Zelma, Rajmund
-1 °C
5 °C
Index - In English In English Eng

Járai: Az előző kormányok és a PSZÁF felel a devizahitelezésért

2011.11.03. 10:25 Módosítva: 2011.11.03. 10:45

Járai Zsigmond szerint az előző kormányok és az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) gyakorlatilag semmit nem tett azért, hogy megakadályozza a lakosság deviza-eladósodásának növekedését, a jegybanknak ehhez alig volt eszköze.

A volt jegybankelnök az Országgyűlés 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottságának csütörtöki ülésén azt mondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzetközi Valutalap (IMF) és más nemzetközi szervezetek folyamatosan figyelmeztetéseket küldtek a problémáról a hivatalban lévő kormányoknak.

Járai Zsigmond kiemelte, 2004 körül kezdett a devizában való eladósodás nagyobb mértéket ölteni, ez mára komoly gazdasági és társadalmi problémává vált - veszélyezteti a magyar gazdaság pénzügyi stabilitását. A problémához hozzájárult egyebek mellett az Orbán-kormány által elindított kedvezményes lakáshitel-támogatási rendszer megszüntetése, és alapvetően az, hogy 2002 után Magyarország rossz gazdaságpolitikát folytatott, amely miatt az euró bevezetése egyre kitolódott, de hozzáadódott a bankok nyereségérdekeltsége is.

Szerinte a kormányzati, pénzügyminisztériumi tisztségviselők vagy  intellektuálisan nem értették a helyzetet, esetleg érdekeltségük miatt nem akarták érteni. A lakosság devizaadósságának gyors növekedése  egy százalékponttal nagyobb GDP-növekedést eredményezett 2005-2006-ban.

Nem a Fidesz oldotta meg

Simor András szerint 2007 tavaszi hivatalba lépése óta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számos, a számára rendelkezésre álló eszközzel - figyelemfelhívással, javaslattétellel - igyekezett elérni a devizahitelezés korlátozását. Kifejtette: a magyar jegybanknak nincsenek szabályozási eszközei, ilyenek csak a kormánynak és az Országgyűlésnek vannak.

Leszögezte: nem ért egyet az előtte szóló Járai Zsigmond volt jegybankelnökkel, mert az igaz, hogy 2010 júniusára lényegében megszűnt a devizahitelezés Magyarországon, de az nem az Orbán-kormánynak volt köszönhető. Ennek kapcsán kiemelte: az általa vezetett jegybank számos kezdeményezéssel élt, majd végül az MNB által a kabinet számára készített szabályozási javaslat nyomán 2009-ben megszületett egy kormányrendelet, amely 2010-ben két lépcsőben lépett hatályba.

Simor András beszélt arról is, hogy a kelet-európai országokban pusztán szabályozási eszközökkel nem tudták megállítani, legfeljebb csökkenteni a devizahitelek állományát.

Kiemelte: csupán azokban az országokban volt alacsony a devizahitelezés mértéke, ahol az alacsony inflációhoz alacsony kamatok társultak, Magyarországon azonban a költségvetés túlterjeszkedett, emiatt a forintkamatok magasak voltak, és az alacsony kamataik miatt voltak népszerűek a devizakölcsönök.

Mindenki felelős, eltérő mértékben

A kormányok jogszabályi korlátozásokkal foghatták volna a hitelkiáramlást, a korábbi pénzügyminisztériumoknak alárendelt felügyelet pedig a tőkekövetelményeken változtathatott volna - írtuk a devizahitelezés elterjedését körbejáró cikkünkben.

Végül a jegybank 2009 októberében kezdeményezte a devizahitelezés szabályozását a Pénzügyminisztériumnál. A javaslatokból összegyúrt, a „körültekintő hitelezésről" szóló, 2009 december legvégén kihirdetett kormányrendelet 2010 márciusától, illetve júniusától jelentett érdemi korlátozást a hitelfolyósításokban. Ekkora azonban a devizában folyósított jelzáloghitelek állománya már meghaladta az 5000 milliárd forintot.

 Intézmény  Amit tehetett volna
 Amiért nem tett semmit
 Kormány jogszabályi korlátozások bevezetése
1. kockázatok rossz felmérése
2. politikai okokból nem hallgatott a szakértőkre
 Bankok
1. devizahitelek drágítása
2. szigorú hitelbírálat
1. profitelvárások teljesítése
2. ügyfelek elveszítésének megelőzése
 MNB banki tartalékráta megemelése
1. nem a hitelezés
lassítására való
2. könnyen megkerülhető
 PSZÁF banki tőkekövetelmények növelése
1. csak 2008-tól kapott erre lehetőséget
2. a Pénzügyminisztériumból diktáltak
 Lakosság körültekintő, óvatos eladósodás
1. rövid távon sokkal többet
akart vásárolni
2. kockázatok rossz felmérése