no

Pirkad a mutánsropi hajnala

2011.09.01. 09:51
Mától kell megfizetniük a gyártóknak a chipsadóként elhíresült népegészségügyi termékadót az üdítők, energiaitalok, édességek és snackek után. Drágulásra a meglévő készletek kifutási ideje miatt csak szeptember végén, október elején számíthatunk a boltokban, akkor viszont egyes termékek ára a mostani több mint másfélszeresére nőhet. Ráadásul mindez a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak jön a legrosszabbul, hiszen ők csak itthonra termelnek, és kevesebb pénzük van a változtatásokra. Ennek ellenére jön a só nélküli ropi, és édesítőszerek váltják a cukrot az üdítőkben.

Mától kell megfizetni a chipsadóként vagy hamburgeradóként emlegetett népegészségügyi termékadót az üdítőitalok, energiaitalok, előrecsomagolt édességek, a sós snackek és ételízesítők után. Az új adóról szóló törvényt június végén nyújtotta be két fideszes képviselő, és gyors vita után július 19-én ki is hirdették. A cél az, hogy minél kevesebb egészségtelen élelmiszert fogyasszon a társadalom, de a lassú növekedés miatt bajban lévő költségvetésnek sem jön rosszul az adótól várt évi 20 milliárd forintos bevétel.

Beindul az árlavina

Harcban a cukorért a cukor ellen

Több furcsaság is adódik a meglehetősen gyorsan megszült törvénnyel kapcsolatban. Az energiaitalokat például nem a korábban az etalonnak számító Red Bull betiltását is eredményező taurintartalom, hanem a koffein miatt adóztatják – noha az évezredek óta fogyasztott koffein hatásai jóval ismertebbek, ráadásul egyre inkább jó antioxidánsként tekintenek rá. Ellentmondásos a kormány cukor elleni harca is: egyrészt jóval alacsonyabb adó terheli a jóval nagyobb mennyiségében fogyó cukros űdítőket, mint az energiaitalokat, másrészt viszont magát a cukrot nem üldözik – ahogy egyébként a snackeknél büntetett sót sem. Miközben a parlament a chipsadót tárgyalta, a kormány éppen hadat üzent a cukorár emelkedésének, és a stratégiai készletek felszabadításával, illetve vizsgálóbizottság bevetésével igyekezett elérni, hogy minden magyar asztalára újra olcsó cukor kerüljön.

Az új adó legszembetűnőbb eredménye az lesz, hogy jócskán megnő az adóköteles termékek ára a boltokban. „A gyártók és a kereskedők sincsenek abban a helyzetben, hogy átvállalják az adó költségeit” – mondja Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója.

Az Index által megkérdezett gyártók többsége 15 és 50 százalék közötti drágulást vár, a legnagyobb mértékű áremelés az energiaitaloknál lehet.

Az üdítőitalok adója literenként 5, az energiaitaloké 250, az édességeké kilogrammonként 100, a snackeké és az ételízesítőké 200 forint, a boltokban azonban ennél jóval nagyobb mértékű áremelkedést tapasztalhatunk majd: a fix összegű adót a gyártó fizeti meg, erre viszont még rájön a kereskedők százalékban számolt haszonkulcsa és a szintén százalékos értékben megállapított áfa, amik így a magasabb alapösszeg miatt tovább növelik a forintban érzékelhető ártöbbletet.

„Egy olyan termék esetében, aminek az árára 20 forintot tesz rá az adó miatt a gyártó, a végső fogyasztók akár 40 forintos ártöbblettel is találkozhatnak, ha változatlan haszonkulccsal számolnak a kereskedők” – mondja Ziegler János, a Ziegler Ostyagyár tulajdonosa.

Késleltetett hatás

Az áremelkedés nem fog egyből megjelenni a boltokban, Fodor Attilla arra számít, hogy szeptember végére vagy október elejére fogynak ki a még augusztusban gyártott készletek, amik után nem kellett adót fizetni.

Hasonlóan vélekedik Zentai László élelmiszer-ipari mérnök, a Buszesz Zrt. vezérigazgatója is: „Nagyon rosszul alakult a nyári szezon, a szokásosnál kisebb volt a forgalom, így magasabb készletek maradtak. Ez az üdítő- és az energiaitalok piacára is igaz” – mondta az Indexnek.

Sómentes ropi, cukormentes üdítő

A szakember szerint ennek az áremelkedés idejének kitolásán kívül lesz még egy hatása: Időt is ad a gyártóknak, hogy egymás lépéseire figyelve döntsenek: akarnak-e a receptúrák módosításával adómentessé válni.

Mennyi só adózik?

Üdítőitalok után akkor kell adót fizetni, ha 25 százaléknál kisebb a gyümölcstartalmuk és deciliterenként 8 grammnál több cukrot tartalmaznak, energiaitalok után pedig akkor, ha több mint 10 milligramm koffein van egy deciliterben. Az ételek közül az édességek akkor adókötelesek, ha 10 dekagrammonként 4 dekánál több cukrot, a snackek pedig akkor, ha 1 grammnál több sót tartalmaznak. Az ételízesítőknél 10 dekagrammonként 5 gramm só az adózási határ.

A multinacionális márkáknál ez nyilván nem opció, de az „alföldi kólák” esetében – ahol a cukortartalom lehet a gond – járható megoldás. Kockázata van, az édesíz érzete mesterséges édesítőszerek hozzáadása miatt megváltozik. Így a termékek olcsóbbak maradhatnak, de fogyasztókat veszíthetnek is, véli Zentai.

Hasonló dilemmában vannak az élelmiszergyártók is: „Csak néhány termék esetében van lehetőség az összetétel megváltoztatására úgy, hogy az ne menjen a minőség és az élvezeti érték rovására, ezek is inkább szezonális termékek. A tejcsokoládé esetében nyilvánvalóan nincsen erre mód” – mondja Sánta Sándor, a Bonbonetti ügyvezetője.

Vannak olyan cégek is, amik már döntöttek az új lépésekről: „A chipsadó miatt másfélszeresére fog nőni a ropink ára, emiatt kénytelenek leszünk bevezetni egy új típust is. Ezen kívül se lesz só, belül is alig, igazából már nem is nevezném ropinak” – számolt be az Indexnek a terveiről az egyik sós snacket gyártó hazai cég üzemvezetője.

Alternatív megolások

Kérdés, mennyit nyernek a recepten változtató cégek a multik dráguló termékeitől esetleg elforduló fogyasztókból. Mindenesetre alternatívák léteznek: az adó által leginkább sújtott energiaitalok piacán például adómentes a Buszesz gyártotta Watt Natura, ami nem tartalmaz koffeint, sem taurint. A természetes összetevőkre építő energiaitalok piaca az adó miatt alighanem szélesebb lesz Zentai László szerint.

Az energiaital-gyártók emellett alighanem az exportjukat igyekeznek majd felfutatni az áremelkedés miatt várhatóan csökkenő hazai fogyasztás miatt, véli a Buszesz vezetője.

Bizonytalan részletek

A gyártók késlekedését nemcsak az okozza, hogy a versenytársakra várnak: még nem született semmilyen végrehajtási rendelet, ezért számos részét nehéz egyelőre értelmezni. A Bonbonetti például csak két nappal a jogszabály életbe lépése előtt kapott választ a kérdéseire – mondja a cég ügyvezetője.

Az egyik legjobb példa a nem egyértelmű esetekre a szaloncukor: ezt forgalmazzák dobozban és ömlesztve is, azt viszont csak a minisztérium válasza döntötte el, hogy ez utóbbi nem tartozik az adóköteles termékek körébe, hiszen nem minősül előre csomagoltnak – az adó pedig csak ezekre vonatkozik. „Ráadásul ebben az esetben a törvény a gyengébb minőségű termék felé tereli a fogyasztókat” – teszi hozzá Sánta Sándor.

Multik előnyben

A gyártók szerint nemcsak ez a probléma az új adóval: mivel az itthon is jelen lévő nemzetközi cégek sok országba exportálnak, ezért csak a gyártott termékek egy részére kell kifizetniük az adót. Így annak nagyobb részét tudják lenyelni, mint a kisebb magyar cégek, amik csak belföldi értékesítésre termelnek.

Ráadásul az is problémát jelent, hogy az adó fix összegben van meghatározva: "a magyar cégek jellemzően olcsóbb termékeket gyártanak, tehát az árhoz viszonyítva több adót kell fizetniük, így azonban versenyhátrányba kerülnek a drágább termékek gyártóival szemben" – mondja Ziegler János.

Ez gyárbezárásokhoz és tömeges elbocsátáshoz vezethet: a Magyar Márkaszövetség júniusi felmérése szerint négy magyarországi gyár zárhat be, és 2000-2200 ember vesztheti el a munkáját.

Új Eduscho-korszak jöhet

Zentai László még egy problémára hívja fel a figyelmet, amit ma a  legsúlyosabbnak lát: Dániában nemrég eltörölték a hasonló adót, ugyanis rájöttek, hogy az EU-ban összehangolás nélkül hasonló teher nem működőképes.

Hiába kell elvileg megfizetni a magyar chipsadót az Ausztriából behozott Red Bull után is, Zentai szerint Magyarországon újra kezdődhet a Gorenje–Eduscho-korszak, amikor két karton levámolt kávé mellett sok kisboltban szürkeimportból származó termékeket árultak jóval olcsóbban. Hogy a valóságban mit hoz az új törvény, arra csak az ősz folyamán derül fény, ám az valószínűnek tűnik, hogy a gyártók és a kereskedők is keresni fogják annak a módját, hogyan tudják elkerülni forgalmuk csökkenését.