Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Brüsszel töröltetné a telekomadót

2011.09.29. 13:10 Módosítva: 2011.09.29. 14:29
Az Európai Bizottság szerint sérti az uniós jogot a Magyarországon bevezetett, a telekom cégekre kivetett különadó. Brüsszel felszólította a magyar kormányt, hogy vonja vissza az uniós jogott sértő rendelkezést, ezt a kormány közleményben visszautasította, mondván a közös teherviselés európai érték. Az ügy így bíróságra kerül. Évi 60 milliárd forintról, a GDP 0,2 százalékáról, a telekom szektor profitjának háromnegyedéről van szó.

Felszólította Magyarországot a távközlési szolgáltató cégeket sújtó, tavaly októberben bevezetett különadó eltörlésére csütörtökön az Európai Bizottság. Az uniós végrehajtó testület megítélése szerint ez az adó ellentétes a távközlési szektorra vonatkozó EU-jogszabályokkal, mert a szóban forgó adóból származó bevételeket a központi költségvetés használja fel, tehát nem arra fordítják, hogy azokból a  távközlési szektor szabályozásának külön költségeit fedezzék.

A bizottság márciusban indított eljárást az ügyben, első körben hivatalos felszólító levélben tájékoztatást kérve a kormánytól, amire az a rendelkezésre álló két hónapon belül válaszolt is.

Szárnyal az MTelekom

A hírre megugrott a Magyar Telekom részvényeinek árfolyama a budapesti tőzsdén: míg délelőtt a papírok enyhe mínuszban jártak, dél után nem sokkal hat százalék körüli pluszba ugrott az árfolyam. Fél kettőkor már 501 forinton kereskedtek a részvényekkel, ami 6,1 százalékkal magasabb a tegnapi záróárnál.

A választ a Bizottság nem fogadta el, most pedig kiderült, hogy továbbviszi az ügyet. Ha Magyarország nem tesz eleget a felszólításnak, az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy, ahol vélhetően ellenünk születik döntés: korábban már Franciaországot és Spanyolországot is hasonló törvény eltörlésére kötelezte az Unió, akkor is hasonló indokkal - a központi költségvetést hízlalják a szektorra kivetett adókból, ez pedig az uniós jog értelmében tilos.

A bírósági eljárással nyerhető időre a kormánynak alighanem szüksége van a költségvetési helyzet miatt is – alighanem ez a magyarázata, hogy egyik, az Index által megkeresett telekomos cégnél úgy fogalmaztak "nem bontottunk pezsgőt", ők sem várják, hogy az adót most visszavonná a kormány. (Egyelőre a megkeresett nagy telekom cégek közül csak a Vodafone reagált annyit, hogy nem kommentálja a döntést, a többiek válaszára még várunk.)

Nem sokkal a bejelentés után megérkezett a kormány hivatalos közleménye is: Szíjjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője lényegében szó szerint megismételte márciusi nyilatkozatát. Eszerint "a közös teherviselés és az abban való arányos részvétel európai érték. A többek között a távközlési cégek nyereségalapú adójának kivetése azt a célt szolgálta, hogy ezek a vállalatok is megkapják a közteherviselésben való arányos részvétel lehetőségét. Ezért a nemzeti ügyek kormánya szerint nincs ok változtatásra, és vállaljuk az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is." (A kormány döntése megelőgezhető volt, Szíjjártó korábbi nyilatkozata mellett tavasszal Győri Enikő EU-államtitkár az Indexnek adott interjúban is ezt a variációt valószínűsítő kijelentést tett: "úgy gondoljuk, hogy nem sértettük meg az uniós jogot, és kiköthetünk akár a bíróságon is, ez benne van a pakliban.")

Évi 60 milliárd mínusz

A döntés komoly problémákat okozhat a költségvetésnek: évente mintegy 60 milliárd forint bevételre számíthat az adóból az állam. A tavalyi adót már beszedték, ha ezt vissza kell fizetni, az ekkora összeggel növeli visszamenőlegesen a 2010-es hiányt, illetve ekkora lyuk keletkezik az idei és jövő évi költségvetésben. Ez azt jelenti, hogy amennyiben nem sikerül a kiadásokat is évente 60 milliárd forinttal csökkenteni, vagy pótlólagos bevételekre szert tenni, ekkora összeggel nő a hiány és államadósság – a GDP mintegy 0,2 százalékáról van szó.

A költségvetés nehézségei miatt

2010 őszén az Országgyűlés úgy fogadta el a törvényt, hogy éppen a gazdasági válságra és a költségvetés nehézségeire hivatkozva vetett ki 3 évre szóló különadót három szektorra, a távközlésre, a bolti kiskereskedelemre és az energiaellátókra.

A távközlési szektor vállalatainak a nettó – azaz ÁFA nélkül számított – árbevétel 0-6,5 százalékát kell befizetniük, az adókulcs méret alapján változik: 100 millió forintos bevételig 0 százalék, 500 millióig 2,5 százalék, 500 milliárdig 4,5 százalék, a legrosszabbul pedig az 5 milliárd forintos árbevételnél nagyobb vállalatok jártak, nekik a bevétel 6,5 százalékát kell a szokásos adókon felül kifizetniük.

És még nem is tárgyaltak

A telekomadó az előzetes számítások szerint a szektor profitjának 73 százalékát vitte el – írtuk még 2010 őszén. Az ágazat csaknem az egész piacot lefedő 10 legnagyobb szereplője 2009-ben 1233 milliárd forint árbevételt ért el, ehhez képest az elvárt 61 milliárdos adóbefizetés már az 5 százalékot is eléri, vagyis az iparűzési adót is jócskán meghaladja. Még nehezebb a cégek helyzete, ha tudjuk, hogy 2009-ben összesen 84 milliárd forint adózott eredményt értek el, és az új adó kivetése nyomán ennek csak 27 százaléka marad a tiszta nyereség, miközben a cégek adófizetési kötelezettsége a duplájára nő.

Magyarország - olvasható a Brüsszelben közzétett állásfoglalásban - azon kötelezettségének teljesítését is elmulasztotta, hogy az érdekelt felekkel megfelelő módon konzultáljon a távközlési szolgáltatókat sújtó terhek megváltoztatásáról. Budapestnek két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a végrehajtó testületet az intézkedésről, amellyel eleget tesz a felszólításnak. Ha ezt nem teszi meg, az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.

Nem csak a telekomadó lehet problémás

A négy különadó közül egyedül a telekomszektor adóztatásáról van olyan uniós irányelv, amely kiköti, hogy kizárólag bizonyos adminisztratív és szabályozói költségek fedezésére lehet adót kivetni speciálisan a távközlési cégekre, és a tehernek objektívnek, átláthatónak és arányosnak kell lennie, vagyis az ágazatra kirótt adókból befolyó bevételt lényegében csak az ágazat szabályozásának költségeire lehet felhasználni.

A hipermarketadó esetén nincs uniós irányelv, Brüsszel még csak nem is magától kezdett vizsgálódni, a konkrét szabály mégis ugyanúgy problémás lehet, mint a telekomadó. A hipermarketadót úgy vetették ki, hogy bár nincs leírva a szövegbe, hogy a magyar élelmiszerláncok mentesülnek a sarc alól és csak a külföldi tulajdonú boltok viselik a terhet, a szabályozás gyakorlatilag mégis ezt eredményezi. Ez pedig diszkrimináció, az egyenlő elbánás, az EU egyik alapelvének, a tőke szabad áramlásának megsértése. (Az energetikai különadónál és a bankadónál viszont nem beszélhetünk ilyen magyar-külföldi megkülönböztetésről.)