Simorék visszaszóltak Járainak

A Magyar Nemzeti Bank vezetői szerint félrevezető az az éves jelentés, amit az MNB Felügyelő Bizottsága (FB) állított össze a parlamenti képviselőknek a bank tavalyi működéséről. Az MNB vezetősége most levelet írt Kövér László házelnöknek, amiben azt kérik, hogy ossza meg a képviselőkkel az MNB vezetőségének az állásfoglalását.

Ebben többek között kiemelik, hogy az MNB működési költségei 2010-ben a tervezettet csaknem kétszeresen meghaladóan közel 1 milliárd forinttal csökkentek. Ezen belül a személyi ráfordításokon 8,5, a banküzemi költségeken 4,8 százalékot spórolt a bank.

Az MNB vezetősége kifogásolja, hogy a tények ellenére a korábbi MNB-elnök Járai Zsigmond által irányított felügyelő bizottsági-beszámoló mégis úgy fogalmaz, hogy az intézmény 2010-ben folytatott gazdálkodása több szempontból is kifogásolható.

Az éves jelentésben az FB több ponton is kritizálta a jegybanki vezetést, az intézmény irányítási struktúráját és gazdálkodását.

Mivel támad az FB?

Járaiék kritikája lényegében két csoportra oszlik. Kifogásolják, hogy a bank vezetői akadályozzák az ellenőrzéseket és állításuk szerint tudatosan ködösítenek a döntéselőkészítési folyamatban, illetve kritizálják a bank gazdálkodását is.

A dokumentum szerint kockázatokat jelent, hogy a jegybank vezetése kizárólag Simor András kezében összpontosul (akit Járai korábban politikai kinevezettnek minősített), a döntéseket pedig egy szűk, csupán öt fős testület készíti elő. Az FB szerint nem megfelelő a gazdálkodás átláthatósága, az ellenőrzési munkát az MNB nem támogatja eléggé. Olyan is előfordult, hogy az FB csak viták után kapott meg az ellenőrzéshez szükséges szerződéseket, a „bank vezetése az ellenőrzési tevékenységet hitelteleníteni” akarja – áll az éves jelentésben.

Az FB szerint az MNB 2010-ben is folytatott bérpolitikája figyelmen kívül hagyja az állami takarékossági irányelveket és főleg a vezetők béreinél egyre jobban eltér a kereskedelmi banki fizetésektől. „Az MNB átlag jövedelemszintje 2010-ben 36%-kal haladja meg a kereskedelmi bankok átlag jövedelemszínvonalát.”

Az FB szerint az MNB többször is a jogszabályokkal ellentétes beszerzéseket bonyolított le, a testület fiktív szerződésekre is bukkant, illetve „hiányosságok találhatók a bank egyes befektetéseinek a kezelésében”.

Cáfolják

A kritikákra most tételesen válaszolt a jegybanki vezetés (az összes kifogás illetve az ezekre adott válaszok itt olvashatóak pdf-ben).

Simorék szerint „az egyszemélyi vezetés az MNB törvény által meghatározott szervezetirányítási modell, így az MNB csak ezen törvényi keretek között működhet”. Az átláthatóság példamutató a közszféra számára – mondják –, az MNB honlapján minden nyilvános információt közzétesznek, a törvényi előírásokkal összhangban, sőt, a közbeszerzésekről olyan részleteket is közölnek, amire nem kötelezi őket semmi. Ezeken túl az MNB minden évben részletes éves beszámolót készít a parlamentnek és negyedéves jelentéseket is publikál. A jegybank vezetői szerint az sem igaz, hogy az FB nem kapott meg minden ellenőrzéshez szükséges adatot időben.

A közlemény a fizetésekre vonatkozóan úgy fogalmaz, hogy náluk a személyi költségek (tehát nem feltétlenül a kifizetések, hanem a teljes bérkeret) két év alatt 13 százalékkal csökkent, miközben a 2008 és 2010 között „a költségvetési szféra egészében a személyi költségek mindössze 5,7 százalékkal csökkentek”. A dokumentum egy friss kutatásra hivatkozva azt is cáfolja, hogy a bérek a kereskedelmi banki fizetések fölött lennének, sőt, átlagosan három százalékkal alacsonyabbak.

Idén is veszteséges lehet a jegybank

Tény, hogy az MNB tavaly veszteséges volt. A 2009-es 65,5 milliárd forintos nyereség 41,6 milliárdos mínuszba fordult át, ez azonban nem került a költségvetésnek pénzbe – olvasható az MNB gazdálkodásáról készült, a kormány által már elfogadott jelentésben.

Simor András mindezt úgy kommentálta, hogy a gazdálkodási eredmény nem a jegybanki működés sikerességének a mérőszáma, hiszen a nemzeti bank nem profitérdekelt szervezet. Az eredmény romlását elsősorban a devizaárfolyam-változásból származó korábbi kiemelkedően magas nyereség visszaesése, valamint a pénzügyi műveletek eredményének csökkenése okozta.

Az MNB tavalyi vesztesége egyébként előre látható volt, hiszen a válság során jelentősen felduzzadt devizatartalékon kisebb hozam érhető el, mint az ezzel párhuzamosan meghízó kéthetes kötvényállományon keletkező kamatfizetési kötelezettség.

Simor András nemrég azt prognosztizálta, hogy idén további veszteség lehet a devizapapírokon, "a forint erősödése is kedvezőtlen hatással van az MNB eredményére". Annak ellenére, hogy a működési költségek nem fognak nőni, elképzelhető, hogy a bank gazdálkodási eredménye 2011-ben rosszabb lesz, mint tavaly volt.