Előd
10 °C
16 °C

Elbukjuk a jövő évi hiánycélt?

2011.08.01. 10:14
Durván 600 milliárdot kell megfognia a kormánynak jövőre, ha tartani akarja magát a konvergenciaprogramban ígért 2,5 százalékos hiányhoz. Ez a Széll-tervvel és befagyasztásokkal együtt is nagyon nehéz lesz, de egy 120 milliárdos elcsúszás még belefér, mert még ezzel is a túlzott deficit eljárás végét jelentő 3 százalékos cél alatt lehetne tartani a hiányt.

Igen nehéz feladat elé állítja a kormányt a jövő évi költségvetési vállalások betartása. Bár ez látszólag még messze van, az idő sürget. A büdzsé tervezetének minisztériumok közötti egyeztetése most kezdődött, a kormány a hó végén dönt a javaslatról, ami szeptemberben kerül a parlament elé.

A cél, hogy az államháztartási hiány a GDP 2,5 százaléka legyen 2012-ben. Ha ez összejönne, végre kikerülhetnénk az uniós csatlakozásunk óta fennáló túlzottdeficit-eljárás alól. A siker jót tenne a magyar gazdaságpolitika szavahihetőségének és mérsékelhetné az adósságfinanszírozás költségeit is.

A piac egyöntetű várakozása szerint azonban a cél eléréséhez a Széll Kálmán-tervben és a konvergenciaprogramban beharangozott kiigazító lépések megvalósítása nem lesz elég. Főként azért, mert kevés az esély arra, hogy a tervezett intézkedések hiánytalanul megvalósuljanak. Így vagy újabb kiigazításra kényszerülhet a kabinet, vagy magasabb lesz a hiány.

Nem lehet megúszni

A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint az idei költségvetéshez képest durván 600 milliárdos luk tátong a 2012-es büdzsén. Pontosabban fogalmazva, a kormánynak ekkora, a GDP 2,1-2,2 százalékának megfelelő egyenlegjavulást kell produkálnia a költségvetés belső tételeinél ahhoz, hogy a konvergenciaprogramban megjelölt 2,5 százalék legyen az uniós módszertan szerint számított hiány jövőre (a belső tételek olyan kiadások és bevételek, melyekre a kormánynak közvetlen ráhatása van a költségvetés készítésekor, ilyen például a köszféra bérköltsége.)

Az óriási rést nem valamilyen jövőre felmerülő többletkiadás okozza, és arról sincs szó, hogy egy drasztikus bevételkiesés miatt szaladna el a hiány. A helyzet az, hogy a viszonyítási pontként hivatkozott idei költségvetés sincs rendben, csak a bajokat mesterségesen eltakarja a kabinet. Jövőre csupán annyi történik, hogy az idei bajok kibuknak és kozmetikázással már nem lehet eltüntetni őket, hanem valódi egyenlegjavulás kell.

A kormány most egyszeri intézkedésekkel, elsősorban a nyugdíjállamosítással és a stabilitás tartalék zárolásával lényegében mesterséges, strukturálisan nem fenntartható egyenlegjavulást mutat ki a 2011-es költségvetésben, a hiány (a hivatalos cél 2,9 százalék, az MNB 2,8-at vár) csak ezekkel az intézkedésekel tartható az idén. Nélkülük az MNB szerint 5,4 százalékos elcsúszás lenne a költségvetésben.

A mesterséges egyenlegjavulást eredményező egyszeri intézkedésekre jövőre már nem lehet építkezni. 2012-ben például már nem lesznek privát nyugdíjalapok, ahonnan át lehetne szivattyúzni 529 milliárdot a folyó költségvetési kiadások finanszírozására. Ezért, ha semmilyen intézkedés nem történne, jövőre valahol 5 százalék környékén (valamivel alatta) lenne a deficit – lényegében erre figyelmeztet tanulmányában az MNB.

Vasököl

Ha borult ma papíron jól festő egyensúly, és a piac aggódni kezd a hiány miatt, az elsőként az adósságfinanszírozás drágulásában látszódna meg: az országkockázati-felár növekedésében, az MNB kényszerű kamatemeléseiben, az államadósság újbóli emelkedésében. Ez utóbbi a kormány adósságcsökkentésről szóló céljaival is ellentétes, és a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvénynek is ellentmond.

Megfigyelés alatt

A csatlakozás után azt mondta Brüsszel, hogy 2008-ra csökkentsük a hiányt 3 százalék alá. A Tanács 2005-ben és 2006-ban megismételte az ajánlást, a céldátumot pedig az elmaradt eredmények miatt 2009-re módosította. A gazdasági világválság azoban közbeszólt, a kiigazítási igyekezet ellenére ezt a határidőt sem sikerült betartani. Brüsszel a körülményeket méltányolva – 2009-ben 6 százalék fölötti GDP-visszaesést szenvedtünk el – harmadszorra is engedett, a deficiteljárás határidejét 2011-re módosította.

Az elcsúszással a túlzott hiány miatt indult eljárástól sem szabadulnák, ami annyiban nem új, hogy 2004 júliusa óta ez folyamatosan tart, jövőre viszont már nem úszhatnánk meg a szankciókat. Ha Brüsszel úgy látja, nem tudjuk elérni jövőre sem a 3 százalék alatti szintet – ennek megítéléséhez az idei költségvetés és a jövő évi terveket veszik figyelembe, a vizsgálat már idén novemberben elkezdődhet – felfüggesztheti a kohéziós alapokhoz való hozzáférésünket. Az így kieső pénzekkel pedig alighanem a még nehezebb helyzetbe kerülne a magyar költségvetést, tervezett beruházások maradhatnak el, folyamatban levők pedig elakadhatnak vagy uniós pénzek nélkül jelentősen megdrágulhatnak.

Egyszeriből tartósat

Most tehát az a kormány feladata, hogy a hiánypálya kisiklását egyszeri extrabevételek és befagyasztások helyett tartós hatású, strukturális javulást eredményező kiigazító lépésekkel előzze meg.

Ezeket a lépéseket a kormány először a Széll-tervben, majd a Brüsszelnek megküldött konvergenciaprogramban részletezte. A szigorú elképzelések pedig legutóbb a jövő évi költségvetés előkészítéséhez a szaktárcáknak szétküldött tervezési köriratban jelentek meg. Ennek ellenére már most érezhető a piaci aggodalom a tervek felpuhulása miatt – erre utaló jeleket ráadásul már korábban is láttunk, és a világgazdaság teljesítményének romlása is keresztbe tehet.

Értünk és miattunk aggódnak

Ez aggasztja a japán Nomura bank londoni elemzőit is, akik nemrég 4,4 százalékos deficitet jósoltak 2012-re. A Merrill Lynch közgazdászai ennél optimistábbak, de ők sem bíznak túlságosan a kormányzati szigorban: legutóbbi átfogó elemzésükben GDP arányosan 1 százalék körüli elcsúszást prognosztizáltak a 2,5 százalékos célhoz képest.

Június elején az Európai Bizottság is több ponton úgy látta, hogy elvéthetjük a felvázolt hiánycélokat, mert a bejelentett intézkedések hiánytalan megvalósulására kicsi az esély. A Bizottság ezért további, a Széll Kálmán-tervben felvázoltakon túli lépéseket sürgetett, illetve figyelmeztetett, hogy 2010-ben és 2011-ben strukturális szempontból egyértelműen romlott a helyzet. Ilyen körülmények között nem lehet készpénznek venni a túlzott mértékű eljárás leállítását 2012-ben, még ha 3 százalék alá is csökken a hiány.

Komolyan, de tényleg

Felpuhulásra utaló jelek a költségvetési köriratban mindenesetre nincsenek. A szigor részeként a Nemzetgazdasági Minisztérium előírja a közszférában dolgozók illetményének a befagyasztását, a bérekre és járulékokra fordított GDP-arányos kiadások fél százalékpontos csökkentését, illetve a dologi kiadások visszafogását. A dokumentum szerint újból meg kell vizsgálni az állami háttérintézmények megszüntetését, illetve összeolvasztását is.

A körirat visszhangozza a Széll-terv több fájdalmas pontját is: jövőre kevesebb jut munkanélküli ellátásokra – a Munkaerőpiaci Alap 16 százalékkal kevesebbet költhet –, kevesebb pénz lesz szociális- és családtámogatásokra, fogyasztói árkiegészítésekre, lakásépítésre és az elkülönített állami pénzalapok működtetésére is. Az egészségbiztosítási alap kiadásai több mint öt százalékkal csökkennek, és a kormány spórolni akar a gyógyszerkasszán is.

Kevesebb pénz jut majd a közösségi vállalatok támogatására, csökken a rokkantnyugdíjakra fordított kiadás, a nyugdíjemelés pedig kizárólag inflációkövető lesz. Ígérik: megindul a felsőoktatás átalakítása és az önkormányzati rendszer méretgazdaságos átszervezése is, tehát ezeken a sorokon is lehet majd spórolni valamennyit.

Homlokráncolás

Az említett MNB-tanulmány szerint akkor, ha a felsorolt intézkedések tényleg megvalósulnak illetve a stabilitási tartalékot az ígéretnek megfelelően tartósan, tehát jövőre is zárolják (ez idén 236 milliárd forinttal javítja a költségvetés egyenlegét), a 600 milliárdos rés nagy része eltűnhet, de teljesen nem fog. Hogy pontosan mekkora pótlólagos kiigazítás kellene, arról nem beszélt az MNB, az viszont látható, hogy elméletileg mekkora férne bele.

Egy kisebb, 120 milliárd forint körüli elcsúszás még éppen elfogadható lenne, mert bár ezzel túllépnénk a kitűzött 2,5 százalékos hiánycélt, de egy hajszállal még mindig a deficiteljárást jelentő 3 százalékos szint alatt maradnánk. A szavahihetőségünknek – főleg az esetünkben – egy ekkora elcsúszás is ártana, de emiatt legfeljebb az Európai Bizottság ráncolná a homlokát, a piac elégedett lenne az eredménnyel, mondta egy névtelenséget kérő banki makroelemző.

A 2,5 százalékos célt nem tudja majd tartani a kormány, a 3 százalék reálisabb, de ez is elég ahhoz, hogy fenntartható legyen az adósságpálya – mondja Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője. Ő optimista, bár lát megvalósítási kockázatokat, szerinte egyelőre nem látszik komoly megcsúszás sem a tervekben, sem az elköteleződésben sem.

A lényeg, hogy beérkezzünk a 3 százalékos szint alá, azon belül bármi elfogadható – mondja Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője is a célnál magasabb, 2,8 százalékos hiányt vár, és megemlíti, hogy a Nomurának eddig még egyetlen Magyarországgal kapcsolatos elemzése sem jött be.

Bezavarhat

A prognózisok tehát nagyon szóródnak, a 4 százalék fölötti hiánytól a 2,5-3 százalékos tartományig. Előbbihez lényegében az kell, hogy a kormány szinte egyetlen költségvetési kiigazító tervét se tudja érvényesíteni jövőre, vagy, hogy a világgazdaság teljesítménye a pesszimista forgatókönyveknél is rosszabb legyen.

Árokszállási szerint a legnagyobb kockázat, hogy a kormány a konszolidációs intézkedéseket nem tudja végrehajtani, illetve alacsonyabb lesz a növekedés, ami miatt a vártnál kisebbek lehetnek az adóbevételek.

Suppan szerint az erős szinteken megragadó svájci frank visszafoghatja a fogyasztást, ami megint csak a bevételeket apasztaná, illetve kockázat az is, hogy jövőre az IMF hitelek kifutása miatt viszonylag sok állampapírt kell kibocsátani, de senki nem tudja, hogy milyen lesz majd éppen a piaci hangulat.

A már idézett Merrill Lynch elemzés szerint bár a kormány fontos reformlépéseket fogadott el, a gyenge bevételi számok miatt fennáll a veszélye annak, hogy elvéti a költségvetési hiánycélt. Az elemzők a korábbi 3 százalékos jövő évi növekedési prognózisukat 2,5 százalékra rontották.