Iván
22 °C
39 °C

Reálhozam: 80 000 forint lesz az átlag

2011.06.24. 07:31

Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépett tagokat megillető reálhozam a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, Bába Julianna szerint várhatóan magasabb lesz a korábban közöltnél. Az 1998-ban belépett átlagos jövedelmű pénztártagoknak mintegy egymillió forintos egyenlege van, ők 8-9 százalékos reálhozamra számíthatnak, míg a többieknél hétszázalékos lehet az átlag, írja a Napi Gazdaság.

A Stabilitás elemzése szerint azonban a 2008-as válság a magasabb kockázatvállalással jellemzett portfólióknál ötéves időtávra is negatív reálteljesítményt okozhatott. A szövetségben úgy számolják, hogy emiatt a magán-nyugdíjpénztári tagok körülbelül 20 százalékának kell azzal szembesülnie, hogy egyáltalán nem kap pénzt. Ez legnagyobb számban a 2006−2008 között belépőket érinti.

A számítások alapján azok között, akik várhatnak kifizetésre, az egy tagra jutó átlagos reálhozam 80 ezer forint körül alakulhat. Így nem sokan szembesülhetnek azzal a gonddal, hogy − mint arra a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felhívta a figyelmet − a postások csak százezer forintig vihetnek ki a lakcímre készpénzt. A reálhozam kifizetéséről nyilatkozók több mint kétharmada bankszámlára kérte az összeget. Náluk tehát nem lehet kézbesítési akadály.

Figyelembe véve azonban, hogy az összes jogosultnak csak mintegy 60 százaléka tett nyilatkozatot (a nem rendelkezőknél pedig az előírás szerint lehetőségként csak a pénz kiküldése marad), jókora munka várhat a postásokra. Számításaink szerint így a mostani kifizetés százmilliárd forintos nagyságrendű pénz kihordását jelentheti mintegy 1,3 millió jogosultnak.

Reálhozam alakulása

Év Százalék
1998 1,77
1999 6,47
2000 −3,42
2001 −0,19
2002 1,92
2003 −2,61
2004 11,36
2005 9,25
2006 1,74
2007 −1,6
A választható portfóliók bevezetése után
  Klasszikus Kiegyensúlyozott Növekedési
2008 −9,78 −18,07 −29,89
2009 6,51 12,15 20,35
2010 2,21 5,45 5,7
Forrás: Stabilitás

Az öngondoskodásnak jókora pofont jelenthetnek a most történtek. A pénztárak tájékoztatása szerint ugyanis legfeljebb három százalék körüli azoknak az aránya, akik önkéntes nyugdíjpénztárba kérték a kifizetést. Annak ellenére, hogy az átutalt összeg teljes adómentességet élvez, ráadásul 20 százaléka, de maximum 100 ezer forint adójóváírásként érvényesíthető a 2011. évi bevallásban. (Azok, akik 2020. január 1-jéig betöltik a nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint adójóváírást érvényesíthetnek.) A szakértők többsége ebből a szempontból óriási kormányzati hibának tartja, hogy az eredeti elképzelésekkel ellentétben azért, hogy még vonzóbbá tegyék a tb-rendszerbe visszalépést, ezt a pénzt nem csatornázták vissza a hosszú távú öngondoskodás keretei közé.

A pénztárak 2011 márciusában levélben keresték meg azokat a tagokat, akik még nem nyilatkoztak az igénybevétellel kapcsolatban, és kérték, hogy jelezzék, milyen módon szeretnének hozzájutni a felvehető összeghez. A volt magán-nyugdíjpénztári tagok 2011. május 31-ig tehettek nyilatkozatot és adhatták meg az utaláshoz szükséges adatokat (lakcím, bankszámlaszám, önkéntes nyugdíjpénztár neve, adószám, tagi azonosító).

Amennyiben a tag nem nyilatkozott, a magánnyugdíjpénztár a pénzt automatikusan a tag − a pénztári nyilvántartásban szereplő − lakcímére utalja ki a postán keresztül. Az értesítést követő 10 munkanapon túl az át nem vett összeget a posta visszaküldi a magánnyugdíjpénztárhoz, amely azt a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át. Az összeg a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájára kerül, ahová egyébként néhány százan önként is utaltatták azt.