180 forinton kiszállhatunk a frankhitelekből?

Egyösszegű végtörlesztés esetén a devizahitelesek mentésére szolgáló korábbi csomagban rögzített 180 forintos frank- és 250 forintos euró árfolyamon kell biztosítaniuk a bankoknak a hitelből való kiszállást, minden ezzel kapcsolatos költség őket terheli – ezt a javaslatot jelentette be Lázár János a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok kétnapos frakcióülése után Hajdúszoboszlón. (A frakcióvezető nem említett külön a jenhiteleseket, de a javaslat nyilván rájuk is vonatkozik, a jen rögzített árfolyam 2 forint/jen.)

A kormány elvileg vasárnap dönt arról, támogatja-e a javaslatot. Orbán Viktor ugyanakkor korábban is célzott arra, hogy a devizahitelesek mentésében van még tennivaló, az ősz arról fog szólni, hogy a veszteségmegosztást hogyan rendeznék a bankokkal. A felvázolt javaslat mindenesetre kis túlzással lenullázza az adósok veszteségét, és annak döntő részét a bankokra terheli: a bankok számára nemcsak az árfolyamkülönbség okozta tényleges veszteség, hanem a hitelekből kalkulált jövőbeni nyereség lenullázását is jelenti javaslat.

A kormány nem egyeztetett a Bankszövetséggel az rögzített árfolyamon való törlesztés lehetőségéről - közölte Müller János, a bankszövetség főtitkára. Nem tudunk arról sem, hogy akár a frakcióban számítások készültek volna a javaslat következményeiről, mindenesetre a bankszektor egészére vetítve, tömeges visszaadás esetén százmilliárdokról, a bankadó okozta veszteséget jóval meghaladó tételről lehet szó.

Kérdés persze, ki tud előtörleszteni: elvileg csak az, akinek a kezében ott van a tőke. Lázár János szerint viszont fel lehet venni forinthitelt is a kiszálláshoz, ugyanakkor a erre külön nem tartalmaz megoldást a javaslat. Ha tartalmazna, akkor az már gyakorlatilag azt jelentené, hogy bárki besétálhat a bankba, és 180 forintos árfolyamon forintra válthatja a frankhitelét, megszabadulva az eddigi és a jövőbeni árfolyamveszteség döntő részétől. Lázár azonban kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy a 1,5 millió devizahiteles közül várakozásaik szerint 2-300 ezer emberen segítene a javaslat.

Ehhez már mi tehetjük hozzá: alighanem olyan 2-300 ezer emberről van szó, aki bár nyögi a magas frankárfolyam terheit, egyelőre bírja, hiszen tud akkora tőkét mozgósítani, ami az előtörlesztéshez szükséges, illetve hitelképes a mostani a hitele mellett is. Ha tényleg csak őket célozza a javaslat, az ugyan egyfelől azt jelenti, hogy bankok számszerű vesztesége kisebb, de a legjobb adósaikat "veszítik el" a devizások között. A portfolióátrendezés pedig nyilván további céltartalékképzést tesz szükségessé.

Az átlagos, durván 15 éves hátralévő futamidejű, 27 ezer svájci frankos, tehát 6,5 millió forintos tőketartozásra vetítve ez óriási könnyebbség lenne az adósoknak, miközben nagyon megterhelné a bankok mérlegét. Aki a fenti paraméterekkel rendelkező svájci frank alapú hitelét a mostani piaci áron törlesztené, 6,21 millió forintot kellene fizessen a bankjának. A rögzített árfolyamon a tartozás 4,86 millió forint lenne, a megtakarítás tehát 1,35 millió lenne.

A PSZÁF legfrissebb, júniusi adatai szerint a háztartások teljes devizahitel állománya 4985 milliárd forint, ebből 2560 milliárd forintot a lakáscélú állomány tesz ki. Az adatok a július-augusztusi piaci turbulenciák miatti átárazódás hatását ugyan nem tartalmazzák, de nagyságrendileg jelzik, hogy mennyi hitelt lehetne a piaci árnál lényegesen olcsóbban visszafizetni. A frankhitelesek 21-22 százalékkal, az euróhitelesek bő tíz százalékkal fizethetnének kevesebbet.

A teljes devizahitel állomány ráadásul ennél is nagyobb, mert a pénzügyi vállalkozások által közvetített hitelek a felügyelet adatsoraiban nincsenek benne, náluk az állomány durván ezer milliárdra rúg.

Nehéz elhinni, nehéz értelmezni

Nehéz értelezni, nehéz elhinni a bejelentés megvalósítását, mondta az Indexnek Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint ez a terv a bankok működésébe és a banki hitelszerződésekbe messze az eddigi lépéseken túlmutató módon avatkozna bele, az ügyben a Bankszövetség mellett alighanem az EU-nak és az IMF-nek is lenne néhány szava.

Duronelly egyetért a fent már vázoltakkal, miszerint az eddigi információk alapján a javaslat ráadásul kifejezetten a jó adósoknak, a gazdagabb, az árfolyamoktól ma is kevésbé szenvedő rétegeknek segítene. Hangsúlyozta: ha elfogadjuk, hogy az átlagos devizaadós jelenlegi tartozása 27 ezer svájci frank, és a Fidesz csak 200 ezer ember mentene meg, az a jelenlegi, 230 forintos árfolyam és a 180-as rögzített szint különbségéből adódóan 260 milliárd forint azonnali veszteséget jelent a bankszektornak. Ez ráadásul eddig céltartalékkal aligha lefedett, váratlan veszteség: ha az adós nehéz helyzetbe kerül, de a hitelszerződés él, a bank esetleges könnyítésekkel a hitelen várható nyereség egy részét elbukja, de a kihelyezett tőkén még nincs vesztesége. Az esetleges tőkeveszteségre persze, minél veszélyesebb a hitel, annál nagyobbat, képeznek céltartalékot a bankok. A mostani javaslat az eddig jól fizető hiteleket érinti, és a bankok számára a kihelyezett tőke jelentős részének, az árfolyamkülönbségből adódó bő 20 százalékának az elvesztését jelenti. Mindez aligha pörgeti fel a bankok hitelezési kedvét.

Az árfolyamveszetség ráadásul tovább nőhet, a forint ugyanis, ha a javaslat életbe lép, szükségszerűen gyengülni fog: a bankoknak egyszerre kell nagyobb összegű devizát vásárolniuk, hiszen bár az ő követelésük az adóssal szemben lejár, nekik vissza kell fizetni a teljes tőkeösszeget.

Fizikailag lehetetlen

Látni kéne részleteiben a javaslatot, de az eddigi hírek alapján kevéssé tűnik megvalósíthatónak – mondja Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője is. Hangsúlyozta: ha az összes devizahiteles számára lehetővé tennék valamilyen módon a végtörlesztést, az mintegy 1100 milliárd forintos azonnali veszteséget jelentene a bankrendszernek, ekkora árfolyamveszteséget kellene azonnal bevállalniuk, ennyi pénz pedig egyszerűen nincs.

Ha valóban csak szűkebb körre, a jelenleg végtörleszteni egyéb segítség nélkül képes rétegre írják a javaslatot, akkor az a gazdagabb, jobb helyzetben levő adósoknak segít: akinek a havi törlesztés is gondot okoz, honnan szerezne pénzt a teljes adósság egyben való rendezésére, még a kedvező árfolyamon is? – teszi fel a kérdést a szakértő. Ugyanakkor ő is egyetért abban, hogy a forintot már kisebb átváltási hullám is komolyan gyengíthetné. Ez megint a devizahitelben ragadók dolgát tenné nem mellékesen nehezebbé.

Mennyiben érintené ez az OTP-t?

Az OTP 2011 első féléves gyorsjelentése szerint a hazai operációban nettó értelemben kb. 1800 milliárd forint összértékű hitelállománnyal rendelkezett. Számításaink szerint ennek kb. a fele lehet devizaalapú, a portfólión belül azonban nehéz megbecsülni a pontos devizaarányt, írja a javaslatra kiadott gyorselemezésében az Equilor.

Ha a 2011. június végi devizaárfolyamokat vesszük alapul, akkor a CHF/HUF esetében kb. 25%-os, míg az EUR/HUF esetében 7-8%-os különbséggel szembesülne az OTP a törlesztésnél/visszafizetésnél. A hitelállományra vetítve legrosszabb esetben ez 150-200 milliárd forintos veszteséget jelentene az OTP-nek, amely részvényenként 500-700 forintot jelent (ha mindenki visszafizetné az összes hitelét).

"Véleményünk szerint ez a javaslat ebben a formában nem valósul meg; a későbbiekben arra számítunk, hogy bizonyos kondíciók fellazulnak" – írja az Equilor. Legvalószínűbb forgatókönyvként most 50-60 milliárd forintos kiadást (EPS-hatás kb. 90 forint) prognosztizálunk az OTP-re nézve, ez azonban a részletek napvilágra kerülésével változhat.

A javaslattal kapcsolatos bizonytalanság nyomot hagyott az OTP jegyzésén, egészen 3865 forintig kalapálták a részvényárfolyamot. Bár a délután folyamán még elképzelhető némi gyengélkedés az amerikai befektetők piacra lépésével, véleményünk szerint rövid távon érdemes gyűjtögetni az OTP részvényeit arra spekulálva, hogy fellazul a javaslat vagy valamilyen formában legalább részben kompenzációt kapnak a bankszektor tagjai.