Olcsóbb lett a kolbász

A fogyasztói árak májusban 0,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.  

Egy hónapja

A KSH jelentése szerint áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek árai csak 0,4 százalékkal emelkedtek, pedig tavaly október óta a havi növekedés 1-2 százalék volt. Bár 2,5 százalékkal nőtt a sajt, 1,7 százalékkal a margarin és 1,2 százalékkal az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára, csökkent – 1,3 százalékkal – a cukor, 1,2 százalékkal a párizsi és a kolbász, 0,9 százalékkal a tojás ára.

A legnagyobb mértékben, egy százalékkal a ruházkodási cikkek árai emelkedtek. A szolgáltatások az átlagot kismértékben meghaladva 0,3 százalékkal, míg a háztartási energia ára az átlaggal megegyezően, 0,2 százalékkal emelkedett.

A szeszes italok, dohányáruk ára összességében nem változott az előző hónaphoz viszonyítva. Az egyéb cikkek körében kismértékű, 0,1 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető, ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,3 százalékkal csökkent áprilishoz képest. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni mint  az előző hónapban.

Egy éve

Tavaly májushoz viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,6 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 66 százalékkal nőtt a cukor, 64,6 százalékkal a liszt, 18,6 százalékkal az étolaj, 14,8 százalékkal a péksütemények, 13,8 százalékkal a tej, 13,1 százalékkal a kenyér, 12,8 százalékkal az idényáras élelmiszerek, és 11,4 százalékkal a sajt ára. Csökkent 6,7 százalékkal a tojás, 3,0 százalékkal a sertészsiradék ára.

Az átlagosnál nagyobb mértékben 5,5 százalékkal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 13,1 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruké viszont csak 3,5 százalékkal nőtt. Szintén az átlag felett, 4,4 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a távfűtésé 8,0 százalékkal, a vezetékes gázé 5,1 százalékkal nőtt.

Átlag alatt, 3,8 százalékkal emelkedett a ruházkodási cikkek és 1,9 százalékkal a szolgáltatások ára. Ez utóbbin belül a csatornadíj 10,0, a szemétszállítás 5,5 és a vízdíj 4,2 százalékkal drágult.

A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,1, a szeszes italok, dohányárukért átlagosan 1,0 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.

Nem ezt várták

Az elemzők ennél magasabb, 4,5 százalékos éves inflációt vártak, Londonban a májusra szóló prognózisok átlaga 4,4 százalék volt. Áprilisban a fogyasztói árak még 4,7 százalékkal haladták meg a tavaly áprilisi szintet és 0,6 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest. Az idén az első öt hónapban átlagosan 4,2 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

Mináry Borbála, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetése után elmondta: tavaly szeptember óta ez a legalacsonyabb éves növekedés, akkor 3,8 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vártnál alacsonyabb drágulás egyrészt a bázishatásnak köszönhető, másrészt annak, hogy az élelmiszerek ára nem nőtt olyan mértékben, mint az év korábbi hónapjaiban.

"Az infláció jelentős mértékű visszaesésében elsősorban bázishatások játszottak szerepet, így kiesett a tavaly májusi gázáremelés és jelentős üzemanyagár emelkedés hatása, idén májusban már csökkentek az üzemanyagárak" - kommentálta a hírt Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A meglepetést az élelmiszerárak okozták, amelyek éves alapú árnövekedése 8,6 százalékra mérséklődött az előző havi 9,4 százalékról.

Tovább mérséklődhet

A következő hónapokban 3,9 százalék közelében maradhat az infláció, azonban az őszi hónapoktól az élelmiszerárak tavalyi felfutása miatti magas bázis hatására folytatódhat a dezinfláció, így az év végére 3,4 százalékig mérséklődhet az infláció, az éves átlagos infláció pedig 4 százalék lehet. Az infláció csökkenésében a továbbra is gyenge belső kereslet, illetve az erősebb forint is segíthet. A 3 százalékos jegybanki inflációs célkitűzést jövő év közepére elérhetőnek tartja Suppan Gergely.

A várakozások alatti infláció feltehetően egyelőre nem ad okot az MNB-nek arra, hogy kamatot csökkentsen, a kamatok mérséklése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy a 3 százalékos inflációs célkitűzés minden kétséget és kockázatot kizáróan teljesülhet.

Az infláció csökkenése várhatóan 2012-ben is folytatódik, ehhez hozzájárul a kormányzat terve az energiaár-ingadozások megfékezésére. Ugyanakkor az infláció fokozatos csökkenését a maginfláció lassú növekedése kíséri, a kereslet megnövekedhet, amikor a háztartások megkapják a magánnyugdíjpénztári megtakarításaik reálhozamát az év hátralévő részében - mondja Piotr Kalisz, a Citibank elemzője.