Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

Matolcsy: Azt gondolták, a sztyeppéről jöttünk

2011.07.07. 18:48
Matolcsy György gazdasági miniszter azt mondta, hogy nagyon kemény vitákkal kezdődött a második Orbán-kormány brüsszeli fellépése, de a magyar EU-elnökség végére kifejezetten baráti lett a viszonya az Európai Bizottság vezetőivel és a többi tagállam pénzügyminiszterével is.

Matolcsy György a Nézőpont Intézet csütörtöki rendezvényén beszélt az EU és Magyarország gazdaságpolitikai vitáiról, az MTA székházában.

„Úgy néztek ránk, mint akik azt gondolták, hogy most jöttünk a sztyeppéről” - idézte fel a kezdeteket. A kormány megalakulása után Matolcsy szavai szerint az első pénzügyminiszteri találkozón rögtön jött a „tetemre hívás”.

Magyarország akkoriban majdnem olyan helyzetben volt mint most Görögország, a csőd szélén táncolt, és az egyetlen ország volt, amely ellen 2004 óta folyamatos deficiteljárás volt érvényben - mondta.

„Azzal fogadtak, hogy mi van Magyarországgal? A kedves hallgatóság el sem tudja képzelni, hogy milyen volt a hangulat” - fogalmazott a miniszter.

Csípős volt a magyaros út

Matolcsy elismerte, hogy a feszültséget tovább gerjesztette, hogy Magyarország nem ortodox módon kezelte a csődközeli helyzetet. A többi pénzügyminiszter mind megszorításokat javasolt, Matolcsy viszont azzal érvelt, hogy ez a megoldás zsákutcának bizonyult. „Elmondtam, hogy 2006 szeptembere óta folyamatosan megszorítások voltak, mégis egyre rosszabb a helyzet, ez tehát egyértelműen kudarc.”

A bankadó, a magánnyugdíjpénztári rendszer "átalakítása", és a válságadók is ellenérzést keltettek a brüsszeli intézményekben és a többi tagállamban is. „Az innovatív, magyaros, leleményes, erős intézkedések sokaknak túl csípősnek bizonyultak” - fogalmazott a fogadtatásról. „2010 decemberéig erős vitáink voltak Brüsszellel, mert kétségbe vonták a magyar gazdaságpolitikai filozófiát."

Jóban lettek

Matolcsy szerint azonban az eddigi eredmények azt igazolják, hogy nemcsak lefaragásokkal lehet kilépni egy válságból. Ráadásul a magyar EU-elnökség alatt kifejezetten barátságos lett a viszonya az Európai Bizottsággal, így Olli Rehn pénzügyi biztossal is, „akivel pedig tavaly még nagy vitáink voltak”.

„Nem akartam, hogy a filozófiámat elfogadják, csak a tényeket akartam megmutatni. A barátságunk alapja az lett, hogy ezekről beszélgettünk. Szerényen, de következetesen azt képviseltem, hogy mi másban hiszünk mint amit az EU vagy az IMF javasolni szokott. ”

Matolcsy ugyan erősen kritikus levelet írt június elején Rehnnek, amikor az Európai Bizottság az európai szemeszter keretében kritizálta a magyar konvergenciaprogramot, de a brüsszeli figyelmeztetéseket nem érzi a miniszter bántónak. Leginkább azért érezte fontosnak, hogy visszaszóljon, mert úgy érezte, hogy a már lezárt 2010-es vitákra tért vissza a Bizottság, és ezt nem akarta annyiban hagyni.

2018-ra a legjobbak leszünk

Matolcsy szerint már nagyon is látszanak a magyar megoldás eredményei, az ország a legveszélyeztetettebb tagállamok sorából a középmezőnybe lépett előre, nem szorul arra hogy „koldusként kuncsorogjon” az IMF-nél. Szerinte 2018-ra Magyarország a térség legversenyképesebb országa lesz, és akkortól lehet gondolkodni az euró bevezetésén. Azt ugyanis csak erős gazdaság mellett érdemes bevezetni, a sebezhető gazdaságoknak inkább teher a közös pénz.

A görögöket hiba volt bevenni

A görög válsággal kapcsolatban azt mondta, hogy nincs jó megoldás, akkora a baj. „Görögországot nem lett volna szabad az eurózónába felvenni. Ezt egy hete, az ECOFIN elnökeként még nem mondtam volna ki, de most már mondhatom.” Szerinte a most kikényszerített görög megszorítások épp úgy nem hozhatnak gyors sikert, mintha hagyták volna csődbe menni az országot.

A nagy problémák ellenére Matolcsy szerint az euró meg fog maradni. Mert miközben a 19.-20. század nagy részében Európa önpusztító politikát folytatott a sok háborúval, addig mostanra a béke záloga az integráció lett, és ebből következik a közös pénz használata is. Matolcsy szerint ugyan hatalmas hiba volt a közös pénz bevezetésekor, hogy nem rendeltek mellé közös gazdaságpolitikát is, de ezt most legalább elkezdte kijavítani az EU, éppen a magyar elnökség idején, a közös gazdasági kormányzás elindításával.

Arra az ellentmondásra, hogy nem ért egyet a megszorítással mint válságkezeléssel, ám a tagállami spórolás ellenőrzésére hivatott közös mechanizmusokat támogatja, Matolcsy úgy reagált, hogy más megelőzni és más kezelni a bajt. Szerinte a tagállami gazdaságpolitikák mostani körülbástyázása hasznos és szükséges az újabb válságok elkerüléséhez. Ugyanakkor szerinte Portugália esetében is az lenne a legfontosabb, hogy több ipara és munkahelye legyen az országnak, csak megszorításokkal nem lábalhatnak ki ők sem a válságból.