Business Talks '24
Üzleti konferencia
Az adóhatóság lefoglalta a Csoki Hungária édesség nagykereskedelmi társaság összes készletét, és féláron értékesíti azt. A cég belerokkant a történtekbe, egy hete nem vesz át árut a beszállítóitól, a tulajdonos pedig kezdeményezte a 170 főt foglalkoztató cég végelszámolását.
A cukor, édesség nagykereskedelmével foglalkozó társaság 2008-ban még közel 12,7 milliárd forintos forgalmat ért el, 372,7 millió forintra rúgott az adózott eredménye. A válság megtépázta a bevételeket és a nyereséget is, az árbevétel 2009-ben 9,3 2010-ben pedig 9,6 milliárd forintot tett ki, az adózás utáni eredmény pedig 162, majd 8,4 millió forintra olvadt az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint – írja a gazdasági hírportál.
A történet akkor kezdődött, amikor idén nyáron átfogó ellenőrzést tartott az idén nyáron a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Csoki Hungária Kft-nél. A vizsgálat során azt a 2006-os és 2007-es évet vették górcső alá a revizorok, amelyekben a cég több mint 80 millió forint társasági adót fizetett. A vizsgálat az összes adónem tekintetében nullás eredményt hozott, mindent rendben találtak, egy vevőt kivéve.
A magyar ügyvezetőjű szlovák cég a vizsgált időszakban 350 alkalommal vásárolt a Csoki Hungária dunaharaszti telephelyén. Minden alkalommal készpénzben fizetett, átvette az árut, kitöltetette a nemzetközi fuvarokmányt (CMR), és egy vevői nyilatkozatot is tett, miszerint a megvásárolt árut Szlovákiába szállítja, és a helyi adótörvényeknek megfelelően az adót megfizeti – meséli a történetét Illés László. A cég tulajdonos-ügyvezője azt állítja, hogy a NAV első fokú jegyzőkönyve szerint az üzlet valós, nem fiktív, de megállapítja, hogy a megvásárolt áru nem hagyta el Magyarország területét.
A magyar cég vezetősége megkereste a Magyarországon élő szlovák cég akkori ügyvezetőjét, és megkérte, hogy tegyen bíróság előtt is felhasználható nyilatkozatot közjegyző előtt, eszerint a CSOKI Hungária Kft-vel szoros üzleti kapcsolatban állt 2006-2007-ben, a megvásárolt árukat hiánytalanul Szlovákiába szállította, majd az ottani adótörvényeknek megfelelően az adót nem fizette meg, hanem más Európai Uniós országban értékesítette.
A nyilatkozatot Illés állítása szerint be is adták az adóhatóságnak a jegyzőkönyvre reagálva és kérték, hogy keressék fel a szlovák cég akkori tulajdonosát is. Október elején végül megszületett az ügyben az 50 oldalas határozat, amely a nyilatkozatot figyelmen kívül hagyva adóhiányt és bírságot, valamint pótlékot állapított meg, melynek együttes összege a cég idei várható árbevételének 10 százaléka, azaz csaknem 1,2 milliárd forint volt – mondta Illés László.
A határozat ugyan nem jogerős, de az adóhatóság intézkedett a pénzbiztosításról: a Csoki Hungária teljes árukészletét, állóeszközeit azonnal lefoglalták, hogy mivel gyorsan romló termékekről van szó, azonnal és féláron értékesíteni kell azt. Csak azt az árut adják ki, amire egyes szállítóknak a szerződések értelmében még tulajdonjoga van, illetve a számlavezető banknak az általa nyújtott hitelek kapcsán zálogjoga. A maradék árukészlet féláron történő értékesítésével 300-400 millió forintot bukhat a társaság. A kialakult helyzet miatt a CSOKI Hungária fizetésképtelenné vált, az ügyvezető ezért nem látott más megoldást, végelszámolást kezdeményezett cégével szemben. A CSOKI Hungáriánál és kapcsolt vállalkozásánál dolgozó 175 ember válhat munkanélkülivé, a cég elvesztheti minden szállítóját és közel tízezres partneri körét, de az igazgató a beszállítókat azzal bíztatta, hogy harcolni fog a jogaiért.
A Gazdaság.hu megkereste a történettel a NAV-ot, de az adóhatóság közölte: nem adhat felvilágosítást a konkrét ügyben az adótitok intézménye miatt, csak abban az esetben, ha az érintett írásban feloldja titoktartási kötelezettsége alól a hivatalt; ezt azonban Illés László nem kívánta megtenni.
Alig egy hónapja azonban a NAV kiadott egy tájékoztatót a gabonakereskedelemhez köthető adócsalásokról, amelyek rámutatnak, hogy miként vélekedik a hatóság az ilyen esetekről. A közlemény szerint a gabonakereskedelem bűnözői körök célpontjává vált: a jellemző elkövetési alakzat első mozzanataként a gabonatermelőnél megjelenik egy magyar – vagy magyarul beszélő külföldi állampolgár –, aki egy Európai Unión belüli felvásárló képviselőjének adja ki magát, és a gabonát – a magyarországi felvásárlók ajánlatánál kicsivel jobb árat ígérve – megveszi. A termelő a közösségi értékesítésnek megfelelően a számlát áfa tartalom nélkül állítja ki. A gabona azonban ténylegesen nem hagyja el az ország területét, hanem Magyarországon belül kerül továbbértékesítésre.
Az adóhatóság megfogalmazása szerint ilyenkor sokszor a becsületes, tisztességes termelőn csattan az ostor. Abban az esetben, ha egy későbbi ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy nem közösségi értékesítésre került sor, úgy az adóhivatal a termelő által korábban adómentesen kibocsátott számla értékére felszámítja a belföldi értékesítésre vonatkozó 25 százalékos áfát, az arra eső bírságot és késedelmi kamatot, és a gazda büntetőjogi következményekkel is számolhat.
Mindezekre tekintettel az adóhivatal felhívta a gabonatermelők figyelmét, hogy az értékesítéseik során körültekintően járjanak el, és közösségi értékesítésről csak akkor állítsanak ki számlát, ha megbízható üzleti partnerrel állnak szemben. Érdemes lehet utánajárni, hogy a külföldi cég létező-e, adószáma érvényes-e, a magát képviselőnek kiadó személyt ismerik-e a külföldi cégnél.
A Gazdaság.hu szerette volna lekérdezni az ominózus szlovák vállalkozást az ország cégtárában, de Illés László nem árulta el a cég nevét és adószámát, azonban állítja, hogy a szlovák cég a mai napig működik ugyanazzal az ügyvezetővel, és az adószáma is él. „A Csoki Hungária szabályszerűen járt el, amikor értékesítette az árut a szlovák cég részére, rendszeresen ellenőriztük a partnereiket, és lekérdeztük az adószámukat, utóbbi nem állt felfüggesztés alatt a kérdéses időszakban” – hangsúlyozta az ügyvezető tulajdonos.
Az ilyen úgynevezett körhintacsalások kapcsán már számos európai bírósági ítélet született, és ezek rendre megkülönböztetnek jóhiszemű felet, az adókijátszásban résztvevő beszerzőt, illetve a csalásban szándékosan közreműködő adóalanyt is. A leghíresebb ilyen esetben, az Optigen és Bond House ügyben az Európai Bíróság által hozott ítélet azt mondta ki, hogy amennyiben a kereskedő nem tudott, nem tudhatott az adókijátszásról, úgy az adólevonáshoz való jogát nem befolyásolhatja, hogy a lánc későbbi részében valaki adócsalást követett el.
A Federation-ügyben viszont megállapították, hogy ha a vevő tudta, vagy alapos okkal feltételezhette, hogy adócsalást megvalósító ügyletben vesz részt, egyetemlegesen kötelezhető az adó megfizetésére. A vevő felelőssége már abban az esetben is fennáll, ha a termék árából következtethetett volna arra, hogy adócsalás esete áll fenn.
A Csoki Hungária Kft. ügyében a fentiek alapján például kérdéses, hogy miért nem lett gyanús, hogy a vevő rendszeresen készpénzért vásárol nagy összegű árut. Illés László erre azt mondta a Gazdaság.hu-nak, hogy minden külföldi vevőjük köteles készpénzzel, vagy előre utalással fizetni, és általában az előbbit választják. Az sem adott okot a gyanúra, hogy a szlovák cég, aki ebben az időben az egyik legnagyobb vevője volt ( az árbevétel több mint 10 százaléka származott tőle), kétnaponta vásárolt jelentős tételeket. Illés szerint először az adóhatóságnak sem tűnt fel a szlovák cég eljárása, hiszen az 2005-ben is rendszeresen vásárolt a CSOKI Hungáriától, ezt az évet pedig korábban már szintén átfogóan vizsgálták az adóellenőrök, és akkor nem kifogásolták sem a vevőt, sem az akkor keletkezett ügyleteket.
Business Talks '24
Üzleti konferencia