Vilhelmina
10 °C
21 °C

Nagyot hasalhat a dohánylobbi

2011.09.02. 12:21
Nagyon nehéz az idén adóemeléssel befoltozni a költségvetési lyukat, rendes eljárással a jövedéki adók csak decembertől lehetnek magasabbak, a készletek miatt a piaci és így a költségvetési hatás 2012-re tolódik. A kormány néhány hetet igen, sok pénzt viszont csak akkor nyerhet egy gyorsított eljárással, ha például a dohánytermékeknél a korábban tervezett mértéknél lényegesen drasztikusabb emelésre szánja rá magát. A nyári dohánylobbi-történet lezárásakor az NGM már alighanem kalkulált azzal, hogy az ősszel a költségvetési harcban sokkal jobb pozícióban lesz az adóemelést két hónapja megfúró képviselőkkel szemben.

A dohánytermékek jövedéki adójának emelése lehet az egyik forrása az idei költségvetésben keletkezett 100 milliárd forintos lyuk befoltozásának – derült Orbán Viktor miniszterelnök a héten tett nyilatkozataiból. Miközben az kétséges, hogy az idén egy fillér pluszhoz is juthatna az állam dohánypénzekből, jövőre annál is nagyobb emelés jöhet, mint amit néhány hónappal ezelőtt javasolt a nemzetgazdasági minisztérium.

A dohánytermékek adóját már az ősztől felemelte volna a gazdasági minisztérium, a június 3-án benyújtott törvényjavaslat három előre rögzített adóemelési lépcsőről szólt, szeptembertől, majd 2012 januártól és júniustól drágult volna a cigaretta és a sodort dohány. A kacskaringós utat bejárt, a parlamentben egyéni képviselői indítványokkal módosított javaslatot azonban az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtt a gazdasági bizottsággal visszavonatta az NGM.

Hogy volt?

"A dohánylobbi erősebb volt" - adott magyarázatot Balsai István a zárószavazás előtti módosítót benyújtó parlamenti alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke az Indexnek arra a kérdésére, miért döntöttek mégis úgy, hogy nem emelik a dohánytermékek jövedéki adóját. A majdnem adóemelés majdnem igaz történetét itt foglaltuk össze.

A bizottsági képviselők nem tudtak, az NGM nem volt hajlandó érdemben nyilatkozni a visszavonás hátteréről, a tárca mindössze annyit közölt akkor, hogy az eredeti célt nem sikerült volna elérnie a javaslatnak. Az ugyanis többek között az lett volna, hogy az olcsóbb, ezért az utóbbi években egyre nagyobb forgalmú sodort dohányok adóterhét közelítsék a hagyományos cigarettáéhoz, aki füstöl, mindegy, mit szív, fizessen csak bőven a költségvetésnek. (Az állam ráadásul kétszeresen bukik, ha az olcsóbb sodort dohány fogy a cigaretta helyett, annak ugyanis az alacsonyabb árára és jövedéki adójára épült áfája is kisebb.)

Információink szerint a parlamenti ellenállást látva végül az eredeti adóemelési javaslatot kidolgozó NGM-stáb érte el, hogy vonják vissza az agyonmódosított, a tervezettnél lényegesen kisebb mértékű adóemelést tartalmazó javaslatot a zárószavazás előtt. Érezhették ugyanis azt, ami mára fényesen be is igazolódott: 2011 őszén, a megborulni látszó idei, és veszélyben levő 2012-es költségvetéssel a nyakán a kormány már nem hagyhatja, hogy néhány képviselő milliárdokat vigyen ki a költségvetésből. Az Index számításai szerint ugyanis még a kilúgozott, majd végül visszavont adóemelés is hozott volna 3-4 milliárd forintot az idén, jövőre pedig már a GDP 0,1 százalékát közelítő 20 milliárd feletti összeggel lehetett volna számolni. (Az NGM 3 milliárd forinttal kalkulált az idei évre.)

A birodalom visszavág

Mennyi lett volna?

Az NGM eredetileg egy év alatt három lépésben a cigaretták jövedéki adóját összesen 7, a vágott dohányét 35 százalékkal emelte volna. Hörcsik Richárd módosító javaslata a jövőre tervezett két adóemelési lépcsőt jelentősen csökkentette volna. Összességében azzal járt volna, hogy az NGM eredeti tervével ellentétben jövő júliustól nem 10 060 forintra, hanem csak 9350 forintra nőtt volna a vágott dohány kilónkénti minimális jövedéki adója a mostani, 7860 forintról. Százalékban: a jelenlegi szinthez képest 35 százalékos jelentő NGM-javaslat helyett csak 19 százalékkal nőtt volna a vágott dohány adója. Emellett, bár nem jelentős mértékben, de az NGM javaslatára licitálva emelte volna a cigaretták adóját.

Az idei kiesést már aligha tudja behozni a kormány: az adótörvények kihirdetésük után 45 nappal léphetnek hatályba, a parlament szeptember 12-én ül össze először. Ha a kormány már az első ülésnapig beterjeszt is egy új adóemelési javaslatot, annak szokásos átfutási ideje bő egy hónap, így a reálisan október végén kihirdethető adóemelés december közepén léphetne hatályba.

Ugyanakkor ez vonatkozik az összes többi adóemelési elképzelésre is – a miniszterelnök egyebek között a szerencsejátékok és az alkohol adójának emelését is említette, mint az idei 100 milliárd forintos lyuk lehetséges fedezetét. Ebből adódhat, hogy a kormány egy gyorsabb megoldáson gondolkozik, elvileg – a házszabálytól való eltérés esetén, amit a képviselők 4/5-önének kéne támogatnia – akár az első ülésnapon, érdemi vita nélkül is dönthetnek a képviselők az adóemelésről. Ebben az esetben sem lehet azzal számolni, hogy a 45 napos szabály miatt október vége előtt hatályba lép a törvény.

Azaz, ha csak a még júniusban várt 3 milliárd forint pluszt szeretnék a költségvetésben az idén látni, a szeptember helyett október végén életbe lépő adóemelésnek fele annyi idő alatt kell behoznia a pénzt, tehát jóval nagyobb mértékben kell gondolkodni.

Valószínűbb azonban, hogy a tárca a komolyabb adóemelést 2012-re tartogatja. A British American Tobacco (BAT) korábban közölt számításai szerint egy 560 forintos, 19 szálas cigarettán a forgalmi és jövedéki adó együttesen ma 456,3 forint, vagyis 81,5 százalék. Ebből durva számítással azt mondhatjuk: ha a cigi jövedéki adója 7 százalékkal nő, ahogy azt eredetileg tervezték volna, az nagyjából 50 forinttal dobná meg egy doboz árát – ha jövőre kaszálni akar a költségvetés, ennél is nagyobb emelés jöhet. A vágott dohány ára pedig felzárkózhat a gyári cigi közelébe.

Mi a stratégia?

Ráadásul az adóemelés elkerülhetetlen, uniós kötelezettség. A jelenlegi szabályok szerint az EU-államokban a jövedéki adó szintjének el kell érnie a cigaretta átlagárának 57 százalékát, és nem lehet alacsonyabb 1000 cigarettánként 64 eurónál (ahol ez több mint 101 euró, ott el lehet tekinteni az 57 százalékos szinttől). Magyarország 2008 végére, a derogációs időszak lejártára teljesítette is ezt a szintet.

2014 január elsejétől az EU által elvárt szintek tovább emelkednek, a cigaretta árának 60 százalékára, illetve 1000 szálanként 90 euróra. Az új szintek elérésére Magyarország 2018-ig kapott haladékot. A százalékos arányt már most is elérjük, de az ezer szálra megállapított összeg 23 euróval marad el az előírt szinttől. Ez 265-ös árfolyam mellett azt jelenti, hogy a legolcsóbb doboz cigarettának csak a jövedéki adó tartalma és az arra rakodó áfa hatszáz forint felett lesz. Ez a kiskereskedelmi ár egyéb összetevőit is figyelembe véve azt jelenti, hogy 800 forint alatt aligha lehet a legolcsóbb cigaretta sem (ma 520 forint körül van a legolcsóbb cigik ára). Minél később kezdődik az emelés, annál drasztikusabb egyszeri lépésekre lesz szükség később.

Ország Jövedéki adó minimális aránya az árban (százalék) Jövedéki adó ezer szálra (euró) Átlagár (19 szál, forint)
Magyarország 60,6 67,0 575
Csehország 60,5 81,6 701
Szlovákia 65,0 86,2 690
Lengyelország 66,1 76,7 603
Románia 63,0 74,8 622
Bulgária 68,9 77,5 585
Ausztria 58,9 111,6 985
Németország 60,7 139,4 1195
Franciaország 64,3 173,5 1404

Az is látszik az Európai Bizottság nemzetközi összehasonlításából (pdf, angol), hogy a százalékos előírást ma még azért tudjuk ilyen könnyen teljesíteni, mert Magyarországon a többi államnál sokkal olcsóbb (átlagosan 575 forint) egy doboz cigaretta. Ennél csak Litvániában és Észtországban olcsóbb néhány forinttal egy átlagos árú doboz, viszont még Bulgária (585 Ft) és Románia (622 Ft) is drágább lett nálunk. (Az árak az idén márciusi állapotot, az akkori árfolyamokon való számításokat tükrözik.)