Árpád
-2 °C
4 °C

Munkaadók törvénykönyve készül?

2011.07.27. 10:25 Módosítva: 2011-07-27 10:32:46
A múlt héten tette közzé az új Munka törvénykönyve tervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium. A mostani törvényt tizenkilenc éve alkották meg, a csaknem kétszáz oldalas új jogszabállyal rugalmasabb, és a mai gazdasági viszonyokhoz jobban illeszkedő munkaügyi szabályokat ígér a kormány. A szakértők szerint azonban a munkaerőpiac eddig sem a szabályozók miatt nem volt eléggé rugalmas, ráadásul a kormányzat más lépései éppen ellenkező hatásúak. A szakszervezeti jogászok szerint a tervezet "a jelenleginél is alárendeltebb és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a munkavállalókat", a munkaadóknak viszont tetszik.

"Szinte nincs a javaslatnak olyan szakasza, amely, ha apró eltérésként is, de ne hátrányosan érintené a munkavállalókat" – ezt a sommás véleményt fogalmazták meg a Liga szakszervezeti konföderáció munkajogi szakértői az új Munka törvénykönyve múlt héten közzétett tervezetéről. A csaknem kétszáz oldalas javaslat (doc) publikálása óta megjelent első hírek megerősíteni látszanak az aggályokat, a dokumentum szerint kevesebb szabadság járna a munkavállalóknak, könnyítene a kormány az elbocsátás feltételein, így például megszűnne a nyugdíj előtti védett kor.

Új szemlélet: több alku, kevesebb állam

A törvény célja, hogy csökkenjen a munkaerőpiacon az állami szabályozás súlya, nagyobb szerepet kapjon a munkaadók és munkavállalók érdekegyeztetése. A tervezet készítői szerint – azért nem mondhatjuk azt, hogy a kormány szerint, mert a dokumentumot a hivatalos tájékoztatás szerint nem tárgyalta a kormány, így az nem a kabinet álláspontját tükrözi, még ha a kormany.hu-n publikálták is – "ez a szabályozási szemlélet járulhat hozzá leghatékonyabban a kollektív szerződések megkötésére irányuló kölcsönös érdekeltség kialakításához, valamint a kollektív szerződések terjedéséhez".

Az új munkajogi szabályozás tehát növelné a piaci alkuk súlyát, és csökkentené az állami szabályozás szerepét a foglalkoztatásban. Ezzel a készítők szerint rugalmasabbá válik a munkaerő-piaci rendszer, ami hozzájárulhat a foglalkoztatás bővüléséhez is. A tervezet kritikusai szerint azonban a magyar munkaerőpiac eddig sem szabályozási problémák miatt nem volt kellően rugalmas, a tervezet egyes elemei – elsősorban a munkaidő növeléséről szóló paszusok – épp a foglalkoztatás bővítése ellen hatnak, ráadásul az új törvény egyszerűen a munkavállalói jogok csorbításával oldaná meg ezt a rugalmasítást.

Nem így kell csinálni

Lehet rugalmasabb is

A foglalkoztatáspolitikában vannak olyan elemek is, amik e téren is segíthetik a rugalmasabb foglalkoztatást, mondta Cseres-Gergely Zsombor. A kormány tervezi az aktív munkaerő-piaci program átfogó revízióját, ezek között bevezethet olyan eszközöket, amik segítheti ezeket az átmeneteket, és már hallottunk is például újabb bértámogatási programokról a Támop keretében. A munka világában biztosabb lábon állók számára pedig az olyan szolgáltatások nyújthatnak a korábbinál nagyobb segítséget, mint az MTA KTI által az EU társfinanszírozásával megvalósított munkapiaci előrejelzési és információs rendszer.

Amire ráadásul nincs is túl nagy szükség. Az elmúlt években folytatott munkaerő-piaci kutatások alapján a magyarországi munkaerőpiac eleve viszonylag rugalmasnak mondható, nemzetközi összevetésben sem túl szigorúak a munkaadókkal a mostani szabályok. Erre utal az MNB egy 2008-as kutatása és az MTA KTI munkatársainak eredményei (pdf). Ráadásul míg az új Munka törvénykönyv célja a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, a munkanélküli ellátások rendszerének átalakítása ezzel ellentétes hatású lehet, mondja Cseres-Gergely Zsombor, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Az ellátórendszer feladata ugyanis az, hogy segítse a foglalkoztatotti és nem foglalkoztatotti státusok közötti átmenetet, amit az ellátás idejének csökkenése miatt rosszabb hatékonysággal tud elvégezni.

Nemzetközi normákat is sért

A szakszervezeti szakértők a tervezet egyes passzusaival szemben mintegy húsz részkifogást fogalmaztak meg, emellett általánosságban nehezményezik, hogy a mainál sokkal kevesebb olyan garanciális elem lenne az új törvényben, ami a munkavállalót védi. A törvény egyes előírásaitól ezután kollektív szerződésben vagy az egyéni munkaszerződésekben el lehet térni a munkavállalók hátrányára is (a hatályos szabályok csak a munkavállalók javára való eltérést engedik).

A Liga munkajogászai szerint az unió szülői szabadságról szóló irányelvét is sérti, hogy a felmondás tényét ezentúl már többek között a gyes, gyed, táppénz ideje alatt is közölni lehet, és a felmondási idő nyomban ennek lejártakor el is kezdődik. Szintén nemzetközi normákat sért az, hogy az új törvényben nem kapnának kiemelt munkajogi védelmet a szakszervezeti tisztségviselők.

Több munka, kevesebb pénz

A munkavállalókat hátrányosan érintő további változás lehet az, hogy megszüntetnék a műszakpótlékot. Ennek rendszere most valóban meglehetősen bonyolult, 15-40 százalékok járnak a munka időpontjától és hosszától függően – a tervek szerint a rendkívüli munkavégzést a munkáltató pótlék helyett szabadidővel kompenzálhatná. De ahogy ez, úgy fizetéscsökkentést eredményezhet az is – ha másként nem, relatív mértékben, a munkaidő növekedésével –, hogy a munkaközi szünet ezután nem lenne része a munkaidőnek, még kollektív szerződés vagy a felek megállapodása esetén sem.

Lényegében a munkaidő – a munkában töltött napok számának – növekedését hozza az is, hogy változnának a szabadságolási szabályok. Jelenleg az alapszabadság 20 munkanap, ami 25 éves kortól háromévente egy nappal nő. A tervezetben 26 éves kortól járnak először plusz egy nap, ami ötévente emelkednek eggyel.

Csökkenő szabadság

Egy 35 éves munkavállalónak például a jelenlegi szabályok szerint évi 25 nap szabadság jár – figyelmen kívül hagyva az egyéb tényezőket, hogy például nevel-e gyereket –, az új szabályozás szerint ez 22 napra csökkenne. Ráadásul míg ma a szabadság negyedét köteles kiadni a munkáltató akkor, amikor azt a dolgozó kéri, az új szabály szerint csak öt napot kellene így kiadni, a munkaviszony első hat hónapjában pedig egyáltalán nem rendelkezhetne a munkavállaló saját szabadnapjairól.

Ezek a pontok, tehát a szabadság mértének csökkenése, valamint az egyéb munkaidő-növelő szabályok azok, amelyek a szakértők szerint nemhogy növelnék a foglalkoztatottságot, de éppen ellenkezőleg is hathatnak. Hiszen ha egy munkahelyen a szabadnapok száma dolgözónként csak eggyel is csökken – a fenti példában ennél is nagyobb volt a csökkenés mértéke –, akkor már önmagában ettől 3-4 százalékkal nő a munkavégzésre fordítható idő (és akkor az egyéb tényezőket, például a túlórakeret növelését nem is vettük figyelembe). Például egy 1000 főt foglalkoztató cégnél 60-80 új munkahely betöltését válthatja ki, ha dolgozónként átlagosan két napal kevesebb lesz a szabadság.

Több túlóra, bérelszámolás szóban

A Liga jogászai azt olvasták ki a tervezetből, hogy valószínűleg megszűnik a garantált bérminimum (ez a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők minimális fizetése, összege meghaladja a minimálbérét, idén 94 000 forint). Bevezetnék a munkahelyi károkozás esetére a munkavállalói biztosítékot, aminek összege elérheti a havi bért.

Aggályosnak látják a munkajogászok, hogy a munkáltató nem lesz köteles a havi munkabérről írásos elszámolást adni, hogy a tervezet évi 300 órára emelné a túlóra felső határát – ez jelenleg évi 200 óra, bár kollektív szerződésben ezt már most is megemelhetik 300-ig –, valamint azt is, hogy egy adott nap munkaidő-beosztását akár három nappal korábban is módosíthatja a munkáltató. Mindezek miatt a szakszervezeti jogászok összefoglaló véleménye az, hogy a tervezet "a jelenleginél is alárendeltebb és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozva a munkavállalókat".

A munkaadóknak tetszik

Lényegében csak erősíti ezt a véleményt az, hogy a munkaerőpiac másik oldala, a munkaadók nagy örömmel fogadták a dokumentumot. "Most sok mindenben megkötik a munkaadók és munkavállalók kezét, a mostani tervezet több mindent enged át a kollektív szerződések és az egyéni szerződések körébe" – mondta kérdésünkre Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, megjegyezve: a tervezetet, és azt a filozófiát, hogy a munkaerőpiac hektikusságát tükröző törvény kell, a VOSZ támogatja. A részletszabályok közül fontosnak tartja a pótlékolás rendszerének egyszerűsítését, a túlóraszabályok átdolgozását, így a túlórakeret növelését.

Arra a felvetésre, hogy az elmúlt években inkább arról lehetett hallani: a magas adminisztrációs, adó- és járulékteher fáj a vállalkozásoknak, nem a munkajogi szabályozás, Dávid azt mondta: régi kérése volt a vállalkozói szektornak az is, hogy könnyen alkalmazható, érthető, a kkv-k életét könnyítő Munka törvénykönyve legyen az országnak. A mostani egy 1992-es törvény, ami nagyvállalati Magyarország gazdasági körülményeire született, de jó néhány éve már nem abban, hanem a százezer kisvállalkozó Magyarországában élünk, tette hozzá.

Nem a maffiafoglalkoztatókból kell kiindulni

Dávid elismerte, hogy Magyarországon a munkáltatói túlsúly igen erős, ezért védeni kell a munkavállalók jogait. Szerinte a tervezet erre alkalmas, "nem mondanám ezt egyértelműen", válaszolta arra a kérdésünkre, hogy kevéssé lesz-e védve a munkavállaló. Szerinte nemcsak a törvény, hanem a munkaügyi ellenőrzés nagyon erős rendszere is védi őket, de egyébként is "a kényszernél jobban hiszek a hazai tulajdonú vállalkozások felelősségteljes viselkedésében, nem a maffiafoglalkoztatókból kell kiindulni, amikor munkaadókra gondolunk".

Hogy maguk a munkaadók írták volna-e a törvénytervezetet, vagy részt vettek volna az előkészítésükben, azt mondta: "a VOSZ mondhatott és mondott erről véleményt, volt, amit figyelembe vettek, volt, amit nem". A szabadságolással, a kártérítéssel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos területek azok, ahol "köszönnek vissza a javaslataink".

A szabadnapok számának csökkentéséről azt mondta, ez munkaadói szempontból valóban lehet jó, mert "1992-ben ezt túl magasan állapítottuk meg", ugyanakkor ez egy olyan "nagyon neuralgikus pont", amit "alaposan ki kell beszélni". Nem vitatta, hogy a szabadság mértékének csökkentése akár a foglalkoztatás bővítése ellen is hathat.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?