Olga, Liliána
20 °C
35 °C

Orbán nem tárgyalt a bankokkal legújabb terveiről

2011.08.31. 15:37

A reklámok hatására többen érdeklődnek az állami árfolyamrögzítés iránt, mint korábban, amikor az ügyfeleket főként a bankok saját adósmentő konstrukciója érdekelte – mondta Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára egy sajtóbeszélgetésen. Hogy eddig hányan igényelték az árfolyamrögzítést, nem lehet tudni, azonban Kovács szerint az pénzügyi felügyelet nyomon követi az érdeklődők számát.

Kérdésre válaszolva a főtitkár nem tudta megmondani, hogy mire gondolt Orbán Viktor kormányfő, amikor az MR1-Kossuth Rádióban szerdán reggel úgy fogalmazott, hogy az ősz egyik legfonotsabb feladata a devizahitelesek kapcsán a veszteségmegosztás lesz.

Kovács szerint az ügyben nem tárgyalnak a kormánnyal, most csak az eszközkezelő felállítása van napirenden. Szerinte a bankok már most is részt vállalnak a veszteségekben, például az állami árfolyamrögzítést lehetővé tevő áthidaló forinthitelek folyósításával. Ez a bankok szemszögéből kényszerhitelezést jelent, amin semmilyen nyereség nem keletkezik, miközben a piaci alapon kihelyezhető forinthitelezésre kevesebb pénz jut, ami veszteséget okoz, ráadásul a szerződésmodósításokhoz szükséges közjegyzői díjakat is a bankoknak kell megfizetniük.

A pénzintézetek az évente 120 milliárd forintot meghaladó bankadó befizetésével is részt vállalnak a terhekből, miközben az állam a tervek szerint csak 2 milliárd forintot költ a fizetésképtelen adósok megmentésére hivatott Eszközkezelő felállítására – mutatott rá egy párhuzamra a főtitkár. Ráadásul maga az eszközkezelő is veszteséget jelent a bankoknak, hiszen a tervek szerint az intézmény csak nyomott diszkontáron veszi át a bankoktól a fizetésképtelen adósok ingatlanjait. Eközben az első félévben a szektor kamateredménye 42 százalékkal csökkent – hangzott el a sajtóbeszélgetésen.

Az árfolyamrögzítés utáni időszakra vonatkozó részletemelkedés korlátozását a Bankszövetség úgy értelemzi, hogy a korlátozás csak a gyűjtőszámlás forinttartozásra vonatkozik, vagyis az árfolyamrögzítés végén, 2015 januárjától ennél jóval magasabb is lehet a teljes havi teher emelkedése a rögzített árfolyamhoz képest.