Megszavazták az otthonmentést

Elfogadta a parlament a kormány otthonmentő akciótervét, a jogszabályt 248 igen szavazattal, 60 ellenében, 40 tartózkodással fogadták el a képviselők. A jogszabály a miniszterelnök által beharangozott ötpontos-akcióterv három lényeges területére terjed ki.

Kvóták váltják az árverezési tilalmat

A törvény körbeírja és szabályozza, hogy a kilakoltatási- és árverezési moratórium közelgő júliusi feloldása után a bankok milyen szabályrendszer szerint, milyen ütemezéssel és korlátozásokkal indíthatják meg újból a végrehajtásokat.

Az árverezési és kilakoltatási moratórium elméletileg július 1-jével lejár, de valójában mégsem. A törvény szerint október 1-jéig mind a kilakoltatási, mind az árverezési moratórium fennmarad, de a védett körből kikerülnek azok a 30 milliónál drágább ingatlanok, amelyekre eredetileg 20 millió forintnál nagyobb hitelt vettek fel. Az árverési és kilakoltatási moratórium korlátozott körű meghosszabbításáról rendelkező szabályok június 30-án és július 1-jén lépnek hatályba.

Október 2-ától a moratóriumot úgynevezett kényszerértékesítési kvóták váltják. Ezek lényegében szabályozzák azt, hogy a 30 millió alatti ingatlanok közül a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. A negyedéves kvóta idén az utolsó negyedévben az állomány 2 százaléka lesz (ez természetesen bankonként eltérő darabszámot jelent), jövőre 3 százaléka, 2013-ban 4, 2014-ben 5 százaléka. A követelés-érvényesítés csak 2015 januárjától működik újból korlátozás nélkül.

Számítások szerint idén az utolsó negyedévben mintegy kétezer, jövőre 12 ezer kilakoltatás lesz. A kényszerértékesítési kvótára vonatkozó szabályok  2011. október 1-jén lépnek hatályba.

Bár a törvényjavaslat első verziójában még az állt, hogy a 180 napnál nem régebbi adósságot görgetők október után is védettek lesznek, a kormány egy módosítóval ezt a könnyítést kilőtte a zárószavazásra váró tervezetből. (Erről és a többi módosításról ebben a cikkünkben olvashat.)

Gáttal szabályozzák az árfolyamokat

A törvény rögzíti azt is, hogy kik és milyen feltételekkel léphetnek be abba a mesterséges devizaárfolyam-mechanizmusa, ami a kormány és a bankszövetség közötti egyezség eredményeként egy átmeneti, legfeljebb 36 hónapos időtávra csökkentheti az adósok terheit. (Hogy mennyivel csökkennének az ön terhei, kalkulátorunkkal kiszámolhatja.)

A beszállással tanácsos óvatosan bánni, mert a piaci és a mesterséges árfolyam közötti különbözet egy forint-gyűjtőszámlán halmozódik az időszak végéig, amit aztán 2014 januárjától az eredeti hitellel párhuzamosan törleszteni kell. A törlesztőrészletek rögzítésére és a gyüjtőszámlahitelre vonatkozó rendelkezések a javaslat kihirdetését követő 45. napon lépnek hatályba.

Jönnek a devizahitelek, de csak keveseknek

A törvény ismét utat nyit a devizahitelezés előtt, de csak azok élhetnek a régi-új lehetőséggel, akinek a minimálbér legalább 15-szörösére rúgó bevétele van az adott devizában. Ez azt jelenti, hogy lényegében nem lesz devizahitelezés, illetve, a még mindig olcsóbb devizahiteleket csak a módosabbak vehetik fel.

A devizahitelezést az uniós jog szerint szerint nem lehet tiltani, a generális kizárás ezért nem volt fenntartható. A devizahitelezés lehetővé tételére vonatkozó rendelkezések június 30-tól és július 1-től hatályosak.

Egy évet vártunk rá

Lassan egy éve húzódik a devizahitelesek megmentése. A miniszterelnök az első gazdasági akciótervben emlegette először a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot, amit azért kell volna létrehozni, hogy a fizetésképtelen banki adósok lakását megvegye, amit aztán azok visszabérelhetnek a társaságtól.

Hosszas, kínkeserves egyeztetéssorozat után az események idén májusban pörögtek föl: kiderült, hogy a kormány hiába fogadkozott, hogy senki nem kerülhet az utcára, a kommunikáció középpontjába az eszközkezelőt ekkorra már egy több pilléres megoldás váltotta fel.

Ebben az eszközkezelő már csak a szociálisan legnehezebb helyzetben lévőknek ígért menedéket, de új elemként kiderült, hogy a törlesztéssel 90 napnál nem hosszabb ideje csúszó adósakat a kabinet és a bankok egy maximált árfolyammal védenék (ennek ilyen és ilyen változata is felmerült).

Ezek mellett a kormány állami támogatással is próbálná élénkíteni a lakáspiacot, ami a kilakoltatások tiltása és a hitelszűke miatt drasztikusan visszaeső kereslet miatt gyakorlatilag lefagyott. A kereslet és a kínálat java részt eltűnt a piacról (persze voltak kivételek, például a főváros több kerülete), többen a moratórium nyújtotta biztonságnak köszönhetően nem törlesztették a hiteleiket, így részben a védelem, részben a devizaárfolyamok változásai miatt a pénzügyi felügyelet adatai szerint folyamatosan nőtt a 90 napon túl nem fizető lakossági hitelállomány, a rossz adósok száma mára meghaladja a 100 ezer szerződést.