Nyilvánosak az MVM rejtegetett szerződései

Nyilvánosságra hozta a Paksi Atomerőmű az erőműbővítést megalapozó úgynevezett Teller-projekt részleteit (a szerződések letölthetők az Energia Kontroll Program oldaláról) – közölte az Energiaklub csütörtökön. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a Tolna Megyei Bíróság másodfokú ítélete ellenére nem közölte az atomerőmű az összköltségre vonatkozó információt.

A megküldött szerződések értékének összesítése alapján összesen nagyjából 470 millió forintot költöttek szerződéses megbízásokra. A szerződésekből kiderül, hogy a lényeget érintő elemzések elkészítésén felül projektmenedzsmentre mintegy 70, kommunikációs és PR célokra 31, jogi szaktanácsadásra 39 millió forintot költöttek. A szerződő partnerek között volt a Noguchi & Peters Kft., az Esplanade Kft., a VEIKI Zrt., az Accenture Kft., az MVM-ERBE Zrt., a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézete, a KFKI AEKI, az ETV-Erőterv Zrt. és az ING Bank Zrt.

A megküldött szerződésekből egyes részleteket kitakartak, illetve a szerződések egyes mellékletei hiányoznak. Ezért az Energiaklub a hiányosságokkal kapcsolatban további kérdéseket fog feltenni az atomerőműnek, olvasható a közleményben.

A bírósági határozat előzménye, hogy 2007-ben a Paksi Atomerőmű és a tulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. elindította az ún. Teller projektet, melynek keretében a tervezett atomerőmű bővítés megalapozását kezdte meg. Tekintve, hogy szakértői becslések szerint a tervezett bővítés 2000-3000 milliárd forintos költségre is rúghat, az Energiaklub úgy vélte, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie.

Éppen ezért élt a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó törvény adta lehetőségével, és elkérte az előkészítő projekt egyes pénzügyi adatait és a keretében kötött szerződéseket. Az erőmű ekkor, arra hivatkozva, hogy nem lát el közfeladatot, megtagadta az adatok kiadását, így az Energiaklub pert indított az adatszolgáltatást megtagadó cég ellen.

Az április 27-i jogerős ítélet elvi éllel rögzítette, hogy a MVM-en keresztül a közvetett állami tulajdonban álló erőmű „közvagyonnal gazdálkodik, ezért köteles tűrni az állampolgárok ellenőrzését”. Nem fogadta el a bíróság az alperesnek az átláthatóságot teljesen ellehetetlenítő érvelését, miszerint kizárólag az állami tulajdonrész – az azt megtestesítő részvények – értékesítésével kapcsolatos információk minősülnek közérdekű adatnak.

Az elsőfokú döntéssel szemben a Tolna Megyei Bíróság rámutatott, hogy az állami vagyonnal gazdálkodó és szigorú állami ellenőrzés mellett működő atomerőmű közfeladatot lát el, ezért a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesíthető vele szemben. Azzal a kitétellel, hogy a nyilvánosság nem eredményezheti műszaki ismeretek és technológiai eljárások aránytalan sérelmét, ezért az ilyen jellegű bizalmas adatok kitakarásával kell eleget tenni az ítéletben foglaltaknak.

„Egyértelműen közügynek számít, hogy mennyit költ az állam az ország energiaellátásában kulcsfontosságú szerepet játszó erőműre. Az állami tulajdonú energiaszektor és különösen a fokozott biztonsági kockázatot jelentő atomenergia termelés átláthatóságához kiemelkedő közérdek fűződik.” – fűzte hozzá az ítélethez Baltay Levente, a felperest képviselő Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje.