Bűnügyet csinálnának az államadósságból

2011.08.01. 00:50 Módosítva: 2011.08.01. 01:24
Elkészítette jelentését az elmúlt nyolc év állami eladósodását vizsgáló parlamenti albizottság. A testület, amely nyolc tagjából hatan kormánypártiak, MSZP-s és LMP-s viszont nincs benne, a jelentésben a politikai és gazdaságpolitikai kérdésből – az államadósság mértékéből – bűnügyet kreálna azzal, hogy az előző kormányfők esetleges jogi felelősségre vonásáról ír a jelentésében. Európában ez egyedülálló lenne, holott az unióban van a magyarnál nagyobb és gyorsabban növő államadósság.

A 2002-es kormányváltástól a 2010-es kormányváltásig eltelt nyolc évben durván meglódult, és a 60 százalék alatti szintről 80 százalék fölé emelkedett a GDP-arányos magyar államadósság. Az euróbevezetés maastrichti kritériuma 60 százalékos szintet, vagy afölötti szint esetén csökkenő trendet ír elő – mi ezt a 2004-es uniós csatlakozás óta lényegében nem tudtuk teljesíteni. A jelentés szerint 2005-ben léptük át a maastrichti küszöböt, az Államadósság Kezelő Központ korábbi adatai szerint 2006-ban, de még 2007-ben is csak éppen fölötte voltunk, a nagy ugrás ekkor, részben a nemzetközi mentőcsomag nyomán következett be.

A kormány gazdaságpolitikai kommunikációjának ez év elején lett központi eleme az államadósság – a tavalyi választások után még az adósság további növelését sem tartotta elképzelhetetlennek a kabinet, ám Brüsszel egyértelművé tette, hogy erről nem lehet szó –, és idén februárban dőlt el, hogy államadósság-kommandót hoznak létre a parlament költségvetési bizottságán belül, amely feladata az elmúlt nyolc év eladósodásának megvizsgálása lesz. A nyolctagú testület – amelyben öt fideszes, egy KDNP-s, egy jobbikos és egy jobbikosból lett független tagja volt – mindhárom volt miniszterelnököt meghallgatta az elmúlt hónapokban, és mostanra készült el a jelentésével, amit vasárnap tett közzé.

A jelentés megállapítja: a 2002 és 2010 között hivatalban volt szocialista kormányok bűnt követtek el azzal, hogy súlyosan eladósították Magyarországot. Az albizottság igencsak leegyszerűsítően azt állapította meg, hogy az államadósság drámai mértékű növekedését nem nemzetközi gazdasági folyamatok, hanem a szocialista kormányok hibás, rossz gazdaságpolitikai döntései okozták. Ez azért módfelett különös, mert a 2008 végén kirobbant gazdasági válság hatására 2009-ben durván visszaesett a magyar gazdaság teljesítménye, márpedig a GDP-nek az a 6,3 százalékos visszaesése értelemszerűen automatikusan ennyivel növelte a GDP-arányos adósságot.

 

A jelentés kitér Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének arra a mondatára is, miszerint "majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna, ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este". Az albizottság szerint az első Gyurcsány-kormány időszaka volt végzete, mert ezáltal Magyarországot teljesen kiszolgáltatottan, felkészületlenül érte a gazdasági válság. A testület szerint Magyarországon a gazdasági adatokat, így a költségvetési hiány mértékét ebben az időszakban folyamatosan meghamisították, "átverve nemcsak minden magyar embert, hanem az egész Európai Uniót is". Ez a kijelentés tényekkel nincs alátámasztva, bár az igaz: a tényleges költségvetési hiány mindig magasabb lett, mint a tervezett volt (ez azonban épp cáfolni látszik a hamisítás tényét, hiszen annak az lett volna a lényege, hogy megfeleljünk a terveknek, elvárásoknak).

Az albizottság jelentése szerint "ma ennek a bűnnek, vagyis az ország eladósításának következményeit viseli minden magyar ember, és minden magyar család: munkájukból nem saját maguk gyarapodnak, hanem a külföld profitál, hiszen a személyi jövedelemadó minden 10 befizetett forintjából 7-et az adósság törlesztésére kell fordítani".

Ezért a testület szerint a volt kormányfők, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon ellen akár jogi felelősségre vonás is elképzelhető. Szó szerint így fogalmaz a jelentés: "Akik ezt a bűnt elkövették Magyarországgal szemben, felelősséggel tartoznak [...] az albizottság az elkövetett bűn súlya miatt felkéri az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi, valamint Számvevőszéki és Költségvetési Bizottságát, hogy vizsgálják meg a jogi felelősség megállapításának lehetőségét is."

 

Európában egyébként egyedülálló lenne, ha egy olyan politikai-gazdaságpolitikai kérdésből, mint az államadósság mértéke, büntetőjogi ügyet kreálnának. Holott a magyar adósság nem a legmagasabb, az unióban, mint a grafikonon is látható, hét országban is magasabb. És ami nem s látható rajta: a növekedés dinamikája sem nálunk volt a legdurvább.Szlovénia például 1992-ben nulláról indult, és adóssága az elmúlt három évben nagyjából megduplázódott.

Egyelőre még Görögországból sem hallani, hogy az elmúlt tíz évben az országot vezető politikusok bármelyike ellen büntetőjogi eljárás indult volna. Noha ott valóban éveken keresztül meghamisították a költségvetési jelentéseket, ami mostanra az egész eurózónát megrázó válsághoz vezetett.