225 forint fölé is erősödött a svájci frank

A görög válság megoldásával kapcsolatos fokozott idegesség továbbra is rányomja bélyegét az európai részvény-, kötvény és devizapiacok mozgására. A svájci frank az euróval szemben sikeresen áttörte az 1,20-as szintet (lefelé), azaz történelmi csúcson jár a menedékdeviza státuszából következően. A forint a feszült hangulatban eközben az euróval szemben reggel óta 266,5-ről 269-re gyengült az euróval szemben, mindez pedig azt eredményezte, hogy a frank/forint jegyzések 224 fölé emelkedtek a bankközi piacon.

A 224-es forint fölé emelkedő frankárfolyam idén január óta a legmagasabb szint és egyre közelebb kerül a tavaly december végén felállított történelmi csúcshoz a forint frankkal szembeni kurzusa.

A dollár forinttal szembeni árfolyama is elszállt, 12 óra után 190,50-nél jár az árfolyam. Szerdán reggel még 183 forintért is lehetett dollárt kapni a bankközi kereskedelemben.

Mi okozza a pánikot?

A görög helyzet rendkívül aggasztó befektetői és nemzetközi hitelezői szempontból is, mert folyamatosan olvad a görög kormánypárt parlamenti többsége a lemondások miatt (jelenleg 3-4 fős lehet a többség), a görög ellenzék pedig (jórészt populista okok miatt) nem akar a megszorító csomag mögé állni. A görög kormányfő tegnap belengette lemondását, ma pedig új kormányt alakít és majd bizalmi szavazást kér maga ellen a parlamentben.

Az ingatag belpolitikai helyzet azért negatív, mert az ír példához hasonlóan a nemzetközi hitelezők akkor látják igazi értelmét a további hitelcsomagok kifizetésének, ha a görög belpolitika látszólag egységesen felsorakozik az újabb fájdalmas megszorító csomag mögé (28 milliárd euró), hiszen ekkor csökkenne érdemben az intézkedések végrehajtási kockázata.

A piaci aggodalmakat az is fokozza, hogy nő az esélye: júliusra halasztják az uniós döntéshozók a görög ügyben való döntést az eredetileg tervezett jövő hét helyett (uniós csúcs).

A nyári görög kötvénytörlesztéshez szükséges pénzt várhatóan még időben megkapják a görögök, azaz szeptemberig még finanszírozható marad az ország.

A Reuters eurózóna körökből úgy értesült, hogy a németek abba az irányba igyekeznek nyomni a folyamatot, hogy a második görög hitelprogramról szóló döntést szeptemberre halasszák, mert egyelőre patthelyzet van, a különböző érdekeket nem tudják összehangolni és időt akarnak nyerni a tárgyaláshoz.

A vita jórészt abban áll, hogy bevonják-e, és ha igen, milyen módon, milyen mértékben az állampapír befektetőket a görög adósságterhek rendezésébe, azaz hárítsanak-e rájuk veszteséget, vagy hogyan vegyék rá őket az "önkéntes jellegű" újabb görög kötvényvásárlásra. Utóbbi látszatára azért van szükség, hogy a hitelminősítők ne minősítsék csőd eseménynek a a próbálkozást.

Az idegesség jelentős felértékelődés nyomás alatt tartja a svájci frankot, amelyet az sem fékez, hogy a svájci jegybank egyik vezető döntéshozója a mai kamatdöntés után jelezte: nincs okuk frankgyengítő devizapiaci beavatkozást végrehajtani, illetve egyéb rendkívüli intézkedést hozni (mindez tehát bátoríthatja a befektetőket a további frankvásárlásokra).

Mi hozhat megnyugvást?

Egy résnyire nyitotta az ajtót a görög adósságrendezés előtt a Fitch hitelminősítő intézet csütörtökön.

A görög államkötvényeknek a "Bécsi Kezdeményezés" mintájára hosszabb lejáratú új kötvényekre történő cseréjét a fizetésképtelenné nyilvánítás előtti legutolsó fokozatnak tekintené a Fitch, de nem azonnali fizetésképtelenségnek. Ez lehetővé teszi a Európai Központi Bank (EKB) számára a görög államkötvények használatát a bankokkal folytatott refinanszírozási ügyletekben.

A cél a hitelezők kezében lévő kötvények összértékének szinten tartása azáltal, hogy az esedékes törlesztéseket új, később lejáró kötvényekkel lehessen teljesíteni. A cserére nem kötelező érvénnyel, hanem önkéntes alapon kerülne sor. A megoldás megkönnyítené Athén számára adóssága refinanszírozását. Az eljárás egyúttal sokkal enyhébb megoldás is lenne a kötvények határidejének kötelező érvényű meghosszabbításánál, nem is beszélve a névérték csökkentéséről fűnyíróelv alapján.

Még nincs megállapodás

Az eljárás középutas megoldást jelentene a görög adósságválság rendezéséről megmerevedett frontok között dúló vitában. Miközben a német kormány a magánbefektetők, azaz bankok és biztosító társaságok hathatós és számszerűsíthető bevonását szorgalmazza a görög adósságterhek enyhítésébe a kötvények lejárati határidejének megnyújtásával, addig az EKB mereven ellenez minden javaslatot a privátszféra minden kényszerű részvételére. Hasonlóképpen a hitelminősítők is igyekeznek gátat vetni a magánbefektetők bevonásának, legyen szó akár a lejárati határidők meghosszabbításáról, akár keményebb megoldásokról.