Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

Elbukta az áfapert a magyar állam

2011.07.28. 13:03 Módosítva: 2011-07-28 13:32:23
Amint az várható volt, elmarasztalta Magyarországot az Európai Bíróság az áfa-visszatérítési ügyben. Az adószakértő szerint egyszeri százmilliárdos hatása van az ügynek a költségvetésre, és az új helyzet lehetőséget teremt az áfával való visszaélésre. Az állam a kieső bevételek miatt eladhatja a Mol-pakett egy részét, közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az Európai Bíróság döntése értelmében a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszatérítését kizáró magyar szabályozás nincs összhangban az uniós joggal. A most publikált döntés nem meglepő, miután Yves Bot, az Európai Bíróság főtanácsnoka ezt már május végén kimondta az Európai Bizottság kontra Magyarország ügyben.

Alapesetben visszajár a pluszban befizetett áfa, ám ha a cég valamely beszerzése ellenértékét még nem fizette meg partnerének, az ezen ügylet keretében felszámítandó áfát nem kaphatja meg. Csak akkor lesz visszaigényelhető az összeg a következő elszámolási időszakban, ha a számlát kifizették − ha nem, akkor újabb csúszás következik, írja a Napi Gazdaság.

Indokolatlan teher

Az ítélet szerint ez a szabályozás nincs összhangban az uniós irányelvvel. Egyrészt vég nélkül halasztható a visszaigénylés érvényesítése, másrészt a másik oldalról nézve a társaságoknak kötelezően be kell fizetniük az áfát az általuk nyújtott szolgáltatás, értékesítés után. Vagyis az áfát beszedi az állam, de visszaadni csak adott feltételek teljesülése mellett hajlandó.

Mindezzel a magyar jogszabály indokolatlan terhet hárít a vállalkozásokra, azok pénzügyi likviditását és profitabilitását csökkentve. Az ügyben május végén született meg a főtanácsnoki indítvány, amely szerint a magyar szabályozás nincs összhangban az irányelvvel. Jóllehet az indítvány nem köti a bíróságot, az esetek többségében ezzel egyetértő ítélet születik.

A bírósági közlemény kiemeli, hogy Magyarországnak az EU-hoz történt csatlakozása óta ez az első olyan kötelezettségszegési eljárás, amelyben hazánkat elmarasztalja az Európai Bíróság. Előzetes döntéshozatali eljárások keretében ugyanakkor a Bíróság már több magyar jogszabályról megállapította, hogy azok nincsenek (nem voltak) összhangban az uniós joggal.

Százmilliárdos hatás

Százmilliárd forintos nagyságrendű egyszeri költségvetési kiesést jelent az ítélet, bár pontos számot csak a nemzetgazdasági tárca vagy az adóhatóság tudhat – reagált a döntésre az Indexnek Vámosi Nagy Szabolcs adószakértő. Korábban a pénzügyminisztériumban egy számítás 100 és 200 milliárd forint közötti összegre taksálta a per várható következményét.

Ez egyszeri hatás, ami valószínűleg idén jelentkezik, amit meg kell spórolni a költségvetésben, mondta a szakértő, hozzátéve, hogy ugyanakkor ez az összeg valószínűleg élénkíti a gazdaságot. A következő évek költségvetésére is lesz hatása a döntése, ám ennek mértéke jelentéktelen, tízmilliárd forintos nagyságrendű, mondta Vámosi Nagy Szabolcs, aki szerint fontosabb hozadéka az ügynek, hogy az adóhivatalnak a jövőben az áfaellenőrzésre jobban kell koncentrálnia, mert az új helyzet akár trükközésekre is lehetőséget ad.

Nem korlátozható jog

Ítéletében a bíróság emlékeztet arra, hogy az adólevonási jog az áfa mechanizmusának szerves részét képezi, és főszabály szerint nem korlátozható, írja a Napi. A Bíróság megállapítja, hogy a vállalkozásokat megillető, az üzleti partner által előzetesen felszámított adó levonásához való jog nemcsak a megfizetett, hanem a fizetendő áfára is kiterjed. Az irányelv szerint ugyanis az áfáfizetési kötelezettség, valamint az ahhoz kapcsolódó adólevonási jog abban az időpontban keletkezik, amikor a beszerzés megtörténik, függetlenül attól, hogy a beszerzés ellenértékét kifizették-e vagy sem.

Az uniós bíróság kimondta, hogy az irányelv főszabály szerint nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy a beszerzések ellenértékének megfizetéséhez kössék az áfákülönbözet visszatérítéséhez való jog gyakorlását.

A tagállamok ugyanakkor az irányelvvel összhangban előírhatják az adóvisszaigénylési jog érvényesítésének elhalasztását, feltéve, hogy a cégek ilyen estekben is ésszerű határidőn belül megkapják az adóvisszatérítést. A magyar szabályozás alapján azonban egyes cégek arra kényszerülhetnek, hogy több alkalommal és az ésszerű határidőn belül történő adóvisszatérítés követelményével ellenétes módon vigyék át a következő adómegállapítási időszakra a visszatérítendő adókülönbözetet.

Eladó egy kis Mol?

A kormány az Európai Bíróság ítéletét tudomásul vette, közölte a nemzetgazdasági tárca. A minisztérium közleménye szerint a döntés ugyanakkor nem befolyásolja sem az idei, sem a jövő évi deficitcélt az Európai Bíróság döntése. Magyarország tartja a Széll Kálmán Tervben szereplő, valamint a 2011-re vállalt 3 százalék alatti és a 2012-es 2,5 százalékos államháztartási hiánycélt.

A közlemény szerint minisztérium megteszi a szükséges intézkedéseket „az áfa-szabályozást illetően, az alternatívákat a lehető legrövidebb időn belül a kormány elé terjeszti”. Az NGM közölte azt is: „vizsgálja a bírósági döntés költségvetési kihatásait, azt azonban már most kijelenthetjük, hogy az ítélet nem befolyásolja az idei és a jövő évi hiánycélt”. Megjegyezték: „amennyiben a jövő évet illetően mégis szükséges lenne, mérlegelni fogja a költségvetési bevételek növelése érdekében többek között a Mol-részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét”.

Ez nem új eleme a kormányzati kommunikációnak, és a mostani döntés fényében már elképzelhető, hogy erre a várható helyzetre gondolva nyilatkozta azt Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár a napokban a Gazdasági Rádiónak, hogy nem zárja ki: az állam értékesíteni fogja a Mol-ban meglévő részesedésének egy részét megfelelő árfolyam esetén.

Varga akkor azt mondta: "Nem szabad a kormányzati gondolkodásból kizárni, hogy a kormány ennek a részvénycsomagnak egy részét értékesíti, akár fokozatos értékesítésbe kezd, hiszen nem látjuk előre, hogy mi fog történni a devizafinanszírozásban, vagy a devizapiacokon. El tudok képzelni olyan helyzet, hogy 2012 elején a biztonságos finanszírozáshoz arra lesz szükség, hogy az állami csomag egy része értékesítésre kerüljön".

Az elődöké a felelősség

Az NGM közleménye arra is kitér, hogy a kialakult helyzetért a korábbi kormányokat terheli a felelősség. A közlemény szerint "Magyarország 2004-es Európai Unióhoz történő csatlakozása és 2010 júniusa között a hivatalban lévő kormányok nem tudták rendezni az áfa-visszatérítési szabályok uniós normákkal való összhangba állítását. Az Orbán-kormány hivatalba lépésekor már csak az Európai Bizottság Európai Bírósághoz benyújtott keresetét kapta meg."

Az Európai Bizottság 2007 márciusában indította meg a jogsértési eljárást, mondván: a magyar jog nem tartja tiszteletben az adósemlegesség elvét az áfavisszatérítés tekintetében.Az ügy tavaly márciusban került bírósági szakaszba, azért mert a magyar kormány a brüsszeli felszólítás ellenére nem módosította a szabályozást. A Pénzügyminisztérium a brüsszeli perindítást követően kitartott amellett, hogy az addigi eljárás jogszerű volt.

Az NGM közleménye megjegyzi: "A Bajnai-kormány 2009 októberében közölte álláspontját, az ügyet azonban nem rendezte, a költségvetést és a vállalkozásokat érintő kérdést a jelenlegi kormányra hárította".