Auguszta
-3 °C
2 °C

Jövőre százhúsz nap lehet a csődvédelem

2011.10.20. 07:38
Jövőre sokban változik a csődeljárás szabályozása. A csődegyezség például nem tartalmazhat egyes hitelezők számára előnytelen, méltatlan rendelkezést - javasolja az igazságügyi tárca.

Az igazságügyi tárca által készített törvénytervezet több ponton módosít a csődeljárás szabályain. Az egyik leglényegesebb változás, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő cégek reorganizációja érdekében indítható csődeljárás idejét 90 napról 120 napra emelik. Ez idő alatt nem lehet az adóssal szemben követeléseket érvényesíteni. Somogyi Ferenc, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) elnöke szerint ezzel életszerűbbé válnak az eljárások, mert már a hitelezők nyilvántartásba vétele is hosszú időt vett igénybe, a 90 nap kevés volt a hitelezői egyezség megkötésére.

Az adós cégek sok esetben időhúzásként, a felszámolás elodázásaként választják a csődeljárás indítását, ennek kivédésére emelik az adóssal szemben kivethető pénzbírságok összegét. Az a cég, amely valótlan adatot közöl a csődeljárási kérelmében vagy a csatolt dokumentumokban, 100−900 ezer forint bírsággal sújtható. Ennek megfizetéséért a cég többségi tulajdonosa kezesként felel. Bírsággal sújtható a cégvezető akkor is, ha a csődeljárás alatt a működési (beleértve a béreket, járulékokat és közműdíjakat is) kiadásokon túl más kifizetést teljesít, a bírság összege ekkor a kifizetés 10 százaléka, amelynek megfizetéséért szintén felel kezesként a többségi tulajdonos. Ebben az esetben a bíróság elrendelheti, hogy a vagyonfelügyelőt együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illesse meg.

Csődeljárásban egyezség változatlanul akkor köthető, ha a hitelezők többsége − a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt − hozzájárul az egyezséghez. A törvénybe új elemként bekerült, hogy az egyezségkötésnél a feleknek jóhiszeműen kell eljárniuk, az egyezség nem tartalmazhat egyes hitelezői csoportokra vagy az összes hitelezőre nézve előnytelen, méltatlan rendelkezést − ilyen lehet például, ha az adós vagyonához képest egyes hitelezők kielégítési aránya kirívóan alacsony, vagy egyes hitelezői csoportok követelését más csoportokhoz képest lényegesen alacsonyabb arányban, illetve hosszabb idő alatt teljesítenék. (Ennek alkalmazása azonban megfigyelők szerint kérdéses lehet a jövőben, hiszen eddig a biztosított hitelezőkön múlott az esetek többségében, hogy létrejött-e egyezség vagy nem.)


A vagyonfelügyelőnek a jövőben meg kell tagadnia az ilyen, előnytelen rendelkezéseket tartalmazó egyezség ellenjegyzését, valamint az olyan egyezséget is, amelynél az adós és egyes hitelezők összejátszását tapasztalja. A FOE erre vonatkozó javaslata az volt, hogy ha a vagyonfelügyelő tudomást szerez ilyenről, azt meg kellene osztania a hitelezői választmánnyal, amely ennek figyelembevételével dönthet az egyezség támogatásáról vagy elutasításáról.

A hitelezők továbbra is a csődeljárás közzétételétől számított 30 napon  belül jelenthetik be a céggel szembeni követeléseiket az adósnak és  vagyonfelügyelőnek. A hitelezők választmány helyett hitelezői képviselőt  is választhatnak, aki az esetleges későbbi felszámolási eljárás alatt  is folytathatja a tevékenységét. A kishitelezők számára gesztust tesz  azzal a kormány, hogy minden 50 ezer forint követelés után járna egy  szavazat a hitelezőknek, míg korábban 100 ezrenként járt egy szavazata.  (Az ötvenezer forint alatti követelések is egy szavazatot érnek.)