Szilárda
0 °C
6 °C

Nem kérték ki a horvátok Hernádit

2011.07.05. 08:03 Módosítva: 2011-07-05 17:40:10
Horvátország nem kérte Hernádi Zsolt Mol-vezér kiadatását, közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkársága, és a horvát ügyészség, cáfolva a Népszabadság értesülését. A Mol részvényei négyszázalékos zuhanással kezdtek.
Hernádi Zsolt (fotó: Szigetváry Zsolt)
Hernádi Zsolt (fotó: Szigetváry Zsolt)

A horvát ügyészi hivatal cáfolja a Népszabadságban megjelenteket, miszerint Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató előzetes kiadatását kérték volna. Az ügyészség szóvivője a Bloombergnek eljuttatott írásbeli közlése szerint a lap információja nem megfelelő.

Sem a Mol, sem Hernádi Zsolt nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte Hernádi Zsolt előzetes kiadatását, reagált korábban Somlyai Dóra a Mol kommunikációs igazgatója is az Indexnek, és a Közigazgatási Minisztérium (KIM) is cáfolta az értesülést. A KIM igazságügyért felelős államtitkársága az Indexet arról tájékoztatta: Horvátország nem terjesztett elő kiadatási kérelmet, ezt az Európai Kiadatási Egyezmény alapján tehetné meg.

A Népszabadság kedd reggeli számában azt írta: a horvátok felajánlották, hogy az általuk később átadandó bizonyítékok és kérdések alapján Magyarországon hallgassák ki gyanúsítottként Hernádit. A lap forrásai szerint nem volt véletlen az időzítés, megvárták, amíg véget ér a magyar soros elnökség, és lezárulnak a horvát uniós csatlakozásról szóló tárgyalások. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezzel kapcsolatos kérdésünkre úgy nyilatkozott: erről nincs információjuk, a jogsegély kérelmeket a Legfőbb Ügyészség kezeli. Az ügyészség szóvivője, Horányi Miklós az Index megkeresésére nem tudott válaszolni arra, hogy érkezett-e bármilyen dokumentum, későbbre ígért tájékoztatást.

Zuhan a Mol

A Mol árfolyamát így is megviselték a hírek: négy százalék feletti zuhanással indult a mai kereskedés. Vágó Attila a Concorde Mol-elemzője az Indexnek azt mondta, a történet elérkezett egy olyan pontra, amikor foglalkozni kell vele. Május közepe óta 15 százalékot vesztett értékéből a részvény, önmagágoz képest, és régiós szinten is messze alulteljesít. A mai esés szerinte egyértelműen a Hernádi személyéről szóló hírekhez köthető.

A Mol részvényeinek árfolyama kedden reggel nyitás után négy százalékot meghaladó eséssel kezdett a Budapesti Értéktőzsdén, délelőtt tizenegy óra előtt még a 20 000 forint alatti szinteket is megjárta. A cáfolatok hírére a papír erősödni kezdett, kora délután 20 490 forinton kereskedtek az olajcég részvényeivel.

mol arfolyam.png

Orbán: Nem kormányközi kérdés

A magyar állam határozott tulajdonosi álláspontja az, hogy a Mol és az INA közötti szerződés semmilyen módosításához nem járul hozzá - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Strasbourgban, sajtótájékoztatón, miután egy horvát lap arról írt, hogy a horvát kormány akár fel is mondhatja a Mol-INA-szerződést.

A magyar kormányfő a Hernádi-ügy kapcsán azt mondta: "a vádakat ismerjük, nem tekintjük kormányközi kérdésnek, a vádak tisztázása a bűnüldöző szervek feladata".

Pletser Tamás az ING olajszektor elemzője szerint az utóbbi hetekben alapvetően három dolog gyengítette a Molt, egyrészt a szíriai politikai helyzet miatt megnövekedett kitermelési kockázatok, a magyar kormány nyilatkozatai a cég befektetési politikájával kapcsolatban, valamint a horvátországi korrupcióról felröppenő hírek. Pletser szerint ez utóbbiban végül alighanem állami szinten lesz kiegyezés, az ugyanis senkinek nem érdeke, hogy a Mol-Ina kapcsolatot felbontsák.

A Mol helyreigazítási kérelemmel fordul a Népszabadság főszerkesztőjéhez a napilapban kedden megjelent cikk miatt, amely az olajtársaság szerint valótlan állításaival jelentős kárt okozott a cégnek, és ezért a Mol további jogi lépesek lehetőségét is mérlegeli a lappal és a cikk szerzőjével szemben - közölte a társaság késő délután az MTI-vel.

Horvát vádak

Horvát lapok az Ivo Sanader volt miniszterelnök ellen folyó ügyészségi vizsgálat kapcsán az elmúlt hetekben azt állították: Hernádi Zsolt ellen is nyomozás folyik, vesztegetéssel gyanúsítják, mert állítólag tízmillió eurót fizetett Sanadernek, hogy megszerezze a Mol az INA irányítási jogát. A horvát ügyészség korábban nem erősítette meg ezt az információt, csupán azt közölte, hogy az Ivo Sanader elleni korrupciós vizsgálat során két újabb gyanúsított neve merült fel.

Hernádi Zsolt

Hernádi Zsolt 2001 június 11-én lett a Mol elnök-vezérigazgatója, előtte az Igazgatóság elnöke volt. A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett, majd 1989 és 1994 között számos pozíciót töltött be a Kereskedelmi és Hitelbankban, az utolsó két évben a pénzintézet vezérigazgató-helyettese volt. 1994-ben átment a Magyar Takarékszövetkezeti Bankhoz, aminek egyből vezérigazgatója lett, és az is maradt 2001-ig. Közben 1995 és 2001 között a Magyar Bankszövetség elnökségének tagja, 2001-től tagja a European Round Table of Industrialists szakmai szervezetnek, 2009 szeptemberétől a Budapesti Corvinus Egyetem díszpolgára. Szerepel a Financial Times fejlődő piacokat képviselő üzleti vezetőinek Top 50-es listáján.

A vesztegetési pénzt az egyik horvát lap állítása szerint a Mol két ciprusi offshore cége, a Cerena Holding Limited és a Hungary Oil Product Limited fizette ki a horvát miniszterelnökhöz közel álló Robert Ježić svájci offshore-cégének, a XenoplastShipping AG-nak. Az utalások első, 2,6 millió eurós részletét a lap, illetve az ügyészség szerint 2009. július 17-én, a második, 2,4 millió eurós részletet július 18-án utalták.

Ivo Sanader 2009. szeptember 1-jén mondott le váratlanul a miniszterelnökségről, hivatalosan szeptember 6-ig maradt kormányfő. Sanader lemondását sokan korrupciós ügyekkel hozták összefüggésbe.

A Molnál az Indexnek korábban azt mondták: soha semmilyen kifizetés, vagy arról szóló egyezség nem történt, sem közvetlenül, sem közvetetten, sem az INA privatizációja során, sem azt követően, a horvát politikai élet egyetlen szereplőjével vagy döntéshozójával sem. "Társaságunk határozottan visszautasítja az ezzel összefüggésben tett gyanúsításokat, amelyekkel szemben szigorú jogi eszközökkel fel fog lépni" – közölte a cég.

A terjeszkedés kapuja

Az INA a Molnak annak idején a terjeszkedés kapuját jelentette Bosznia, Montenegró, Koszovó, Albánia és Szerbia felé, ráadásul az Adria-kőolajvezeték alternatív nyersanyagforrás is volt az orosz olajjal szemben. Ehhez jött a horvát vállalat komoly kutatási és kitermelői tevékenysége, amire a Molnak amúgy is régóta fájt a foga. További szinergiát reméltek – az időközben szintén a Molba integrált – TVK olefintermelésének és az INA naftatermelésének összehangolásától is, a finomítás közben képződő nafta ugyanis alapanyagként használható a festék- és gyógyszergyártásban. Emellett a százhalombattai és pozsonyi finomítók termelésével összehangolva az INA két finomítóját a Mol az összes olyan piacát, ahol töltőállomásokkal rendelkezik, el tudja látni kőolajtermékekkel.

A veszteséges gázüzletág

A Mol és a horvát állam között az egyik vitás ügy a gázüzletág kiszervezése volt, a Mol vezetése ugyanis nem szívesen folytatná tovább a hatósági árazás miatt folyamatosan veszteséges tevékenységet. A kormány ígéretet tett arra, hogy 2009 végéig átveszi az üzletágat, ezt azonban később 2010 végére halasztották. Egyelőre azonban ez sem történt meg.

A gázüzletág a folyamatos állami beavatkozások, a mesterségesen alacsonyan tartott lakossági árak miatt sokáig itthon is komoly veszteségeket okozott a Molnak, az évezred elején ez volt a kormány és a cég menedzsmentje között a legfőbb konfliktusforrás. A helyzetet végül csak úgy sikerült rendezni, hogy eladták az üzletágat az E.Onnak, amelynek egyébként azóta jórészt szintén csak veszteséget okoz a nagykereskedelmet bonyolító cég. Az állami visszavásárlásról évek óta tárgyalások folynak, a tervek szerint az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művekhez kerül.

Tulajdonrészt a Mol 2003-ban szerzett az INA-ban, a horvát állami vállalatért az OMV-vel szállt ringbe. A tenderen 85 millió dollárral kínált többet, mint az osztrákok, és nagyjából százmillióval többet, mint amennyit a pakett az elemzők szerint ért, így 25 százalék plusz egy részvény nagyságú részesedést szerzett a társaságban. A megállapodás szerint a Mol öt évig nem növelhette a részesedését a cégben, és három évig nem csökkenthette az INA alkalmazottainak létszámát.

Az öt év letelte után, 2008-ban folytatta az integrációt, 2008 októberében 47,15 százalékra növelte a részesedését, így 44,83 százalékával a horvát állam kisebbségbe került. Egy évre rá a magyar vállalat már az operatív irányítást is átvette, 2009 január végén részvényesi megállapodást kötött arról, hogy az INA hatfős igazgatóságába három főt delegálhatnak a magyarok, köztük az elnököt, akinek szavazata egyenlőség esetén dönt. A horvát kormány szintén három főt delegál a testületbe, ugyanakkor vétójoga van. (A vétójog a Mol többségi tulajdonával is megmaradna, ilyenformán a helyzeten érdemben nem változtatna, ha Hernádiéknak sikerülne megszerezniük a többséghez hiányzó pakettet.)

A hiányzó többség

A Mol az utóbbi évben többször is megpróbálta megvenni a többséghez hiányzó részvényeket, ezt a törekvést azonban a horvát belpolitika rendszerint megcsáklyázta. Emlékezetes: amikor a Mol december közepén a nyolcszázalékos közkézhányadot szerette volna megvenni, a 800 910 darab részvényért egyenként 2800 kunát – a tőzsdei árnál 60 százalékkal többet – ajánlott. A bejelentés után elsősorban a horvát nyugdíjalapok vásárolni kezdték az INA-részvényeket, 3200 kunás szintig srófolva az árat.

Március végén vesztegetés gyanújával őrizetbe vették az INA vezérigazgatóját, majd nem sokkal később a horvát tőkepiaci felügyelet tőzsdei manipulációval vádolta meg a hazai olajcéget. A felügyelet szerint a cég a tavaly decemberi nyilvános ajánlattételi felhívással a korábbi ajánlattételi áron akart értékpapírokhoz jutni, miközben titokban igyekezett megszerezni a papírok több mint 50 százalékát.

Április vége óta az INA részvényeivel való kereskedést is felfüggesztették határozatlan időre. A horvát kormány mindezek után jóváhagyta, hogy tárgyalások kezdődjenek a magyar olajcéggel a Mol-INA részvényesi megállapodásról. Bár eddig csak találgatni lehet azzal kapcsolatban, hogy a horvát fél a részvényesi megállapodás mely részeit illetően élne módosításokkal, ez éppen elég ahhoz, hogy a befektetők a részvények körüli kockázatok fokozódására egyre nagyobb hangsúlyt helyezzenek.