévben teljesül. Az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges 250,3 milliárd forintos Stabilitási Alap is nagyobbrészt csak az év hátralévő részében eredményez hiánycsökkenést. A Nemzetgazdasági Miniszérium szerint mindezek együttesen biztonságosan tarthatóvá teszik a 2011. évi költségvetés 2,94 százalékos hiánycéljának tartását.

Bevételek

A központi költségvetés május havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest 9,5 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesültek. A bevételeken belül elsősorban a személyi jövedelemadó bevételek, valamint a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei teljesültek kisebb összegben.

Kiadások

A központi költségvetés május havi kiadásai 48,3 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A legnagyobb elmaradás a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatoknál figyelhető meg, aminek részben ütemezési okai vannak.

Kamategyenleg

A kamatkiadások 2011 májusában 39,1 milliárd forintot tettek ki, 16,3 milliárd forinttal maradtak el az előző év megfelelő időszaki értékétől, a kamatbevételek pedig 8,8 milliárd forintos szintet értek el, 1,8 milliárd forinttal alacsonyabbat, mint az előző évben.

A nettó kamatkiadások (30,3 milliárd forint) összességében 14,5 milliárd forinttal lettek kisebbek az előző évinél. A kamatfizetések éven belüli lefutása évről évre számottevően eltér a finanszírozási terv sajátosságainak megfelelően, ez okozta az eltérést. Erre vezethető vissza, hogy az adósságtömeg és a hozamok előző évihez képest magasabb szintje mellett az első két hónapban jóval magasabb, a március-május közti időszakban jóval alacsonyabb kamatkifizetés történt, mint 2010-ben.