Orsolya
10 °C
21 °C

Tényleg megállt a magyar növekedés

2011.09.08. 10:16

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) stagnált az idei a második negyedévben a megelőző negyedévhez, és 1,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a részletes adatok alapján csütörtökön.

A most közölt adatok megegyeznek az előzetesen publikált számokkal. A stagnálás mögött a mezőgazdaság 9,2 százalékos növekedése, az ipar 0,9 százalékos, az építőipar 4,9 százalékosos, és a szolgáltatások 0,5 százalékos mérséklődése áll. A háztartások fogyasztási kiadása érdemben nem változott. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,8 százalékkal csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,7 százalékos, a végső fogyasztás 0,4 százalékos csökkenést mutatott. Az export 1,0 százalékkal, az import 3,5 százalékkal csökkent.

Az NGM optimista

Bár a második negyedéves GDP adat általános megdöbbenést okozott az elemzők körében, és 100 milliárdos lyukat ütött a költségvetésen, a Nemzetgazdasági Minisztérium bizakodó. Közleményük szerint az adat a "vártnak megfelelő". A tárca úgy véli, a részletes GDP számok alapján kijelenthető, hogy a gazdaság belső motorja, a fogyasztás a stabilizálódás jeleit mutatja. "Az előttünk álló negyedévekben a belső kereslet várhatóan további pozitív jeleket fog felmutatni, amely a bizonytalan külpiaci konjunktúra mellett is stabilizáló erővel hat a növekedésre."

Az ipar hozzáadott értéke a KSH adatai szerint 5,6 százalékkal nőtt, elsősorban a feldolgozóiparban bekövetkezett 6,6 százalékos bővülés következtében. Az ipar egészében 1,3 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

Az építőipar teljesítményének hatodik éve történő visszaesése ugyanakkor tovább folytatódott: 10,3 százalékkal esett vissza a termelés volumene a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztásának korábbi negyedévekben tapasztalt csökkenése megállt, 2011 második negyedévében 0,1 százalékkal növekedett. Ez a folyamat döntően annak köszönhető, hogy a háztartások fogyasztási kiadása, ha szerény mértékben is, de emelkedni kezdett, 0,4 százalékkal nőtt - írja a KSH.