Önkormányzatok is fizethetik az energetikai különadót

Ne az áramfogyasztók fizessék meg a távhősök költségeit, és ne emelkedjen a távhő ára – ez volt a fő célkitűzése a kormánynak, amikor úgy döntött, hozzányúl ahhoz a kát-támogatásnak elkeresztelt darázsfészekhez, amelytől bár évek-óta szabadult volna az energiapolitika, senki nem merte igazán megbolygatni.

A bátorság azonban egyelőre felemás eredményt hozott: a júliustól életbe lépő új rendszerben sem az áram ára, sem a távhőárra nehezedő nyomás nem csökken, cserébe energetikai különadót fizethetnek azok is, akiket eddig meg akart óvni ettől a kormány. "Szegény embert még az ág is húzza. Nem csak az eddigi támogatástól esnek el a kapcsoltan termelő erőművek, de ezentúl még különadót is fizethetnek" - mondta az Indexnek Bercsi Gábor a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke.

Az árbevételalapú 1,05 százalékos energetikai különadó és a nyereség után fizetendő 8 százalékos Robin Hood adó megfizetése alól ugyanis eddig mentesült az a többszáz kapcsoltan termelő erőmű, akik a kötelező átvételi rendszer alá estek, a törvény ugyanis az adófizetés alól mentesítette a kátosokat. Azzal, hogy július 1-től a kapcsoltak kikerülnek a rendszerből, adómentességük is megszűnik.

Tízmilliós többletterhek

Ez nem csak a multikat, de számos önkormányzati céget is érint, az ország mitegy 150 magyar távhőrendszerének közel fele városi tulajdonban van, vagyis nem csak a szolgáltató, de az erőmű is az önkormányzaté. Az Opten céginformációs portál adatai alapján kalkulálva így a nyíregyházi önkormányzati cégnek például durván 50 millió forintot kellene fizetnie évente, a győri városi távhőcégnek 200 milliót, mindezt úgy, hogy a korábbi átvételi támogatást sem élvezhetik.

Az egyik kapcsolt erőműveket működtető kis magyar cég vezetője az Indexnek azt mondta, támogatás nélkül, piaci árú átvételi ár és különadó mellett esélyük sincs az életben maradásra, egyedül abban bíznak, hogy sikerül valahogy mégis megegyezni a kormánnyal. Piaci forrásaink úgy tudják, a minisztériumnak nem szándéka az erőművek adómentességét tovább fenntartani, nem valószínű, hogy újra kimenetenék a fizetés alól a cégeket. Megkérdeztük erről a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is, válasz egyelőre nem érkezett.

Mentőöv a kapcsoltaknak

A termelőknek ugyanakkor van miben reménykedniük, a problémát ugyanis a kormány is érzékeli, csak valódi megoldást nem sikerült találni. A régi támogatási rendszer helyébe mindenesetre júliustól egy a szénfillérrel analóg, a kapcsolt erőműveket támogató, kilowattóránként 1,20 forintos tétel épül be az áram árába a korábbi helyett. Hogy ezt pontosan ki kapja majd, a szolgáltató, vagy a termelő, és nem számít-e majd az unió által tiltott állami támogatásnak, azt egyelőre nem tudni, jogszabályban még nem rendezték a rendszer minden részletét, ezt a módosítást is az utolsó pillanatban, egy zárószavazás előtti módosítóval csapták a politikusok fizetéséről szóló törvényjavaslathoz.

A helyzetet az Index által megkérdezett erőműtársaságok átmenetiként fogják fel, a színfalak mögött elhangzott ígéretekben bíznak, és abban, hogy őszre, a fűtési szezon kezdetére sikerül egy a valós költségeiket fedező rendszert kidolgozni.

Átalakításra szorult

Az úgynevezett kötelező átvételi rendszerben (kát) az áramfogyasztók a villanyszámlán keresztül olyan erőműveket támogattak - ezzel ösztönözve azok megépülését -, amelyeknek nagyobb a társadalmi hasznossága, például azért mert megújuló alapon termeli az áramot, vagy, mert az áramtermelés közben keletkező hőt is hasznosítja. A probléma elsősorban ez utóbbi, kapcsoltan termelő erőművek kapcsán jelentkezett. A támogatási rendszer – amelynek keretében az erőművek a piacinál magasabb áron értékesíthették az általuk megtermelt áramot – önálló életre kelt, elkezdett a távhőárak kompenzálására szolgálni. 2010-ben már 100 milliárd forint volt a támogatás, ebből csak a kapcsoltan termelők 60 milliárdot kaptak.

A kormányzat bárhányszor a támogatás csökkentésével fenyegetőzött, a termelők a távhőfogyasztókra mutogattak, mondván ha nincs támogatás, drágább lesz a távhő. Hogy ez mindenhol így lett volna-e arról megoszlanak a vélemények, szinte ellenőrizhetetlen, hogy a támogatási pénzek pontosan kinél csapódtak le, az mindenesetre valószínűsíthető, hogy a távhőárakon hosszútávon meglátszott volna a támogatás csökkentése.

Nem gondolták végig

Azt, hogy a rendszer nem tökéletes, mindenki tudta, de hogy olyan könnyen megjavítható, mint ahogyan azt Lázár János javasolta, azt még párttársai sem hitték el, a pénzcsapok egyszerű elzárásáról szóló módosító javaslat éles súrlódásokat hozott a Fideszen belül. Végül a kormány úgy döntött, júliustól kidobja a kát-ból a kapcsolatakat, új rendszer kell a régi helyébe.

Valami tisztább, átláthatóbb, igazságosabb. Hogy pontosan mi, azt akkor még a döntéshozók sem tudták, az Energiahivatalban sem találtak szakembert, akinek épkézláb ötlete lett volna. Átmenetileg befagyasztották a távhőárakat, hogy a termelők addig se háríthassák tovább a költségeiket - a kidolgozás feladatát pedig rábízták a Századvég Gazdaságkutatóra, aki őszre áll elő az új javaslattal.

"A kormány előbb döntötte el, hogy szétveri a kát-rendszert, mielőtt végiggondolta volna, hogy mit szeretne helyette és azt mikorra lehet bevezetni. A kapcsoltak nyári kidobásával fölösleges kényszerhelyzetet teremtettek, az 1,20 forintos támogatás csak tűzoltás, továbbra is az áramfogyasztók pénzéből segítik a távhőfogyasztókat" - kommentálta a helyzetet egyik forrásunk.