Koronavírus adatok

2021. dec. 02.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Melinda, Vivien
5 °C
7 °C

Matolcsy bemutatta ezermilliárdos csomagját

2011.09.30. 14:22 Módosítva: 2011.09.30. 15:57
A kormány nem tervezi a kedvezményes áfakulcsok hatókörének kiterjesztését, viszont 2012-től visszajön a szocpol és támogatott forinthiteleket is kaphatnak a családosok. A jövő évi költségvetés az előzetesen jelzett 2,5 százalékos hiányra és 4,2 százalékos inflációra épül. Nem emelkedik a gyes és a gyed sem, a nyugdíjakat az inflációval emelik majd. A kiigazítás 1000 milliárd lesz, emelkedik az autóvásárláskor fizetett illeték mértéke, a regisztrációs adó marad. A nyugdíjkasszát átszervezik, az egészségbiztosítási alap hiánya csökken, de még jövőre is nagy lesz. A 200 ezer közfoglalkoztatott alkalmazása 50 százalékos járulékkedvezményt jelent majd a cégeknek, de a munkanélküliség érdemben nem fog csökkenni. Itt a 2012-es költségvetés tervezete. Az szja-rendszer nyitott kérdéseire, a kompenzáció mikéntjére októberben lesz válasz.

"Biztonságos, az ország pénzügyi és gazdasági védelmét szolgálja a költségvetés" - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken a 2012-es költségvetés ismertetésekor. Szerinte a költségvetés hiánya az eredeti költségvetési szerkezet szerinti 2,94 százalékos deficitről 2,5 százalékra csökken. Az idei egy különleges év a magánpénztári vagyon állami átvétele miatt, a költségvetés végleges egyenlege többletes lesz, valahol a 2-2,5 százalék közötti pluszt mutat majd.

Az államadósságot sikerül tovább csökkenteni, az eredeti árfolyamok
szerint ez év végén a GDP 73 százalékára megy le az adósság a 82 százalékról. Az államadósság 72 százalékra csökken. A költségvetést 268 forint/euró árfolyamon tervezték, de 280-as és 300-as árfolyamsávval is számolnak. Az infláció: 4,2 százalék lesz.

Fogyasztásnövekedéssel számolnak

A költségvetési tervezés során használt alapadatok alapján
Magyarország 2012-ben már kisebb kamatot fizet az államadósság után,
de ez még mindig 1100 milliárd forint lesz, a GDP 3,6 százaléka
lesz, míg most 3,8 százalék. Az elsődleges költségvetési egyenleg 1,1 százalékos GDP-arányos többletet mutat.

A tőzsde alig reagált

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentéseinek többsége nem volt meglepő, a korábban kiszivárgott tervezetből és bejelentésekből már több részletet is ismerni lehetett. Ennek megfelelően a pesti tőzsde is alig mozdult a bejelentésekre. A Mol 14 770 forinton áll 0,47 százalékos emelkedés után, az MTelekom 488 forinton 1,41 százalékos mínusz után, az OTP 3198 forinton 3,964 százalékos mínuszban állt délután a bejelentések után. A Richter papírjai 29 350 forintot értek.

A kormány 0,2 százalékos fogyasztásnövekedéssel számol, "biztonságosan megvalósíthatónak tartjuk azt, hogy a háztartások fogyasztása jövőre is bővül" - mondta Matolcsy . Idén az első hét, illetve nyolc hónapban 4 százalékkal nőttek a reálkeresetek. A kormány további reálkereset-növekedést vár, ezért számol fogyasztásbővüléssel.

A beruházásoknál több mint 3 százalékos növekedést várnak (az idei szint 1 százalék körül alakul), ez döntően még nem az
üzleti szektor, a külföldi tőke beruházási kedvéből fakad, hanem az uniós források növekvő lehívásából: idén 1200 milliárd EU-forrás megy a gazdaságba, jövőre több mint 1500 milliárd, mondta Matolcsy.

A nemzetgazdasági miniszter úgy vélte, 2012-ben 2 százalékos pluszban lesz a folyó fizetési mérleg. A munkanélküliségi ráta 10-11 százalékos tartományban marad a legrosszabb esetben is, de "titokban reménykedünk, hogy egyszámjegyű lesz", részben a munka világába Start munkának elkeresztelt közmunkával átvezetni tervezett 200 000 ember miatt.

A legfontosabb makroszámok

- Az idei 2,94 százalék után jövőre 2,5 százalék lesz a költségvetés hiánya.

- 73 százalékról 72 százalékra csökken az államadósság.

- 4,2 százalékos inflációval számol a kormány.

- Csökken az adósság utáni kamatfizetési kötelezettség, ez 1100 milliárd fölött lesz, de a GDP 3,8 százalékáról 3,6 százalékra csökken.

- A fogyasztás bővülése 0,2 százalék lesz, a reálkeresetek nőhetnek.

- Az idei 1200 után 1500 milliárd érkezhet uniós transzfereken keresztül, ezért a beruházások 3 százalékkal gyarapodhatnak.

- A folyó fizetési mérleg 2 százalék fölötti többletben lesz.

- A munkanélküliségi ráta a legrosszabb esetben is 10-11 százalék között marad.

- 200 ezer közfoglalkoztatott lesz.

A költségvetést öt cél köré csoportosították:

1.  Nyugdíjkassza: a bevételekből tudják a kiadásokat fedezni, idén ez
még nem volt így, 2010-ben még kevésbé. Ebben az évben 890 milliárd
forint volt a nyugdíjkassza hiánya. 2012 lesz az első év, az elmúlt
húsz évben mindenképp, amikor "Magyarországon tökéletes biztonságban lesznek a nyugdíjasok és nyugdíjak", mert a nyugdíjkassza bevételei fedezik a kiadásokat, mondta Matolcsy. 2550 milliárdos öregségi nyugdíjjal számolnak.
Minden más (rokkantnyugdíj, stb) szociális kiadásnak minősül, és
máshonnan fedezik majd.

2. Egészségkassza: itt nem tudják a bevételeket és a kiadásokat szintbe hozni, de elindulnak ebbe az irányba. 1746 milliárdos eü-kassza van a költségvetésben. Ebből 570 milliárd forint még a
kassza hiánya, ezt az államnak kell betennie. Az egészségügyi kassza
kiadásainak 70 százalékát saját bevételeiből fedezi, 30 százalékát még az állam adja. Ezt a 70 százalékot úgy érik el, hogy 200 milliárdos többlet állami bevételt ide irányítanak.

3. Az ország átáll az arányos, egykulcsos 16 százalékos szja-ra. "Egyszerre vezetjük ki a félszuperbruttót és az adójóváírást. A 202 ezer forint fölött keresők nem kapják meg rögtön az egészet, egy évre egy olyan átmeneti adó, ami a 202 ezer forint alatt keresők adójóváírás-kivezetés miatt veszteségeit kompenzálja.

A kormány még októberben bemutatja a kompenzációs rendszert. "Senki nem járhat rosszabbul az új szja-szabályokkal, a munkavállalói járulék 1 százalékos emeléséből fakadó többletterhet is kompenzálni fogják" - ígérte Matolcsy György.

4. Start munka: a közmunkapropgram új neve, 63 ezer forint lesz abruttó startmunkabér, ebből csak a 6+1 százalékos egészségügyi járulékot kell levonni és a 16 százalékos adót, a munkáltatói járulékokat nem kell megfizetni, és a startmunkástól nem várják el a nyugdíjjárulékfizetését. A közmunkát egyfelől átnevezik, másfelől ez nem lesz nyugdíjjárulék-köteles jövedelem, amiből az következik, hogy a közmunkával töltött évek vélhetően nem számítanak be a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időbe.

5. Jelentős, a bruttó hazai termék 1 százalékára rúgó tartalék lesz, összesen 300 milliárd forint. Ez Matolcsy szerint 290-300-as euróárfolyammal számolva is elegendő biztonságot jelentő deficitcél tartásához. Kisebb lesz tehát a növekedés, nagyobb a tartalékképzési igény, nagyobb lesz az infláció, mint év elején vártuk, de azt az alaptörekvést, hogy az államot át kell szervezni, azt tartjuk, fogalmazott Matolcsy. "A Széll-tervben még csak 550 milliárdos egyenlegjavulást írtunk elő, most egy legalább egy 1000 milliárd forintos egyenlegjavulást tervezünk. A bázisba betettük a 250 milliárdos stabilitási alapot, ehhez hozzátettünk egy mintegy 303 milliárdos forintos új kiadáscsökkentést. Mindez kiegészül még mintegy 445 milliárdos adóbevételi többletettel" - fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.

Az adóemelések céjai:

1. Tartalékolás: az áfa emelése 25 százalékról 27 százalékra ebből 150 milliárd forint megy az országvédelmi alapba. "Sem az 5 sem a 18 százalékos áfakulcs alá tartozó termékkör szűkítésével vagy bővítésével nem számolunk" - mondta Matolcsy.

2. Az egészségügyi kassza egyensúlya: ezt az egyszázalékos munkavállalói eü-járulékemeléssel célozzák meg (plusz 83 milliárd forint), a minimálbér fölötti rész utáni járulékfizetés 29 milliárdos, a baleseti adó 27 milliárd forint többlet az egészségügyi kasszába.

3. Arányos teherviselés: az egységes adórendszert, és a
költségvetést megkárosító adókiskapuk zárását szolgálja. Megemelik a cégautóadót, 42 milliárdos jövedékiadó-emelés lesz játékadókból plusz 42 milliárd folyik be. A fő állású vagy társasvállalkozások béralapjánál a minimálbér másfélszerese után kell egészségügyi járulékot fizetni, ennek a hatása 29 milliárd forint lesz a 2012-es költségvetésben.

Otthonteremtés

Az új otthonteremtési program jövő csütörtökön lesz végleges. Ebben a gyermeket nevelő, illetve a gyermeket vállaló családok vissza nem térintendő taámogatást kapnak, illetve kaphatnak kamattámogatást is új, és használt lakás építéséhez. "A jövőbeli gyermekvállalást segítő módon visszahozzuk az államilag támogatott otthonteremtést, amire a jövő évi költségvetésben 6,5 milliárd forint lesz" - mondta a miniszter.

Leépítések

A központi közigazgatásból 5500 embert bocsátanak el, ebből sokan egyébként is nyugdíasok lennének. A cél, hogy minél többen a piaci szférában helyezkedjenek el, ehhez 50 százalékos munkáltatói járulékkedvezményt (24 százalék helyett csak 12 százalékos járulékot kell fizetni) ad az állam a cégeknek, átképzési programok lesznek, illetve az uniós pénzekből támogatják azokat, akik az állami szolgálat után vállalkozni szeretnének.

A munka világába visszajövő rokkantnyugdíjasokat foglalkoztató cégek 100 százalékos munkáltatói járulékkedvezményt kapnak a dolgozók után. A részmunkaidőhőhöz járó nyugdíj 4,2 százalékkal emelkedik, ha ennyi lesz az infláció, ha az infláció több lesz, akkor ezt is megkapják a nyugdíjasok. Más szociális jogosultságnál (gyes, gyed) nem lesz emelés.

A nemzetgazdasági miniszter szerint azokra a területekre, ahová több pénz jut, alapvetően három forrásból lesz meg a többlet. Az első, hogy 300 milliárd forinttal több uniós forrást tudunk majd felhasználni (az idei 1200 milliárd forint után 1500 milliárdot, ami a GDP egy százalékára rúgó többletköltést jelent).

A második forrás a fogyasztásemelkedésből érkező többlet lehet – mondta Matolcsy. (Ennek a beérkezése azonban több mint kérdéses, a rossz gazdasági kilátások illetve a csökkenő adójóváírás akár vissza is vethetik a fogyasztást.) A miniszter harmadik forrásként új kormányzati programok beindítását hirdette meg, konkrét példaként azonban csak az otthonteremtést említette, ennek 6,5 milliárdos kerete azonban megint csak elég szerény költségvetési tételnek tűnik.

Az elrugaszkodás éve

A 2011-es év célja a nagy ellátórendszerek átalakítását biztosító törvényi alap megteremtése volt, 2012-ben az uniós válságzónától elrugaszkodás a cél, mondta Giró-Szász András kormányszóvivő a jövő évi költségvetést ismertető sajtótájékoztatón.

Szerinte a 2010-ben megfogalmazott célok változatlanok: államadósság csökkentése, munkahelyteremtés és foglalkoztatás növelése, otthonteremtés, devizahiteles-mentés, egyszerűbb és kitisztított adórendszer. A 2012-es költségvetés célja, hogy befejezzék a nyugdíjrendszer önálló lábra állítását, és megkezdjék az egészségkassza önálló lábra állítását. A munka világába 200 000 embert vezet át a
Start munkaprogram, nettó 48 ezer forint jövedelem mellett a mostani 28 ezer helyett. Adóegyszerűsítés és adókiskapuk lezárásával a tavaly megteremtett adórendszer letisztítását elvégzik.

Nem biztos, hogy teljesül

"Az eddig megismert intézkedések alapján a 2012-es költségvetés hiánycélja nem teljesül" - közölte Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Költségvetési Tanács múlt heti ülése után, ahol Domokos László és Járai Zsigmond igen szavazatával elfogadták a költségvetés tervezetét.

Hasonló megállapításra jutott a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) is, számításaik szerint Matolcsy György 750 milliárdos kiigazítása fölött még bő 200 milliárd forintnyi egyenlegjavulást kell elérnie a kormánynak a 2,5 százalékos GDP arányos hiánycél teljesüléséhez jövőre.

Ez a kiadáscsökkentésre vonatkozó tervekkel – amennyiben ezek hiánytalanul megvalósulnak – teljesíthető, távolabbra tekintve azonban borulhat a költségvetés és újabb megszorító lépésekre lehet szükség Romhányi Balázs, a KFIB vezetője.

A KFIB kivetítéséből kiderül, hogy a 2013-ra vonatkozó kiigazítási igény 1466 milliárd, 2014-ben pedig 1443 milliárd forint az idei alappályához képest, ami meghaladja a bejelentett adóemelések (közük az áfa és a jövedéki adók emelését, részletek itt) 2013-ra és 2014-re vetített egyensúlyjavító hatásait.