Koronavírus adatok

2022. jan. 25.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Vanda, Paula
-3 °C
5 °C

Százmilliárdokért juthatnánk a stratégiai csődtömeghez

2011.06.09. 15:50
A kormány privatizációt lezáró és az állami tulajdont gyarapító stratégiájának következő célpontja a Budapest Airport visszaállamosítása lehet. A 2005-ben rekordbevétel mellett privatizált cég ma jóval kevesebbet ér és nagyon eladósodott, de a Fidesz politikusai az elmúlt években többször is ígéretet tettek a visszavásárlására.

A Heti Válasz szerint hamarosan eladósorba kerülhet a Budapest Airport (BA). A lap kormánykörökből úgy értesült, nincs kizárva, hogy hamarosan kínai cégek tűnnek föl a BA Zrt.-ben – feltéve, hogy ha hajlandóak együttműködni a magyar állammal –, de több jel utal arra is, hogy a kormány hamarosan piackonform módon próbálhatja meg visszaállamosítani a repülőteret. Ezek közül a legfontosabb, hogy a spanyol Grupo ACS óriáscég heteken belül többségi befolyást szerez a BA legnagyobb, 37,25 százalékos tulajdonosában, a német Hochtief Airportban.

Ez azért fontos, mert a Bloomberg hírügynökség értesülése szerint az ACS értékesíteni akarja a német cég reptérérdekeltségeit, köztük a BA-t. A Heti Válasz emlékeztet: bár a kormány még nem tett ajánlatot a reptérre, de a pártot egy régi ígérete köti. Orbánék a 2005-ös privatizáció óta vallják, hogy Ferihegy egy olyan monopólium, amit mindenképpen magyar kézben kell tartani.

Az ügy kapcsán több kérdést is feltettünk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, a tárca válaszában annyit közölt, hogy "sajtóértesüléseket nem kommentál".

Kiskapukon át

A reptérben 25 százalékos részesedéssel plusz egy szavazattal rendelkező magyar államnak más lehetősége is van, ha vissza akarja szerezni a többségi részesedést. Ha a spanyolok mégsem a magyar kormánynak értékesítenék az üzletrészt (vagy a szövetséges kínaiaknak), meg lehet környékezni a 37,75 százalékot birtokló négy másik kisbefektetőt is.

Mire költötték?

A privatizációs és vagyonkezelői szerződés megkötésekor, 2005 végén, az akkori Pénzügyminisztérium azt közölte, hogy a privatizációból származó bevételt hitelek előtörlesztésére használják fel, amelyből részben átvállalják a Nemzeti Autópálya Rt. egy jelentősebb, mintegy 170 milliárd forintos hitelét. Emellett olyan államadósságot mérsékelnek, aminek magas kamatfelára van. A horribilis privatizációs bevétel sorsa körül azóta sem csillapodtak az indulatok, a kormány szerint a pénzt elpazarolták az előző kormányok.

A Heti Válasz szerint a kormányzat célkitűzését erősíti, hogy a többségi tulajdonos Hochtief anyagi gondokkal küzd. A németek ugyanis 2007 júniusában mai áron 400 milliárd forintot is meghaladó hitelből vették meg a repteret az akkori tulajdonostól (ez a brit BAA volt, ők 2005 végén 464 milliárdért vették meg a reptér 75 százalékát mínusz egy szavazatot), a hitelt azonban alig bírják törleszteni. A fizetési gondokat jelzi, hogy a hitelezők, a Bayerische Landesbank és a Royal Bank of Scotland a reptér napi bevételre zálogjogot jegyeztettek be.

A kormány kezében egy aduász is van, amit a Heti Válasz kormányzati forrásai félreérthetetlenül meg is üzennek az üzemeltetőnek: mivel a Hochtief a privatizációs szerződésben vállalt reptéri fejlesztéseket nem végezte el, így perelhető lenne, de a „kabinet alkuképes”, ha a német cég „esetleg ki akar vonulni Ferihegyről”.

Mennyit érhet most Ferihegy?

A cég tavalyi mérlegadataiból kiderül: 90 millió euró (25 milliárd forint) adózás és amortizáció előtti eredményt ért el a vállalat. Egy névtelenséget kérő elemző szerint erre egy tízes szorzót lehet rátenni, tehát durván 250 milliárd forintot érhet most a reptér. Ez az eredeti eladási ár alig több mint fele.

Az elemző szerint a cég eredményességi mutatói tavaly nem javultak 2009-hez képest, kamatokra 50, amortizációra 30 millió euró ment el. Szerinte az óriási eladósodás miatt a cég saját tőke része gyakorlatilag semmit nem ér, a hitelezők csak azért hagyják működni a vállalatot, mert a politikai érdeklődés középpontjában, és mert a kamatokat még kitermeli. „Ma nincs olyan ok a pénzmutatók alapján, ami arra utalna, hogy a repteret gazdaságilag érdemes lenne visszavenni, persze vannak más szempontok, például politikaiak, ezek alapján a dolog akár megfontolandó is lehet” – fogalmazott.

„Egy buborék csúcsán, vagy nem sokkal előtte ütötték nyélbe annak idején a privatizációs az üzletet. A cég ma nyilvánvalóan kevesebbet ér, mint annak idején, még úgy is, hogy azóta voltak fejlesztések, persze azok is hitelből. Ráadásul a légiközlekedés kilátásai sem a legjobbak például az emelkedő üzemanyagárak miatt.” Az elemző szerint a privatizációs vételárat és a mostanit összehasonlítva nyilvánvaló, hogy nagyon jó áron adta el az állam a BA-t. Igen jó volt mögötte a marketing, illetve hitelbőség volt a nemzetközi pénzpiacokon, gyakorlatilag bármire lehetett pénzt kapni alacsony kamatok mellett, de azóta sok minden megváltozott.

A szakértő szerint a BA esetén valamivel nehezebb olyan stratégiai érveket találni, mint a Mol esetén, amit bár drágábban szereztünk vissza, mint amennyiért az osztrákok eladták az oroszoknak, de az adásvétel így is piaci áron történt, ráadásul jóval az elemzők által jósolt jövőbeli célárfolyam alatt juttottunk az olajrészvényekhez. A BA esetében kevésbé egyértelmű a visszavásárlás mögötti üzleti és stratégiai racionalitás, ráadásul a reptér működését nem csak tulajdonszerzéssel, hanem minőségi szabályozással is lehetne befolyásolni - mondja a szakértő.



  • Bérelnék
  • Hírek