Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

Végtörleszthetünk, de 2012 fájni fog

Ez történt a gazdaságban az év 39. hetében

2011.10.02. 11:55

A hitelminősítők célkeresztjébe kerültünk a héten. Előbb a Moody's kritizálta a kedvezményes végtörlesztést, ami a ház szerint jogi bizonytalanságot okoz, nem sokkal később pedig a Fitch Ratings jelezte, az ilyen intézkedések hátráltathatják a magyar bankrendszer hosszú távú fejlődését. A kormány a koncepción mit sem változtatott, csupán a Miniszterelnökség államtitkára, Varga Mihály tett egy utalást arra, ne várjanak újabb mentőcsomagot azok a hitelesek, akik a rögzítettnél magasabb árfolyamokon vettek fel hitelt, ezért kiszorultak a kedvezményezettek köréből.

A köztársasági elnök által hétfőn aláírt és csütörtöktől hatályos törvény szerint három lehetősége van annak, aki a piaci és a rögzített árfolyamok közötti tartozását a bankjára akarja terhelni – hiszen lényegében erről van szó. A legegyszerűbb dolguk azoknak van, akik tartozásukat készpénzből ki tudják fizetni, de a hitel lezárható egy áthidaló forintkölcsön felvételével, illetve lakáseladással, valamint ezek valamilyen kombinációjával is. A törlesztésnél a szoros határidőkre kell a leginkább odafigyelni, a bejelentéstől számítva mindenkinek 60 napja van adóssága visszafizetésére, bejelentkezni december végéig lehet.

A dolog az érintettek többségének megéri, igaz, az ingatlanszakértők becslése szerint a tömeges végtörlesztések még a mostani szintekről is lejjebb tolhatják az ingatlanárakat, amin főként a vevők nyerhetnek. Szintén nekik kedvezne a kormány a kamattámogatott forinthitel bevezetésével, illetve a szocpol, a gyerekeseknek járó egyösszegű lakásvásárlási támogatás visszahozásával. (A legrosszabb helyzetben lévő családosokon a Nemzeti Eszközkezelő felállítása segíthet.)

A megmentésből többeknek is kijut, mint egy héttel ezelőtt: egy hétfői adótörvény-módosítás a korábbinál csábítóbbá tette a végtörlesztést azzal, hogy a keletkezett nyereséget a szabad felhasználású devizahiteleseknek is szja- és ajándékozásiilleték-mentessé tette. Az adósoknak az MNB is segít, a váltáshoz szükséges forintot a bankok rendelkezésére bocsátja saját devizatartalékai terhére, a tömeges piaci pénzváltás elkerülésével pedig megelőzhető lesz a forint még látványosabb gyengülése, ami főként a devizahitelüket megtartók életét nehezítené meg. Ennek ellenére a héten a forint gyengülését és kamatemelést vetített előre az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor, aki szerint a kormány nemcsak a bankokat, saját magát is le fogja győzni a harcban. Az elemzők is további forintgyengülést várnak, a forint év végéig a 285-310 közötti sávban mozoghat.

Az OTP-t ha legyőzni még nem is tudták, gyengíteni már igen: bár a pénzintézet tartalékai akkor is elegendőek, ha minden adósa végtörlesztene, a bankpapírok tőzsdei árfolyama az elmúlt hetekben meredeken esett, igaz, a héten látványos árfolyam-korrekció fogta meg a zuhanást. Nemcsak az OTP, az egész Bankszövetség kiakadt a kormány intézkedésén. A testület elnöke pénteken bejelentette, az Alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt, a végleges beadvány azonban még nem készült el.

   39. heti záró  38. heti záró
BUX 15 775
14 941
OTP 3248 2798
Mol 14 900
 14 395
Richter 29 950
29 800
Magyar Telekom 489 475

A bankpapírok megkapaszkodásában annak is szerepe lehetett, hogy a Legfelsőbb Bíróság a héten felmentette a Partiscum Takarékszövetkezetet a bankok által rettegve várt perben: a szövetkezet hitelszerződéseihez kapcsolódó egyoldalú szerződésmódosítások rendben voltak, az előző bírói fórumok által hivatkozott érvelés viszont nem. Az LB szerint a bankoknak meghatározott esetekben joguk van egyoldalúan módosítani a szerződéseket, nem várható el ugyanis, hogy a pénzintézetek évtizedekre előre lássák a kockázatokat.

Járt utat a járatlanért

A végtörlesztésben kicsúcsosodó, konvencionálisnak nem nevezhető gazdaságpolitikát Matolcsy György már egészen fiatalon magába szívta, régi mestere, Kopátsy Sándor a mai napig tanácsadóként segíti a nemzetgazdasági minisztert. Az eredmények eddig kevéssé igazolják őket.

A mostaninál 115 ezerrel több embernek kell dolgoznia jövő év végén, legalábbis ha a kormány időarányosan teljesíteni akarja az egymillió új munkahely megteremtésére tett ígéretét. Úgy tűnik azonban, hogy nem akarja, vagy belátta, hogy nem tudja. A 2012-es költségvetés terve szerint jövőre 10,5 százalékos lesz a munkanélküliség, alig alacsonyabb a mostani 10,8 százaléknál. A tervezett elbocsátásokat és a vállalati szektor várakozásait figyelembe véve azonban még ez is ambiciózus célnak tűnik, különösen annak fényében, hogy a gazdasági válság kitörése óta évről évre nő a felszámolások száma, az elmúlt három év alatt a cégnyilvántartásban szereplő mintegy 600 ezer cég közül megközelítően ötvenezer jutott erre a sorsra.

Ez utóbbiakból lényegesen visszavett a kormány, amit a jövő évi költségvetési törvénytervezet is sejtet. Nem kerül több termék a kedvezményes áfakörökbe (miután az általános kulcs rekordmagasságra emelkedik), nem emelkedik a gyes és a gyed, a nyugdíjakat pedig csak az inflációval növelik. Az 1000 milliárdos Matolcsy-féle megszorítás mellett (aminek nyertesei is vannak) a kormány átszervezi a nyugdíjkasszát, a szociális járadékok kikerülnek a rendszerből. Az egészségbiztosítási alap hiánya csökken, de jövőre is nagy lesz. A kormány 200 ezer közfoglalkoztatottat szeretne, alkalmazásuk 50 százalékos járulékkedvezményt hoz a cégeknek.

A 2,5 százalékos jövő évi hiánycélra vonatkozó terveket boríthatja, hogy az Európai Bizottság szerint sérti az uniós jogot a Magyarországon bevezetett, a telekomcégekre kivetett különadó. Brüsszel felszólította a magyar kormányt, vonja vissza az uniós jogott sértő rendelkezést, ezt a kabinet közleményben visszautasította, mondván, a közös teherviselés európai érték. Az ügy így bíróságra kerül, ha bukunk, évi 60 milliárd forintot veszíthet a költségvetés, visszamenőlegesen. Ez különösen fájdalmas lehet, ha igazuk van a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) elemzőinek. Szerintük, bár a jövő évi hiánycél tartható (telekomadóval), távolabbra tekintve borulhat a költségvetés, és újabb megszorító lépésekre lehet szükség.

A kormány a jövő évi mellett az idei költségvetéssel is bajlódik még, hogy legalább papíron teljesítse egyensúlyi vállalásait. A hét elején elfogadott gazdasági témákat felölelő salátatörvény több adótörvényt módosított.

Ennek keretében a gázolaj jövedéki adóját 97,35 forintról 110 forintra emelik, ami azonban nem érinti a fuvarozókat és a gazdákat, mert az adóemeléssel egyidejűleg, azzal egyenlő mértékben megemelkedett az általuk igénybe vehető kedvezmény mértéke is. A fuvarozók kedvezménye novembertől 6,50 forintról 19,50 forintra nő, a mezőgazdasági termelők a jövedéki adó korábbi 80 százaléka helyett 82 százalékot igényelhetnek vissza.

Egy másik törvény a távhőárak képzéséről szóló szabályokat is átírta, hogy egy új támogatási rendszernek ágyazzon meg, melynek keretében az eddigiek helyett a hőszolgáltatót, nem a termelőt támogatják majd.

Hova tovább?

Bár a jövő évi költségvetés a kormány prognózisának többszöri lerontása után 1,5 százalékos növekedésre épül, több elemzés szerint is túlságosan optimista ez a forgatókönyv. A Pénzügykutató szerint idén 1,5 százalékos, jövőre csak 1 százalékos bővülés várható, de a jelentős külső és belső kockázatok miatt a recesszió sem elképzelhetetlen. A GKI szerint búcsút inthetünk a növekedésnek mert egyszázalékos visszaesés jöhet. Korábban a Századvég Gazdaságkutató 1,1 százalékra rontotta a növekedési kilátásokat. A JP Morgannál a magyar gazdaságban az eddig várt 1,3 százaléknál 0,8 százalékponttal alacsonyabb, mindössze 0,5 százalékos növekedéssel számolnak 2012 egészére. A ház londoni elemzői szerint 2012-ben Magyarországon lesz a leggyengébb a gazdasági növekedés a közép-kelet-európai országcsoportban.

"A jelentős adósságokat cipelő országok, így Magyarország is elveszett évtized elé néz – adott hangot meglehetősen pesszimista véleményének Jaksity György. – Szembe kell nézni a tényekkel: az adósság leépítése egyértelműen negatív hatással jár a gazdasági növekedésre. Ezért beszélhetünk elvesztegetett évtizedről az előttünk álló időszakban. Az adósság leépítése 10 évig el fog tartani, és egészen addig nem számíthatunk látványos növekedésre" – mondta a volt tőzsdeelnök a CNBC-nek adott interjújában. Szintén az amerikai gazdasági hírcsatorna kérdezte az USA budapesti nagykövetét. Eleni Tsakopoulos Kounalakis szerint Magyarországnak szüksége van a gazdasági élet jobb tervezhetőségére, mert az országba készülő és az itt lévő vállalatok körében kiváró hangulat uralkodott el, néhány esetben a beruházások felfüggesztéséről is hallani.

Szélesedik a veszélyzóna

A helyzet természetesen nemcsak idehaza, hanem számos nyugat-európai országban is csapnivaló. A legnagyobb visszhangot egy amerikai bróker apokaliptikus nyilatkozata váltották ki, aki azt üzente mindenkinek, hogy "védjék meg a vagyonukat, mert 12 hónapon belül milliók megtakarításai fognak kámforrá válni. És ez még csak a kezdet...Ez a válság olyan, mint a rák: ha csak vársz, hogy elmúljon, tovább fog növekedni, és a végén túl késő lesz. Azt ajánlom mindenkinek, lépjen most" – mondta. Nem lehet abban bizakodni, hogy a kormányok rendbehozzák a helyzetet: "a kormányok nem uralják a világot, a Goldman Sachs uralja a világot" – tette hozzá.

Az események alapján úgy fest, hogy a hitelminősítők is: a Standard & Poor's kedden arra figyelmeztetett, Németország is kikerülhet a legfelső, tripla A típusú adósságbesorolásból, ha Angela Merkel úgy dönt, még több pénzt költenek az európai mentőalapra. Az euróövezet szétesését vizionáló londoni pénzügyi elemzők szerint az 1930-as évek nagy depressziója köszönne vissza, hiperinflációval és szegénységgel, ha az eurózóna szétesne. Az Economist Intelligence Unit szerint erre 40 százalékos esély van.

A szétesésre vonatkozó jóslatok valószínűségét valamelyest csökkenti, hogy az Európai Parlament a héten megszavazta a szorosabb gazdasági irányítást elősegítő úgynevezett hatos jogszabálycsomagot. Ennek jellemzőjeként a szakértők azt emelik ki, hogy a tagállamokkal szemben a közös elvárások kikényszerítésére alkalmas eszközrendszert teremt a túlzott költségvetési hiány és eladósodás, valamint az egyéb makrogazdasági egyensúlytalanságok, például a versenyképesség romlása ellen.