Meg kell küzdeni a kínai pénzért
A kínai–magyar gazdasági kapcsolatok a legfelsőbb szintről kaptak támogatást, de ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a két ország között felpörögjön a tőke és az áruk áramlása – véli Molontay Tamás, a Crédit Agricole Bank magyarországi fióktelepének vezérigazgatója.
A kínai miniszterelnöki delegáció múlt heti magyarországi látogatása alapvetően szabad kezet adott a kínai vállalkozásoknak a magyarországi kapcsolatok kialakítására. Magyarország egyértelműen támogatott partnerországgá vált, ám ennek jelentőségét nem szabad túlbecsülni – véli Molontay Tamás. „Tényleges üzlet annyi lesz, amennyire állami támogatással vagy anélkül a magyar és a kínai vállalkozások jó ajánlatot tudnak tenni egymásnak” – mondja a CA-CIB vezérigazgatója.
A kínai cégek jellemzően európai márkákat keresnek, infrastruktúrába, mezőgazdaságba, technológiába, illetve elosztási hálózatokba fektetnek be, ezek közös jellemzője pedig a magas finanszírozási igény.
Így a kínai cégek európai terjeszkedésükhöz sokszor vesznek föl az otthoni piacokon kölcsönöket. Ezt azok a bankok szervezik a legnagyobb eséllyel, amelyek mindkét piacon járatosak, azaz jelen vannak a célországban is, de van engedélyük helyi hitelek szervezésére is.
„Tévedés lenne azt gondolni, hogy Kínából átgondolatlanul ömlik a tőke a világba: a helyzet ezzel szemben az, hogy ott éppúgy versenyképes ajánlatokkal és profi banki munkával lehet likviditást szerezni, mint bárhol másutt a világban” – figyelmeztet a vezérigazgató.
Kínai cégek magyarországi beruházásait, illetve magyar cégek olyan beruházását, amely kínai technológián vagy szolgáltatáson alapul, érdemes lehet hosszú távú banki kölcsönnel finanszírozni. Szintén érdemes banki megoldáson gondolkodni nagyobb magyar cégek kínai beruházásaihoz vagy exportjához is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
