A Fidesz a gazdagok pártja lett

Péntekre elkészült a jövő évi, országvédelminek nevezett 2012-es költségvetés tervezete. A nemzetgazdasági miniszter által ismertetett sarokszámokból kiderült, a kormány 2 helyett 1,5 százalékos gazdasági növekedést vár jövőre, a konvergenciaprogramban vállalt 2,5 százalékos hiánycél azonban emellett is megmaradt. Kevéssel, de tovább csökkenhet az államadósság: az idei 73 százalék után jövő év végére 72 százalék lesz a mértéke. Az infláció az eddig tervezettnél magasabb, a fogyasztás növekedése alacsonyabb lehet, miközben a munkanélküliségi ráta a két számjegyű tartományban marad.

A papírra vetett célkitűzések végrehajtása - lényegében a hiány leszorítása - ezermilliárdos kiigazítással érhető el. Ebből 250 milliárd már az idei költségvetésben is szerepelt, ami a minisztériumokat, állami alapokat és néhány kormányzati hatáskörön kívül eső szervezetet érintő takarékoskodásból ered.

Az új tervek tehát összesen mintegy 750 milliárddal javítják az egyenleget 2012-re. Ebből 300 milliárdot kiadáscsökkentéssel, 450 milliárdot bevételnöveléssel érne el a kormány, több intézkedés azonban szöges ellentétben áll a párt korábbi ígéreteivel, ráadásul erősíti a korábbi adóintézkedések kedvezőtlen hatásait.

A jókora csúszással elkészült költségvetés-tervezet szerint 25-ről 27 százalékra emelkedik az általános áfakulcs (a két kedvezményes, 5 és 18 százalékos kulcs változatlan marad), egy százalékponttal emelkedik a munkavállalói egészségbiztosítási járulék, a vállalkozások reprezentációs költségek utáni adókedvezménye csökken. A társasági adónál a veszteségelhatárolás szabályai változnak, emelkedik a cégautóadó és a főállású vagy társas vállalkozások béralapjánál a minimálbér 1,5-szerese után kell majd egészségügyi járulékot fizetni. Megadóztatnák az online szerencsejátékokat, illetve a gazdasági miniszter szerint még több tucat kisebb-nagyobb módosítás jön.

Szerencsés gazdagok

A jövedelmi helyzetre legnagyobb erővel ható változás, hogy 2012-ben egyetlen lépésben, egyszerre kivezetik az adójóváírást, és megszűnik a félszuperbruttó is. Utóbbi kedvez is az adózóknak, mert nem a munkaadói járulékkal felszorzott jövedelmük után kell megfizessék a közterheket, csak sima bruttó bérük után. Az így kapott adóalap-csökkenés pozitív hatásán azonban mindenki osztozik, míg az adójóváírás kivezetését csak az alacsonyabb jövedelműek érzik meg.

A kedvezmény a jobban keresőknek eddig sem járt, azt 180 ezer forintos fizetésig lehetett maximálisan igénybe venni, amiből 12 100 forinttal magasabb nettó jövedelem adódott. A kivezetés miatt ennyivel csökken a nettó ebben a jövedelemsávban, amit a szuperbruttó-adóalap eltörlése csak kisrészben tud ellensúlyozni. Az egyedülálló adózók az idei minimálbért feltételezve közel nettó 10 000 forinttal visznek kevesebbet haza jövőre, de jelentős lesz a nettó jövedelemcsökkenés majdnem minden kategóriában, 213 000 forint havi bruttóig, mert az adójóváírás 180 ezer fölött csak sávosan fut ki.

Nemcsak az adóváltozásokkal, a devizahitelek kedvezményes végtörlesztéséről szóló, pénteken benyújtott törvényjavaslattal sem a rászorultabbakat segíti a kormány. Bár a potenciális érintettek körét hitelnagyság szerint végül nem, csak a hitelfelvételkor érvényes devizaárfolyam szerint szűkítették, mégis, elsősorban a megtakarításokkal rendelkező, hitelképes adósoknak jelent érdemi segítséget a konstrukció. Hogy pontosan mekkorát, azt kalkulátorunkkal kiszámolhatja.

Szép új világ

A dolognak ráadásul messzire mutató, a gazdasági növekedést és a pénzügyi stabilitást is veszélyeztető kockázatai vannak, hiszen a lépés a bankoknak több száz milliárdos veszteséget okozhat, miközben jogi- és alkotmányossági aggályok is felmerültek. Ezekkel a döntést megelőzően a kormány is tisztában volt, ennek ellenére a miniszterelnök úgy nyilatkozott, a javaslat nem üti a magyar jogot.

A lépés egyébként duplán is éket ver az adósok közé. Nemcsak azzal, hogy egyeseket elzár a lehetőségtől – a bejelentett THM-plafon a gyorshiteleknek tenne keresztbe  –, illetve azzal, hogy a kedvezőtlen növekedési hatásokat közvetetten mindenki elszenvedné, hanem azzal is, hogy a döntés pénzügyi kockázatait az összes adófizető nyakába varrja. Elképzelhető ugyanis, hogy az államot nemzetközi szintéren kártérítésre kötelezik, amit a kormányfő szavai szerint az állam fizetne. A Bankszövetség már be is jelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordu, az osztrák pénzügyminiszter is hevesen tiltakozott, nem alaptalanul. (A bankok életét egy, az egyoldalú szerződésmódosításokat eddig sikeresen torpedózó bírósági per is nehezíti, illetve nehezítheti.)

A kormányzati bejelentéseket a piacok sem szerették. A héten többéves csúcsra ugrott a magyar csődkockázat, miközben éves mélypontjára gyengült a forint az euróval és a dollárral szemben, illetve emelkedőben voltak az állampapírpiaci-hozamok is. A svájci frank távol maradt korábbi csúcsaitól, a 240-es forinttal szembeni árfolyamot mégis többször közelítette, ráadásul úgy, hogy a svájci jegybank kitartóan adja a frankot az euróért cserébe. A bejelentéseket a tőzsdék is rendre negatívan reagálták le, hiába volt alapvetően jókedv a külföldi részvénypiacokon, a Budapesti Értéktőzsdén maradt az utóbbi hetek nyomott hangulata.

	37. heti záró	36. heti záró
BUX	16 779	17 041
OTP	3740	3740
Mol	15 105	15 400
Richter	32 500	34 150
Magyar Telekom	492	489

Eközben a nemzetközi kilátások sem túlságosan kedvezők. A hét elején reflektorfénybe került Görögország azzal, hogy hamarosan kifut a pénzből, ráadásul szinte 100 százalék, hogy csődbe megy, legalábbis a piaci árazások szerint. Az USA továbbra is nyakig merült az adósságban, miközben egyre többen beszélnek az eurózóna végéről. Soros György is megszólalt, tartós recessziót vár, a világ jegybankjai ellenben összefogtak, hogy kellő dollármennyiséget biztosítsanak a pénzügyi közvetítőrendszernek.