Szabolcs
20 °C
35 °C

Kétezer végrehajtás jöhet októbertől

2011.06.16. 15:42
Az árfolyamrögzítési kérelmeket a legkorábban késő nyártól fogadhatják a finanszírozók, köztük a pénzügyi vállalkozások, s legkésőbb október 1-jétől a Nemzeti Eszközkezelő is működni fog, az ehhez szükséges törvényi rendelkezések várhatóan július közepéig megszületnek. A hitelezés bővülése a növekedési cél elérésének is fontos feltétele, ezen a kormány folyamatosan dolgozik - nyilatkozta Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az MTI-nek.

A Nemzeti Eszközkezelő működésében a szociális szempontok lesznek irányadóak, azoknak a családoknak nyújt majd segítséget, akik önerejükből nem képesek a lakhatásukról gondoskodni, például, mert az egyik vagy mindkét kereső elveszítette a munkáját, emiatt késedelembe estek, s ingatlanjukat a bank potenciálisan elárvereztethetné.

Az eszközkezelőnek legkésőbb október 1-jén meg kell kezdenie működését, mivel akkor lép hatályba a 2 százalékos kilakoltatási kvóta, akkortól merülhet fel szociális probléma egyes családok esetében. Az eszközkezelő működésére vonatkozó részletes szabályok kidolgozását július 31-re várja a kormány az ezért felelős minisztertől - mondta Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára.

Kétezer háztartást menthet idén az állam

A kényszerértékesítés 100-110 ezer 90 napon túli késedelembe esett hiteladóst fenyeget, a kvótarendszer azonban korlátozza azoknak a családoknak a számát, akik a kényszerértékesítés veszélyével szembesülnek - mutatott rá az államtitkár. Az idei utolsó negyedévben a lakásfedezetek 2 százalékát értékesíthetik a bankok, vagyis a moratórium feloldása legfeljebb kétezer adóst érinthet, s ezeknek is csak egy része nem tud önerőből a lakhatásáról gondoskodni. Nátrán Roland szerint azonban nem biztos, hogy a bankok kitöltik a kvótát.

Az eszközkezelőnek az idén várhatóan mintegy 5 milliárd forintot kell ingatlanvásárlásra fordítania kétezer lakás diszkontáron történő megvásárlása esetén, figyelembe véve, hogy az átlagos ingatlanérték 7 millió forint, s a lakások teljes értéke így maximum mintegy 14 milliárd forint lehet- mondta a helyettes államtitkár.

Jövőre legfeljebb 12 ezer végrehajtás indulhat

A kvóta emelkedésével a következő évben elvileg legfeljebb 12 ezer esetben kell beavatkozni (jövőre negyedévente a 90 napon túli állomány 3 százalékánál indulhat a végrehajtás, ez havonta mintegy ezer lakást jelenthet), így az idei potenciális költségvetési teher három-négyszeresével lehet számolni jövőre, ami legfeljebb 20 milliárd forintot jelent. Az ezzel kapcsolatos döntést a kormány, illetve az Országgyűlés a jövő évi költségvetés tárgyalásakor fogja meghozni.

Moratóriumtól a kilakoltatásig

Az árverezési és kilakoltatási moratórium elméletileg július 1-jével lejár, de valójában mégsem. Az árfolyamgátról és a kilakoltatásokról szóló törvényjavaslat szerint október 1-jéig mind a kilakoltatási, mind az árverezési moratórium fennmarad, de a védett körből kikerülnek azok a 30 milliónál drágább ingatlanok, amelyekre eredetileg 20 millió forintnál nagyobb hitelt vettek fel. (Azok tehát bent maradhatnak a védett körben, akik fennálló tartozása az árfolyamváltozások miatt kúszott 20 millió forint fölé, miközben ennél kisebb összeget vettek fel.)

A moratóriumot október 2-ától úgynevezett kényszerértékesítési kvóták váltják. Ezek lényegében szabályozzák azt, hogy a 30 millió alatti ingatlanok közül a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak.

A negyedéves kvóta idén az utolsó negyedévben az állomány 2 százaléka lesz (ez természetesen bankonként eltérő darabszámot jelent, legfeljebb összesen mintegy kétezer ingatlant), jövőre negyedévenként 3 százaléka, 2013-ban 4, 2014-ben 5 százaléka. A követelés-érvényesítés csak 2015 januárjától működik újból korlátozás nélkül.

A kvóta hatálya alá eső ingatlanokat a bankok minden negyedév első napján jelölhetik ki, a végrehajtást pedig el is kell rendelniük az adott negyedév végéig. Ez a rendelkezés elméletileg az ingatlanpiacot védi, hogy a lakáseladások időben ne torlódjanak fel. A szabályok betartását a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) ellenőrzi majd, de bizonyos esetekben a fogyasztóvédelmi hatóság kapja ezt a feladatot.

180 napon belül nem lesz végrehajtás

A törvényjavaslat a kényszerértékesítési kvóták októberi élesedése után is beépít egy olyan mesterséges korlátot az árverezési rendszerbe, amiről korábban nem volt szó.

A tervezet kimondja, hogy a 180 napnál nem régebbi tartozást halmozó ingatlanokat októbertől sem lehet elárverezni. A törvény szó szerint úgy fogalmaz, hogy az ingatlan ilyen esetben „nem jelölhető ki kényszerértékesítésre”, ami a köznyelvben a végrehajtás elrendelését jelenti. (A végrehajtás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bank felmondja a hitelszerződést. Ilyenkor a hitelező egy összegben követeli az adósság visszafizetését.) Az indoklás szerint a rendelkezésnek az a célja, hogy „az ésszerűség és társadalmi igazságosság érdekében lehetőség szerint a régebbi kintlevőségek érvényesítését kezdjék meg a hitelezők”.