Jusztina
10 °C
27 °C

Devizásnak nincs barátja

Ez történt a gazdaságban az év 36. hetében

2011.09.10. 14:32
A héten sem lehetett oka panaszra azoknak, akik egy ideje már csak a gazdasági híreket követik a szappanoperák helyett, a legjobb forgatókönyvet megint az élet írta. Árfolyamgátat vezetett be a svájci jegybank, erősödtek az adósságválság körüli félelmek, a magyar kormány költségvetési lyukakat foltozott, Lázár János bedöntötte a pesti tőzsdét

A korábban már előkerült svájci csodafegyver ezúttal el is sült: az SNB kedden bejelentette, elege van az exportot gyengítő erős frankból, és 1,20-as árfolyamkorlátot vezet be az euróval szemben. A bejelentés nyomán óriásit zuhant a frank árfolyama a forinttal szemben is, a 252-es szintről 229 környékére.

A jó hír ellenére a frankhitelesek öröme mégsem lehet teljes, az új árfolyamszint ugyanis még mindig nagyon messze van attól a 150-170 körüli szinttől, amin néhány évvel ezelőtt hitelt vettek fel. Arra pedig egyelőre nem sok esély van, hogy a régi szintekre visszatérjünk, a frank forintban kifejezett értéke ugyanis az euró/forint árfolyamtól is függ, ami pedig az adósságválság körüli félelmek miatt aligha kúszik le 170 alá, egy darabig a 220-230 körüli frankkal kell megbarátkoznunk, gondoltuk még hét elején.

Ahogyan azt is, hogy kedvezőbb árfolyamért még a magyar kormány sem tehet túl sok mindent, fegyelmezett fiskális politikával persze jó formában tarthatja a forintot, de az igazi ütőkártyákat most sem ő tartja a kezében, az európai adósságválság kezelésének sikerén áll vagy bukik minden.

Hogy áll vagy bukik, az pedig egyelőre kétesélyes, miközben a második görög mentőcsomag jogi akadályai kezdenek elhárulni, a mentési kedv egyre csökken, Görögország csődkockázata az egekben, a korábban vállalt ígéreteiből jóformán semmit nem teljesített, az hogy kizárhatják az eurózónából, ma már nem számít tabutémának.

A görög kérdés túlmutat önmagán, valójában az eurózóna és az euró jövője a tét, és bár a szkeptikusok egyre többen vannak -  Lord Nigel Lawson, a brit Konzervatív Párt egyik legnagyobb tekintélyű veteránja szerint az euró létrehozása a II. világháború utáni időszak "legfelelőtlenebb politikai kezdeményezései" közé tartozott - megnyugtató, hogy az euró keresztapjaként is emlegetett Robert Mundell Nobel-díjas közgazdász még mindig hisz benne.

A saját elméleteket persze nem könnyű feladni, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter "egykulcsos adórendszerből keresletélékítés" tézisének újragondolása a jelek szerint még a csapnivaló GDP adat után sem érkezett el, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölt részletes adatai alapján a kormány örömmel nyugtázta, hogy jó úton jár.

A gyenge növekedésnek ugyanakkor vannak költségvetési áldozatai, a háromról két százalékra levitt növekedési kilátások mintegy 100 milliárdos lyukat ütnek idén a magyar büdzsén, amit a kormány jövedéki adó emelésből, keményebb adóbehajtásból, kiadáscsökkentésből, és osztalékokból foltozna be. Így novembertől kicsit drágább lesz az alkohol, jóval drágábbak lesznek az aromás tömények, nő a cigaretta és a gázolaj jövedéki adója, és jelentősen nő a szerencsejáték adója is.

Az adókivetésbe belejött Matolcsy nem állt meg az országhatárnál, szerdán azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy mihamarabb tegyen javaslatot a luxuscikkek forgalmi adójának emelésére, a magyar kormány ugyanis szívesen bevezetne egy 35 százalékos áfát a luxuscikkekre, ha mindenki más is megteszi.

Bár ennyi bejelentés talán elég is lett volna a hétre, az igazi fordulat csak ezután jött. Az alternatív ötletek szócsöveként használt Lázár János pénteken kifejtette, 180 forintos árfolyamon tennék lehetővé a frankhitelesek számára a végtörlesztést. Ez éppen a jelenleg jól fizető adósokat mentené, a bankokra hárítva azok árfolyamveszteségének nagy részét, másfelől komoly, a 1,5 millióból csak 200 ezer adóssal kalkulálva is 260 milliárd forintos veszteséget terhelne a bankrendszerre.

A megoldás aligha Simor András jegybankelnök devizásokat segítő ötleteinek egyike volt, az MNB a bejelentést követően aggódó hangú közleményt adott ki, zuhanni kezdett a tőzsde, az OTP részvényeit 15 százalékos mínuszba rántva. Hogy Lázár javaslatának mi lesz a sorsa, az előreláthatólag vasárnap derül ki.

   35. heti záró  36. heti záró
BUX  18 233
17 041
OTP 4001 3740
Mol 17 100
 15 400
Richter 35 530
34 150
Magyar Telekom 514 489

Mint az Index arról részletesen is beszámolt, a jelenlegi svájci frank hitelek törlesztői mintegy tíz százalékkal magasabbak annál, mint ami piaci szakértők szerint indokolt lenne, a hozzánk hasonló helyzetben levő Lengyelország számaival összevetve is szembetűnő a különbség. Vagyis a kormánynak lennének hagyományosabb eszközei is a terhek mérséklésére.

A frankdráma mellett ugyan kissé háttérbe szorult, de a hét fontos eseményei közé tartozott Patai Mihálynak a Budapesti Értéktőzsde elnökének, és a felügyelőbizottság elnökének lemondása, és az olaszok országos sztrájkja is. Kiderült, hogy újra lesz támogatott lakáshitel, néhány helyet előrelépett az ország a versenyképességi listán, valamint döntött a bíróság: az MVM-nek nyilvánosságra kell hoznia a paksi atomerőmű bővítésének részleteit.