Már a kormány új terveit is kétségbe vonják Londonban

A kormányzat idei évre vonatkozó 2 százalékos növekedési prognózisát is optimistának tartják a BNP Paribas londoni elemzői. A szakértők egyúttal arra figyelmeztetnek, hogy ha a kormány a költségvetési elcsúszások kezelésekor a kényelmes megoldást választja és többet költ folyó kiadásokra a nyugdíjvagyonból, azzal ront Magyarország befektetői megítélésén.

A kormány új, az idei évre vonatkozó 2 százalékos növekedési prognózisa már most túlzottan optimistának tűnik, írják heti jelentésükben a BNP Paribas londoni elemzői. Mint ismert, Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy a növekedés vártnál rosszabb alakulása miatt 100 milliárd forintos költségvetési elcsúszást kíván még idén kezelni a kormány. A miniszterelnök tájékoztatása szerint az idei gazdasági növekedés 2 százalék körül lehet szemben a korábbi 3 százalékos növekedési prognózissal. A BNP közgazdászai azonban még az alacsonyabb növekedési ütem megvalósulását is kétségbe vonják.

Ehhez ugyanis arra lenne szükség, hogy a második félévben 2 százalékos ütemben bővüljön a magyar gazdaság, vagyis gyorsuljon az első félévhez képest. A külső kereslet érzékelhető visszaesése, valamint a belső kereslet látványos romlása miatt (főként a dráguló franknak köszönhetően) ezek a feltevések is túlságosan optimisták - fogalmaznak a londoni elemzők.

A Reuters hírügynökség legfrissebb elemzői körképéből is az derült ki, hogy egyre komorabbak a magyar gazdaság növekedési kilátásai. A konszenzus szerint idén 2 százalékos lehet a GDP-növekedés.

A BNP stratégái Magyarországról szóló kommentárjukban több tényezőt sorolnak fel a jegybanki alapkamat esetleges csökkentése ellen: felerősödő globális kockázatkerülés: Magyarország nem rendelkezik külső védőhálóval, vagyis IMF-hitelmegállapodással. Ezért a nemzetközi készenléti hitel hiánya viszonylag magas szinten tartja majd Magyarország kockázati prémiumát.

A költségvetési kilátások sem adnak okot a kamatok csökkentésére. Az elemzők számításai szerint 1 százalékos növekedésbeli lassulás 100-150 milliárd forintnyi költségvetési egyenlegromlást okoz, vagyis a kormány további intézkedéseket kell találjon a hiánycél tartása érdekében, ami nem sok jót jelent a növekedési kilátások szempontjából sem.

Egy esetleges vészforgatókönyv esetén a kormány több forrást fog elkölteni folyó kiadásra az átvett nyugdíjvagyonból. Ez semmiképpen sem javítaná Magyarország befektetői megítélését. Alapforgatókönyvünkben azzal számolunk, hogy a kormány tartja magát az eredeti terveihez és mérsékelt elcsúszásokat kell korrigálnia - írják az elemzők.