Matolcsy: A csőd széléről jöttünk vissza
Az új kormány 2010-ben a nyílt pénzügyi csődhelyzetből hozta vissza a magyar gazdaságot – erről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a külgazdasági szakdiplomaták éves értekezletén beszélt; az eseményen rész vett Martonyi János külügy- és Fellegi Tamás fejlesztési miniszter is. Matolcsy azt mondta, Magyarország erősen vesztes pozícióból indult a 2002 közepén drámaian elromlott gazdaságpolitika miatt. "De az ország visszatért a szakadék széléről és kapaszkodik felfelé".
A gazdaságpolitika lényegének azt nevezte, hogy egyszerre kell a piacot és a tőkét célba venni, ezek bővüléséért mindent meg kell tenni. A piacnak és a tőkének pedig a tartós pénzügyi konszolidáció két pilléréhez, a növekedéshez és a foglalkoztatás bővüléséhez kell segítséget nyújtania.
Azt mondta, 2010-ben Magyarország, hasonlóan Görögországhoz, pénzügyi csődközeli helyzetben volt. Emlékeztetett rá, hogy a 2004-es uniós csatlakozás óta Magyarország nem teljesítette a vállalt 3 százalék alatti GDP arányos államháztartási deficitet, és 2008-ban az uniós tagállamok közül elsőként kellett pénzügyi mentőövet kérnie az EU-tól.
A Mol-részványvásárláshoz hasonlóan az állam tesz majd lépéseket azért, hogy tulajdont szerezzen vissza korábban privatizált stratégiai területeken, vállalatokban és ezzel gyarapítsa a vagyonát - erről Fellegei Tamás beszélt. A miniszter szerint a kormány lezártnak tekinti a hagyományos privatizációs tevékenységet, így az "iparszerűen", tömegesen űzött privatizáció megszűnik. Vége annak a politikának, amely szerint az állam a privatizáción keresztül forrásokat vont be költségvetési lyukak betömésére, és felélte az értékesített vagyont, mondta.
Az állami vagyon gyarapítása, az értéknövekedés kiemelten fontos feladat – hívta fel a figyelmet. A cél az, hogy elsősorban a stratégiai területeken, de ahol csak lehet, az állam gazdasági, tulajdonosi partnerként legyen jelen.
Martonyi János a külgazdaság lehetőségeiről azt mondta: Közép-Európa dinamizálhatja az európai gazdaságot, Magyarországnak is különleges lehetőségei vannak ebben a térségben. A közép-európai országok gazdaságai a válság előtt gyorsabban növekedtek az európai átlagnál. Ez a régió mindig is kiemelt területe volt a magyar külgazdaságnak, és jelenleg is gyorsabban nő a közép-európai országokkal folytatott kereskedelem, mint Európa egészével. Egyre jelentősebbnek nevezte a déli irányú és nyugat-balkáni szerepvállalást is, mint mondta, ez a térség "természetes közege a magyar külpolitikának".
