Olivér
8 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Elbukni látszik az egykulcsos adórendszer

2011.09.20. 18:56 Módosítva: 2011.09.20. 21:37
Úgy kompenzálnák az adójóváírás, a szuperbruttó kivezetése és az egészségügyi hozzájárulás emelésével rosszabbul járó tömeget, hogy a 202 ezer forint felett keresőkre átmeneti hozzájárulást terhelnének – jelentette be a nemzetgazdasági tárca. Ez lényegében egy második kulcs bevezetését jelenti, de ezt a kifejezést a minisztérium gondosan kerüli. Azt nem tudni, az átmeneti hozzájárulás mennyi lenne, és mennyi ideig kellene fizetni. A minimálbért 92 ezer forintra emelné az NGM.

A költségvetés terhére, adóhivatali regisztráció és nyilatkozat után az állam kompenzálni fogja azokat, akik a most bejelentett adóváltozással rosszul járnak – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az egykulcsos adót ért kritikákra reagáló közleményben szerepel az is, hogy valójában mégsem lesz egykulcsos a jövedelmek terhelése. Nem adónak hívják majd, de a fenti kompenzáció fedezeteként a jobban keresőknek a 16 százalékos szja felett is kell fizetniük. Egyelőre csak annyit tudni, hogy 202 ezer forintos jövedelem felett élhet a második kulcs, azaz kell fizetni az "eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást".

Szolidaritási adó – újabb ötlet Gyurcsány Ferenctől?

Technikailag több módja is van a 202 ezer forint feletti jövedelmek terhelésének, gyakorlatilag azonban ez szinte elkerülhetetlenül második kulcsként érvényesül az adórendszerben – amennyiben esetleg tovább bontják a jobban keresők rétegeit, és különböző hozzájárulási mértéket állapítanak meg, az további kulcsként értelmezhető. Míg azonban a klasszikus többkulcsos rendszerben a magasabb jövedelemrész magasabb kulccsal adózik, itt szinte biztosan egy néhány százalékos, alacsony kulcs lehet a további teher.

Ezt másképp nevezhetjük szolidaritási adónak, vagy szolidaritási kulcsnak is, aminek lehetőséget több kormányközeli szakértő is felvetette az elmúlt napokban. Hasonlóra volt már példa: a Gyurcsány-kormány 2006-ban 4 százalékos szolidaritási adót vetett ki a hatmillió forint feletti jövedelmekre. Most a szolidaritási küszöb éves szinten 2,42 millió forintra csökkent a bejelentés szerint.

Ez a második kulcs, azaz a 202 ezer forint fölött keresőkre kirótt átmeneti jellegű hozzájárulás mindaddig él, "amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelemkiesést okoz".

A tárca közleményében nincs szó arról, mekkora lesz a második kulcs, vagyis az átmeneti hozzájárulás mértéke, az mindenesetre csak a 202 ezer forint feletti jövedelemrészt terheli (ahogy a korábbi többkulcsos rendszerben a felsőbb kulcsok is csak a sávhatárok feletti részre vonatkoztak).

Nem tudni egyelőre azt sem, milyen számításokat végzett a tárca annak megállapítására, hányan lehetnek, akiket kompenzálni kell. Ennek menete is felvethet kérdéseket: a kompenzáció ugyanis azoknak jár, akik nyilatkoznak arról, hogy a bejelentett, alacsony bérüket nem egészítik ki szürke- vagy feketejövedelmek. Azaz arról – feltheteően nagyobb ellenőrzési kockázatot vállalva –, hogy eddigi bevallásaikban nem csaltak.

Béremelést is akarnak

Az NGM ugyanakkor jelzi, a kormány minden lehetséges intézkedést meg fog hozni, hogy "az adórendszer átalakításának hátrányos hatásait semlegesítse". Ennek első lépése, hogy javaslatot tesznek a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnál (NGTT) a minimálbér 92 000 forintra, valamint a garantált bérminimum 108 000 forintra emelésére. Fenntartják a költségvetési szférában jelenleg is működő kompenzációs rendszert, amelynek eredményeként 2012-ben sem csökkenhet senkinek a havi nettó jövedelme. Emellett a versenyszférára vonatkozóan 5%-os béremelési ajánlást tesz.

Ez utóbbi, tekintve a 1,5 százalékos növekedési várakozást, szinte biztosan elfogadhatatlan lesz a munkaadói oldalnak.

Ki fog vallani?

A minimálbér 92 ezer forintra emelése nagyjából azt a számítást tükrözi, hogy nominális szinten mekkora béremelés kell ahhoz, hogy ez a réteg ne kapjon kevesebb pénzt az adómódosításokkal – mondta az Indexnek Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary adótanácsadó cég partnere. A cég saját számításai korábban hasonló eredményt hoztak – ez viszont azt is jelenti, hogy a minimálbéreseknek csak nominálisan lesz annyi pénzük, mint most, az inflációval az emelés nem számol, hangsúlyozta a szakértő.

Az egyszerűség a lényeg

Az egykulcsos adó bevezetésének számos indoka közül az NGM most is többet megismétel közleményében. Eszerint "Ilyen cél volt a személyi jövedelemadózás rendszerének leegyszerűsítése, az arányosság, az egyenlő társadalmi szerepvállalás megteremtése, az adóterhelés csökkentése és az adóbázis szélesítése."

Az újabb tervek, a szolidaritási kulcs bevezetése kapcsán azonban sem az egyenlő terhelés, sem a rendszer egyszerűsítése nem látszik megvalósulni.

A valamivel minimálbér felett keresők lehetnek azok, akik elsősorban rosszul járnak az adómódosítással – számukat nem lehet pontosan megbecsülni, de a bejelentés sok egyéb kérdést is nyitva hagy ezzel kapcsolatban. Hegedűs Sándor szerint ilyen az, hogy kinek kell a kompenzációért jelentkeznie: ha a munkavállalónak, aki ebben a kereseti rétegben jellemzően kevésbé tájékozott – esetleg nehezebben boldogul az ügyintézéssel –, gyaníthatóan kevesebb lehet a jelentkezők száma, mintha a feladatot részben a munkaadókra terhelné a kormány. A munkavállalóknak ráadásul januárban úgyis számos nyilatkozatot kell kitölteniük a munkáltató felé, amit az továbbít az adóhatóságnak: ebbe a menetbe illesztve nagyobb kört lehet lefedni, mintha egyénileg kell megkeresni a NAV-ot.

A kompenzáció nagysága is kérdéses, itt ráadásul Hegedűs szerint valószínűleg olyan megoldást kell figyelembe venni, ami az idei év első nyolc hónapját tekinti bázisnak: a mostani bejelentés után ugyanis könnyen indulhat egyfajta játék a bérekkel, aminek eredményeképpen magasabb lehet a kompenzálandók köre és a kompenzáció egy adott munkavállalóra jutó összege.

Mennyit kell fizetni?

Mindenek fényében nehéz belőni azt a kulcsot, amivel a 202 ezer forint feletti jövedelemmel bíróknak számolniuk kell. Hegedűs ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a kormány meglehetősen szűk rétegre tervezi hárítani a kompenzáció költségét, a 202 ezer forintnál alig magasabb átlagbér feletti jövedelemről ugyanis mindössze a 4,5 millió szja-bevallás tíz százaléka, 450 ezer darab szól. Azaz a valamilyen formában szja-köteles jövedelemmel bírók (a munkavállalók száma 3,7-3,8 millió) töredéke fizeti majd a plus terhet.

Meddig kell fizetni?

Egyelőre az átmeneti időszak hosszát is csak tippelni lehet. Hegedűs mindenesetre jelezte: a világban több helyen is felpöröghet az infláció, globális szándék is látszik az adósságválság ilyen módon való kezelésére, de ettől függetlenül nálunk az áfaemelés is gyorsítja a pénzromlás ütemét. Márpedig nominális értelemben a magasabb inflációval néhány év alatt is eltűnhetnek az adómódosítások most éppen  kedvezőtlen hatásai.

15%
7990 Ft
6792 Ft
15%
6490 Ft
5517 Ft