Blanka, Bianka
-2 °C
14 °C

Az elemzők többsége nem vár idén kamatcsökkentést

2011.08.23. 16:19

Nem okozott meglepetést, hogy a jegybank 6 százalékon tartotta az alapkamatot - mondták a keddi kamatdöntés után a megkérdezett elemzők, akiknek töbsége az idén nem számít kamatcsökkentésre.

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője kifejtette: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem tudta mérsékelni az alapkamatot, annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban az infláció lényegesen elmaradt a várakozásoktól, az inflációs kilátások javultak a nyersanyagárak és élelmiszerárak esésének következtében, ugyanakkor a gazdasági növekedés és a fogyasztás növekedése lényegesen elmarad a korábbi várakozástól, mindemellett a piaci árazásokba is beépült egy 25-50 bázispontos kamatvágási várakozás a következő hat hónapra.

Az elemző szerint a jegybanknak az infláció felől nézve még meg kell győződnie arról, hogy az elmúlt egy év során kívülről érkezett ársokkok nem gyűrűznek át, így a maginfláció 3,2 százalékra való növekedése óvatosságot indokol. Ugyanakkor a legfőbb érv a kamatok tartása mellett a meredeken emelkedő pénzügyi stabilitási kockázatok, amit elsősorban a svájci frank erősödése okozott.

"Mivel a hazai gazdaság kockázati megítélése romlott, és messze meghaladja a régióra jellemző értéket, továbbra sem számítunk kamatváltozásra a következő hónapokban, annak ellenére, hogy a 3 százalékos inflációs célt ez év végére, jövő év elejére elérhetőnek tartjuk, illetve az EKB szigorítási ciklusának valószínűsíthető megtorpanása is növelheti a mozgásteret a hazai monetáris politika előtt. Ugyanakkor 25-50 bázispontnyi kamatcsökkentést a jövő év második felében lehetségesnek tartunk" - ismertette Suppan Gergely.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere szerint a júliusi ülés során az MNB a legnagyobb kockázatot még az európai adósságválság alakulásában látta, azóta azonban a vártnál lényegesen gyengébb gazdasági növekedés miatt erősödtek a hazai inflációs folyamatokban a lefelé mutató kockázatok, így egyes piaci szereplők már most kamatcsökkentést vártak.

Bebesy rámutatott: a feltörekvő piaci jegybankok a globális lassulásra mindenhol enyhítéssel válaszolnak, vagy a korábban várt emelés marad el, vagy – mint Törökország esetében – merész kamatvágásba kezdenek. Magyarországon a jelentős devizahitel állományból adódó pénzügyi stabilitási megfontolások azonban felülírhatják ezt a logikát. Úgy vélekedett, hogy a hazai devizapiacon egyes indikátorok, elsősorban a deviza forrásbevonás drágasága hasonló feszültséget mutat a 2008 végi helyzethez, amit később az IMF csomag aláírása és a 300 bázispontos jegybanki kamatemelés követett.

"Véleményünk szerint a jegybank egyelőre helyesen kivár, hisz a kamatcsökkentést követő lehetséges forintárfolyam gyengülés miatt a növekedésösztönző hatás amúgy is meglehetősen kérdéses. Könnyen az is előfordulhat, hogy jelentősebb forintgyengülés esetén az esetleges alapkamat csökkentést rövid időn belül nagyarányú emelés kellene, hogy kövesse, amit értelemszerűen el akar kerülni a jegybank" - fejtette ki Bebesy Dániel.

Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank makroelemzője szerint sem okozott meglepetést a kamatdöntés. Annak ellenére, hogy a makrostatisztikák - az infláció és a GDP is - megengedő egy kamatcsökkentéssel szemben, a kockázati környezet annyit romlott az utóbbi időszakban, hogy az MNB nem láthatott teret a kamatcsökkentésre - mondta. Hozzátette: a Raiffeisen előrejelzése szerint az idén egyáltalán nem várható kamatcsökkentés.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője úgy látja, hogy a belföldi gazdasági helyzet és a kilátások lehetővé, sőt szükségessé tennék, hogy kamatot csökkentsen az MNB. Alapvetően a külföldi kockázati környezet romlása miatt egyelőre nem tette meg, s ha a helyzet nem javul, valószínűleg a következő hónapokban sem fog hozzányúlni a kamatszinthez - mondta. Arra számít azonban, hogy az év végéig még lehet egy kamatcsökkentés.

Úgy vélekedett: a jegybank stabilabb forintot szeretne, ezért ezen a ponton nem akart csökkenteni, bár a belső gazdasági folyamatok alapján lehetne és kellene is. Az MKB vezető elemzője szerint nem is jó meglepni a piacokat, a kamatcsökkentést célszerű felvezetni egy-két hónapon keresztül, hogy a piacok beárazzák, akkor látni lehet azt is, van-e valamilyen hatása az árfolyamra.

Hozzátette: a forint a legjobban teljesítő valuta volt az idén a térségben a koronával együtt, s a magyar államkötvények is nagyon jól teljesítettek. A forint és a hozamok is nagyon ellenállóak voltak, pedig elég csúnya fordulatok voltak az eurózóna adósságválságban - mondta.