Ida
6 °C
9 °C

Mellár: Bukás a kormány gazdaságpolitikája

2011.08.26. 11:15 Módosítva: 2011.08.26. 11:17
A napokban nyilvánosságra került makroadatok egyértelműen bizonyítják, hogy az Orbán-kormány által alkalmazott gazdaságpolitika nem megfelelő, karakteresebben fogalmazva: megbukott – kezdi a Magyar Nemzetben írt cikkében Mellár Tamás. A jobboldali közgazdász szerint idén csak 1,5 százalék körüli nő a GDP, a gazdaságpolitika a kezdetektől helytelen volt, az egykulcsos szja tévedés, a több kulcs mellett vagyonadó is kellene.

A közgazdász hangsúlyozza, hogy a gyenge második negyedéves GDP-adatot, illetve egyéb adatokat nem érdemes a mostanában lassuló külső környezettel magyaráznia a kormánynak, mert abban az elmúlt másfél év helytelen gazdaságpolitikájának van szerepe, a lassuló külső környezet majd a következő kettő-négy negyedévben éreztetheti negatív (költségvetési) hatásait. A szerző szerint "válaszút elé ért az Orbán-kormány: vagy azonnal radikális gazdaságpolitikai fordulatot hajt végre, vagy pedig óhatatlanul belecsúszik az elmúlt négy évtized politikájába".

Mellár úgy látja, hogy idénre a kormányfő által múlt héten jelzett 2 százalékosnál is lassabb, 1,5 százalékos növekedés lehet a valószínűbb, jövőre pedig szintén "nem lehet lényegesen magasabb két százaléknál, miközben a kormány konvergenciaprogramja minimum három, maximum négy-hat százalékos növekedésről szól".

A kezdetektől elhibázott

Az egyetemi tanár szerint a lassú gazdasági növekedéssel kapcsolatban "a valóság tehát az, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által alkalmazott gazdaságpolitika kezdettől fogva elhibázott volt. Egy strukturálisan egyensúlytalanságokkal terhelt és gyenge versenyképességű hazai vállalkozói körrel rendelkező gazdaságot nem lehet adócsökkentéssel fenntartható növekedési pályára állítani".

Mellár némi dicséretként azért hozzáteszi: "a 2011 tavaszán meghirdetett Széll Kálmán-terv jó irányba tett korrekciós lépés volt, amely valamelyest mérsékelte a feszültségeket, de megszüntetni nem tudta azokat". Ennek okát abban jelöli meg, hogy a terv bejelentésével párhuzamosan nem szakított az Orbán-kormány a kínálatösztönző gazdaságpolitikával, és a lépések nem nagyon foglalkoztak a GDP-növekedés forrásaival, illetve inkább negatív módon hatottak arra.

Az egyetemi tanár úgy látja: minél később lép a kormány, annál kisebb lesz a mozgástere, és annál nagyobb valószínűséggel kényszerül rá megszorításokra, vagy esetleg az adósságcsökkentő és egyensúlyi célok feladására. Hangsúlyozza: belső növekedés (lakossági fogyasztás, beruházások) hiányában ugyanis az egyensúlyi feszültségek egyre erőteljesebben jelentkeznek, és szerkezeti reformok hiányában csak a fűnyíróelvszerű egyensúlyteremtés marad.

Fordulat: növekedés és egyensúly

Mellár javaslata szerint a gazdaságpolitikai fordulat mellett a kormánynak továbbra is a gazdasági növekedés és az egyensúly kettős célját kell képviselnie. Utóbbi szempontjából a Széll Kálmán-terv jó kiinduló pont, a GDP-növekedés ösztönzéséhez azonban meglátása szerint a korábbiaktól eltérő, egészen új politikát kell összeállítani. Érvelése szerint a hazai középosztály egzisztenciális megroggyanása áll a lakossági fogyasztás gyengélkedése mögött, azaz ennek a rétegnek, illetve a hazai kis- és közepes vállalatoknak a megerősítésére kellene törekedni.

A középosztály megerősítése szempontjából Mellár szerint a legfontosabb lépés a jelenlegi egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer többkulcsossá, progresszívvé tétele lenne (példaként 0, 16 és 32 százalékos adókulcsokat említ a minimálbér és az átlagbér szerint), ami kedvező lenne az átlag és az alatti jövedelműeknek. Meglátása szerint a kormány által sokszor hangsúlyozott arányos teherviselés azt jelenti, hogy a gazdagabbak nagyobb részt vállalnak a közterhekből. Mint ismert: a napokban kormányoldali politikusok között is felmerült egy a gazdagokra vonatkozó különadó ötlete.

Jöjjön a vagyonadó

Mellár szerint az újra többkulcsos adórendszer mellett egy vagyonadó bevezetése is fontos lenne, amely az adózatlan jövedelmeket legalább utólag és részben kontrollálná. Megjegyzése szerint a fogyasztást nem fogja érdemben élénkíteni a kormány árfolyamgát-rendszere, "attól ugyanis a háztartások nem fognak jelentősen többet fogyasztani, hogy az esedékes hiteltartozásaikat más ütemezésben kell visszafizetni". A széleskörű deviza- és forint hitel problémában érvelése szerint állami segítséggel létre kellene hozni helyi szintű hitelszövetkezeteket, amelyek bizonyos feltételek mellett átvállalhatnák a hitelek egy meghatározott részét.

A kis- és középvállalatok megsegítése Mellár írása szerint azzal indulhatna el, ha első lépésben állami felvásárló hálózat jönne létre például a mezőgazdasági termékek felvásárlására, illetve ha a kormány hosszú távra kölcsönbe adna fontos termelő eszközöket a kistermelői közösségeknek. A mezőgazdasági termelés ilyen hátterű élénkítése a foglalkoztatottsági problémákat is oldaná azokban a térségekben, amelyekbe a külföldi működőtőke nem ér el és eddig nem tudtak bekapcsolódni a termelésbe. "A még ezek után is fennmaradó munkaerőt pedig felszívhatja a kormány által beindított, illetve beindítandó közmunkaprogramok országos rendszere" - zárja gondolatait Mellár.