Vencel
13 °C
23 °C

1300 milliárd hiányozhat a költségvetésből

2011.08.25. 12:27 Módosítva: 2011.08.25. 12:30
Az államháztartásról szóló törvény szerint augusztus 31-ig a nemzetgazdasági miniszternek a kormány elé kell terjesztenie a 2012. évi költségvetés tervezetét. Ennek kapcsán a Policy Agenda azt elemezte, hogy milyen konfliktusok várhatóak a jövő évi büdzsé kapcsán.

Abban láthatólag nincsen eltérés a korábbi kormányzati politikától, hogy a vállalt jövő évi költségvetési hiánycélt tartani kell. Azaz abból indulhatunk ki, hogy 2012-ben 2,5 százalékos hiánnyal kell számolni, írja a Policy Agenda.

Ennek eléréshez a kormány által már bemutatott Széll Kálmán-terv maradéktalan teljesítése, az év közbeni 250 milliárd forintos zárolás bázisba való építése és a gazdasági növekedés vártnál kisebb mértéke miatt további, akár több százmilliárd forintos kiadáscsökkentés, vagy bevételnövelés kell. Azaz az idei évhez képest akár 1300 milliárd forinttal is csökkenteni kellhet majd a költségvetés egyenlegét.

A mostani nemzetközi gazdasági helyzetben valójában az a kérdés, hogy az ország képes-e ekkora lépést végrehajtani, mivel a hiánycél tarthatatlansága komoly finanszírozási problémákat is hordozna magában. Azaz azt érdemes megnézni, hogy milyen ára lesz a jövő évi rendkívül komoly átalakításokra építő költségvetésnek. A kormánynak valószínűleg arra is fel kell készülnie, hogy képes legyen már a költségvetési év elején egy tartalékalapot képezni, egy esetlegesen tovább mérséklődő gazdasági növekedés ellensúlyozására.

Hogy áll eddig a kormányzat?

Az egyik legkönnyebben végrehajtható intézkedéscsoport az idén elrendelt 250 milliárd forintos zárolás, majd az azt törvényi erőre emelő költségvetési törvénymódosítás érvényesítése lesz. Ugyanis a tárcák már kénytelenek voltak beállni erre a finanszírozási szintre, azaz nem lesz a működés szempontjából váratlan a jövő évi pénzügyi mozgástér. Ebből a szempontból nehézség lehet, ha néhány minisztériumnál, vagy háttérintézménynél úgy oldották meg az elvonást, hogy jövő évre toltak át feladatokat.

A jövő évi költségvetés szempontjából igazán nagy kérdés, hogy a Széll Kálmán-tervben szereplő intézkedések közül mennyit sikerül olyan szinten megvalósítani, hogy az jövő évben valóban hozza a kívánt megtakarítási szintet. A foglalkoztatást és a munkaerőpiacot érintő lépések (pl. álláskeresési járadék idejének csökkentése, táppénz szabályok megváltoztatása, családtámogatási ellátások mértékének befagyasztása) önmagában 195 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelentenek. Végrehajtási oldalról a kormány viszonylag jól áll az ezt megalapozó intézkedésekben.

A nyugdíjrendszert érintően jövő évben 93 milliárd forintos megtakarítást tervez a kormány, amelyből 88 milliárd forint a rokkantnyugdíjasokat érinti. Ebben a kérdésben már komoly lemaradás tapasztalható, és ezt támasztja alá az Európai Unió számára írt, a túlzott hiány eljárás keretében kiadott ajánlás megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről szóló jelentés. A most júliusban a kormány által is elfogadott dokumentum szerint, 2012-ben indulna el 220 ezer rokkantnyugdíjon lévőnek a felülvizsgálatot, akik közül 120 ezer embert szeretnének a munkaerőpiacra visszajuttatni, vagy foglalkozási rehabilitációra küldeni.

Amennyiben átlag 60 ezer forintos rokkantnyugdíjjal számolunk, akkor 120 ezer ember esetén ennek éves hatása 86-88 milliárd forint körül van. De ehhez az kellene, hogy már januártól ne kapjanak ellátást a nyugdíjrendszerből. Ez a végrehajtás jelen állapota szerint lehetetlennek látszik, azzal nem is számolva, hogy a foglalkozási rehabilitációs programok költsége, illetve a volt rokkantnyugdíjasok után fizetendő közfoglalkoztatási költségek más ágon ugyan, de kiadást eredményeznek a költségvetés számára.

A közösségi közlekedés területén 45 milliárd forintos megtakarítási cél részben tarthatónak látszik. Ugyanakkor van ebben egy olyan elem, amely jelentős társadalmi indulatokat is kiválthat, ez pedig az utazási kedvezmények kérdése. Láthatólag a kormány többször elkezdte a kedvezményrendszer megváltoztatását megalapozó kommunikációs kampányát, de érdemi döntés egyelőre nem született.

A felsőoktatás területén nem látszik, hogy milyen intézkedésekkel sikerül alátámasztani a Széll Kálmán-terv céljait. Ugyan a jövő évre esedékes 12 milliárd forintos kiadáscsökkentés nem jelentős, de egy kiélezett költségvetési helyzetben bizonyosan szükséges lesz.

Az egészségügy kapcsán, azon belül is a gyógyszertámogatást érintően 83 milliárd forintos kiadáscsökkentés egy részére már születtek intézkedések. Ugyanakkor a jelentős megtakarítással járó lépésekről ősszel tárgyal a kormány. Ezen a területen lehetségesnek látjuk a korábban rögzített finanszírozási szint elérését.

Az állami és önkormányzati finanszírozás terén megjelölt 32 milliárd forintos megtakarítás csak akkor érhető el, ha még ősszel sikerül megállapodni az önkormányzatokkal a kötelező feladatok köréről. Ebben az esetben az állam képes csökkenteni a támogatásukat, bár a korábbi években felgyülemlett működési problémák miatt 2012 így is komoly finanszírozási gondokat fog jelenteni a települések számára.

Mit hoz a kisebb gazdasági növekedés?

A nyár elejéig tervezett gazdasági növekedési pálya láthatólag nem tartható, azaz fel kell készülnie a kormánynak egy kisebb mértékű bővülésre. Ezt mutatta, hogy a miniszterelnök már 100 milliárd forintos megszorító csomagról beszélt, amely az idei évet érinti majd. Ennek időarányos hatás feltehetően jövőre 400 milliárd forint körül lehet, azaz a kormány most ekkora bevételkieséssel számolhat a GDP vártnál rosszabb alakulása miatt.

Ennek a lépésnek az intézkedésekkel megalapozott terve nem ismert. Ezért nehéz is becsülni, hogy ezen a területen milyen kockázatokkal kell számolni végrehajtási oldalról. Ugyanakkor az a döntés, hogy már idén ősszel beavatkozik a kormány az mutatja, hogy nem akar támadási felületet adni a piacoknak a jövő évi költségvetés hitelességének kérdésében.

A Policy Agenda álláspontja szerint a rosszabb GDP adatoknak lesz egy komoly, a lakosságot is érintő hatása, ez pedig a jövő évi nettó jövedelmek szinten maradása, vagy csökkenése. A személyi jövedelemadó esetében a kormány kénytelen lesz lemondani arról, hogy a szuperbruttósítást megváltoztassa, ugyanakkor az adójóváírás esetében akár a teljesen megszüntetés mellett is dönthet. Ezzel tud további bevételekhez jutni. Ugyanakkor ez a lépés kompenzáció nélkül egyértelműen a nettó bérek csökkenéséhez vezethet. A kormánypártok számára egy ilyen lépés felvállalása azt is jelenti, hogy az egykulcsos adóból származó esetleges politikai előnyöket el is veszítik, és inkább elégedetlen választói tömegekkel kell szembenézniük.

Megszorítások költségvetése vagy sem?

Várhatóan a jövő évi költségvetési egyik fő kommunikációs harca az lesz, hogy azt milyen jelzőkkel látják el a közvélemény számára a pártok. Az ellenzéki csapásirány mindenképpen a megszorításokat fogja kihangsúlyozni, és a szegényellenességet. Miközben a kormány azzal érvel majd, hogy a költségvetés nem megszorít, hanem esélyt ad a munkanélküliek számára, illetve hatékonyabban használja fel a közjavakat.

Az biztos, hogy a költségvetési hiányt megalapozó intézkedések status quo-t érinteni fogják, ezáltal komoly ellenállást válthatnak ki. A lakossági terhek növekedése várhatóan direkt módon nem lesz tetten érhető, mivel nem általános értelmű lépéseket hajt majd végre a kormányzat, hanem egyes csoportokat érintő változásokat. Ennek egy fordulópontja lehet, ha a szétszórt konfliktusok összeérnek, és általános elégedetlenségbe csapnak át. Ugyanakkor a kormánypártok mostani népszerűsége miatt nem várható, hogy a költségvetés kapcsán komoly társadalmi ellenállás alakuljon ki.