Valér
4 °C
8 °C

Kínától retteghet most a világ

2011.10.18. 17:06

Szeptemberben tovább csökkentek az árfolyamok a feltörekvő és a fejlett ipari országok részvénypiacain. Úgy tűnik, a világgazdaság az általánossá váló lanyhulás felé tart; a 2011. és 2012. évi globális növekedési várakozásokat több nemzetközi pénzügyi intézet és elemző is lefelé korrigálja. Az USA, az EU és Japán recessziójának valószínűsége
jelentősen megnőtt, írja elemzésében a Raiffeisen Capital Management.

Kína keményen landolhat

Bár a legtöbb feltörekvő országban pozitív előjelű maradhat a gazdasági növekedés, érezhető visszaesésre kell számítani. Kína vonatkozásában egyre erősödnek azok a hangok, amelyek a világ második legnagyobb nemzetgazdaságának "kemény landolásától” tartanak, bár a konjunktúramutatók egyelőre még nem utalnak erre.

Ha a kínai növekedés valóban jelentős mértékben visszaesne, sok más feltörekvő országot is fenyegetne a gazdasági növekedés számottevő beszűkülése. A nyáron még viszonylag jól teljesítő nyersanyagpiacokon a szeptember egyes esetekben főleg az ipari fémek területén komoly árfolyamcsökkenést hozott. Az elkövetkező hónapokban ez a tény érezhetően visszafoghatja a feltörekvő országokban tapasztalható inflációt, és nagyobb mozgásteret biztosíthat ezen országok központi bankjainak és kormányainak, hogy szükség esetén újabb növekedést segítő intézkedést hozzanak.

A legtöbben állják a sarat

A Raiffeisen szerint a megalapozott pénzügyi háttérnek és az erőteljesen növekvő belföldi keresletnek köszönhetően a legtöbb feltörekvő piaci ország sikerrel fogja felvenni a harcot a globálisan gyengülő gazdasági trenddel szemben. Az euróválság kapcsán kialakult tartós bizonytalanság egyre inkább kihat az euróövezet és a világgazdaság konjunktúrájának alakulására.

Az európai bankrendszer stressz-szintje rohamosan nő; egyes mutatók már a 2008-as Lehmann-csőd idején mért szintet is elérték vagy túllépték. 2008 őszével ellentétben azonban manapság szinte teljesen hiányzik az állam részéről megnyilvánuló támogatás, jelenleg ez okozza a problémák egy részét.

Lassul a magyar gazdaság

A magyar gazdaság dinamikája az utóbbi hónapokban érezhetően alábbhagyott. A második negyedévet már stagnálás jellemezte, aminek következményeként az éves növekedési ráta 1,5 százalékra csökkent. Az év elején még erőteljes külföldi kereslet – a magyar gazdasági növekedés egyik fő mozgatórugója – jelentősen visszaesett. A termelő ágazat beszerzési menedzser indexe meglepő módon mégis némileg emelkedett: 50,8-ra. Ugyanakkor az üzleti klímára és a fogyasztói bizalomra utaló indexek alakulása egyáltalán nem ad okot optimizmusra.

Az inflációs ráta kellemetlen meglepetéssel szolgált a piaci szereplők számára, ugyanis az évi 3,6 százalékos szint kissé meghaladja a várt mértéket. Amennyiben az év második felében az infláció dinamikája csökkenne – ahogy azt a jegybank ígéri – még kamatcsökkentésekre is lehetőség nyílna, bár az erőteljes ingadozást mutató környezet és a gyenge forint eléggé megnehezítené ezt a feladatot. A jelenlegi negatív piaci környezetben azoknak a kormányzati terveknek a beterjesztése és megszavazása sem segített, melyek szerint a devizahitelek terhének egy
részét leveszik a magánemberek válláról, és a problémát a bankszektorra, azon belül is főleg a külföldi pénzintézetekre hárítják át.

A döntés külföldön heves kritikát váltott ki – szinte biztosra vehető, hogy e témában európai szinten számos jogi és politikai vita zajlik majd.
Szeptemberben a forint a térség leggyengébb devizája volt. A magyar kötvények árfolyamai a befektetők erősen romló kockázatmegítélése miatt jelentős mértékben csökkentek.

Hosszú távon ugyanakkor a magyar hozamszint továbbra is vonzó, rövid távon viszont tartósan magas ingadozásokkal kell számolni. A magyar részvénypiac szeptemberben tapasztalt, mintegy 15 százalékos visszaesésével a térség egyik leggyengébb piacának számított.